Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-20 / 64. szám

PELMftGVAKORSZAfi ^gg^BBMMHMWWgWMMBM \§mmnmmmmmmmmmmmmm ^V^VZZZZl'ZiT Szombat, 1937 március 20. hölcíönkBnyvlér «*• )csrlrods: Aradi peng«, - E9ye» »«n ucca 8. Telefon: l.^e,.Nyamde: Idw Ara. tO fii lér nap W, v««»r. t« llnnepn«p W H Ltnoí „rra 1». Telelőn* ivjoe . lAvlratl d^tételc «elvétel«-, tarifa »rorlnl. Megje. M levelein: D£lir egyerorszAg, Szeged XIII. évfolyam, 64. sz. e,ik n«po>ta r«gg«, A budapesti szabadtéri szinpad Mint a mai lapok Kii ül adják", a fővárosban megalakult a budapesti szabadtéri szinpad barátainak egyesülete s elhatározta, hogy propagandát kezd a fővárosban a szabadtéri színpadnak még ezidei megépítése érdekében. Ez a hir bennünket, szegedleket elég' kőidről .és elég közvetlenül érdekel. Nem most velődö'tt fel a budapesti szabadtéri színpad megépítésének gondolata, de ami eddig terv volt, játékos ötlet, talán tetszetős gondolat, az most a megvalósulás küszöbéig jutott, el. Szeged város hatósága kezdeményezett akciót a budapesti terv leszerelésére, de — az esemény egyelőre legalább azt mulatja, — ez az akció sikerrel nem járt. S bármennyire helyeseljük is az ellenpropaganda kifejtését, bármennyire sürgetjük is, hogy n város tegyen meg mindent szabadtéri játékainak időbeli és rangsorbeli ei^ • sősége jogcímén a szegedi játékok „versenyen kivüli"-sége érdekében, azt hisszük mégis, hogy nemcsak személyes látogatásokkal, meggyőző szavakkal és kérő levelekkel .lehet a szegedi, szabadtéri játékok egyedülállóságát biztosítani, hanem és elsősorbon — a szegedi játékok n i v ó j á v a 1. Szegeden folytatni kell, amit —- legyünk szerények, — „nem egész dicstelenül" kezdettek s egyre emelkedő színvonallal, egyre fokozódó érdeklődést keltve, egyre nagyobb és zajosabb irodalmi, kulturális és közönségsikerrel kell — megnehezítőni azt, hogy másutt is kísérletezzenek szabadiéri játékok rendezésével. A város hiába kérné, úgysem kapná meg azt, hogy mint a paprikával történt, zárolt területté jelölnék ki a várost a szabadtéri játékok számára. A kormány megteheti —, de nem teszi, csak igéri —, hogy filléres vonalok indításával s meneikedvezmények biztosításával burkolt támogatást nyújtva könnyítse, vagy a kedvezmények megtagadásával nehezítse a vidéki városok szabadtéri játékainak rendezését, de néni is várható az, hogy hatalmi szóval engedélyezzen, vagy tiltson be hasonló kezdesényezéseket. Bár azt tenné meg u kormány, amit igért s Tatán kívül csak Szegednek adná meg ezen a címen az utazási köanyebségi két s a tömegutazás lehetőségeit, ezzel is szabályozná annak a — divatnak terjedését, ami a vidéki városokat szabadtéri játékok rendezésére ösztökéli. Miután azonban kormányzati beavatkozás sem engedélyezés, sem tilalom formájában Szeged város elsőségét nem fogja megvédeni s mivel nem lehet bizni abban sem, hogy kérő szavak, vagy közbenjárások a kivánt eredményt biztosithatják, nincs hátra más mód, mint a teljesítmény nagyszerűségével, hatályosságával, fokozódóan vonzó sikerével harcbaszállni. Szegednek szebbet, többet, érdekesebbet és színvonalasabb produkciót kell nyújtani, mint akár a fővárosnak s vagy a darabnak, vagy a rendezésnek, vagy a kiállításnak, vagy a szereplőknek újszerűségével és hatásosságával, művészettel és látványossággal kell megtartania és n 6v élnie az eddig fölkeltett érdeklődést. A szegedi szabadtéri játékok tervét csak ezen a megfontoláson keresztül vizsgáljuk s nem tagadjuk, hogy ez . a vizsgálódás súlyos aggodalmakat kell. Ugyanazon darab ugyanazzal a rendezővel, tehát ugyanezzel a színpadi beállítással s lényegileg azonos szereplőkkel nem fokozhatja tovább az érdeklődést. Nem lehetünk, szentimentálisak, amikor a város százezer pengőnél többet fordit a játékok megrendezésére. Vagy a darabokban legyen változatosság, vagy a rendezésben, vagy a szereplők legyenek mások, vagy a kiállítás keltsen látványosságával szenzációt. A daraboknak, szereplőknek, rendezőknek múlt évi garnitúrája — s most ne is beszéljünk a rendezés színvonaláról —, nem lesz alkalmas arra, hogy ujabb tömegeket tegyen a szegedi szabadtéri játékok törzsközönségévé s hogy a tömegérdeklődé« méreteivel tudjon harcolni a szegedi játékok elsősége mellett. Mi most nem művészi igényeket támasz tunk, nem niüvészpolitikai bírálatot gyakorlunk s nem is a kulturális színvonal özöneir\ék szerepére vállalkozunk, — a rideg üzletszerűség, a város vagyonának védelme s a szabadtéri játékok jövőjébe vetett hit szólaltatja csak meg aggodalmainkat s mondatja el velünk, hogy ha győztesen akarunk kikerülni a magyar városok szabadtéri versengéséből, sokkal többet, sokkal érdekesebbet, sokkal nívósabbat kell n y u jt a n u n k, mint a m i az idei program műsorával és személyi garnitúrájával lehetőnek Ígérkezik. Ha Budapesten a fővárosi szabadtéri szinpad barátainak egyesülete vette kezébe a főváros érdekében a propagandát s ha ez az egyesület magában foglalja a magyar zenei és színpadi kultúrának ama reprezentánsait, akiknek morális kötelességük volna a szegedi játékok támogatása, akkor ez a város súlyos anyagi áldozatokat vállalva és meghozva kövessen el személyekre és aspirációkra váló tekintet nélkül mindent, hogy ugy művészi teljesítményben, mint tömeghatásban biztosítsa méltó folytatását a dicsőséges kezdetnek. Befejeződtek Schuschnigg és Darányi tárgyalásai Az osztrák kancellár visszarepült Bécsbe - Hivatalos közlést adtak ki a tanácskozások eredményéről „Telies egyetértés a római hatalmak között" - „A paktum biztosíték minden zavaró kísérlettel szemben" Budapest, március 10. S c h u s c li n i g g osztrák kancellár — mint ismeretes —, csütörtökön repülőgépen Budapestre érkezeit, hogy tanácskozásokat folytasson Darányi Kálmán miniszterelnökkel. Az osztrák kancellár pénteken folytatta a tanácskozásokat. Délelőtt 10 órakor Darányi Kálmán a Dunapalotában kereste fel a kancellárt, akivel később a mezőgazdasági Kiállításra autózott. Díszruhás rendőrök sorfala között vonultak be a kiállításra. Schuschnigg helyét foglalt a díszpáholyban, el vonullak előtte a szebbnélszebb fogatok, majd megtekintette a pavillonokat. A kancellár fél 12 után lijigyta el a kiállítás területét, délben a várban tovább folytatta a tanácskozásokat. B a a r-B aarenfels budapesti osztrák követ az osztrák követségen 2 órakor villásreggelit adott, amelyen megjelent Schuschnigg kancellár és kísérete, Dará nv i Kálmán miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, Bőder Vilmos honvédelmi miniszter. Apor Gábor báró. a külügyminiszter állandó helyettese, Bakács-Bessenyei Györgv báró, követségi tanácsos, a budanesli osztrák követség tisztikara. Schuschnigg kancellár délután í 'órakor külön repülőgépen a mátyásföldi repülőtérről visszautazott Bécsbe, Kikísérte a repülőtérre Darányi miniszterelnök. Kánya Kálmán külügyminiszter. Bőder Vilmos honvédelmi miniszter és gróf Vinri olasz köve.j is. Schuschnigg meleg barátsággal vett bucsuí a tiszteletére megjelentektől, majd az osztrák vendégek beszálltak a renülőgéobe. Amikor a «ép a levegőbe emelkedett, a jelenlevők lelkes kálaplen'getÖssel köszöntötték őkel. Darányi miniszterelnök és Kánya külügyminiszter megvárták, mig a repülőgép eltűnt a láthatár felelt, majd kíséretükkel viszszáhajlallak a fővárosba. A tanácskozásokról a következő hivatalos jelentést adták ki: — Tegnap este és ma délelőtt folyamán isméteiten beható megbeszélések folytak a ket kormányfő között, amelyen résztvett Kánya magyar külügyminiszter is. Ezek a tanácskozások a nemzetközi politikai helyzet megitélésében teljes azonosságot eredményeztek. Ennek folytán teljesen egységes az állásfoglalás mindazon időszerű kérdésekben is. amelyek a római jegyzőkönyvek szellemében a barátságos együttműködéssel egymáshoz korrekt mindkél államot érdeklik. Különös alkalom nyiil a római jegyzőkönyvnek ezekben a napokban való ,"> éves fennállásával kapcsolatban ezeknek a jegyzőkönyveknek helyességét és beváltságát. változatlan érvényét kiemelni, aminek a két kormányfő az olasz kormányfőhöz intézeti távirati üdvözléssel adott kifejezést. — Az épitő erő. amely a római jegyzőkönyvekben részes államok egymé tartozásában rejlik, az osztrák-magyar államférfiak mai felfogása szerint a legjobb biztosítéka Közén.európában a békés fejlődés fenntartásának minden zavaró kísérlettel szemben. Ami a dunamenli államok kérdését illeti, teljes egyetértés áll fenn az osztrák és a magyar államférfiak között arra nézve, hogy a szomszédos államokkal való kapcsolat és viszony létesítése, valamennyi szomszédos államnak érdeke, t? megfelelő előzékenységgel fokozatosan elérhető is volna. Ez alkalommal, éppen utry. mint -a Á