Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-14 / 60. szám

Vasárnap. 1937. március 14. DEI MAliy^KORSUfi 11 TORONTÁLI FAMETSZETEK Auffenberg Erika kérdje A gyönyörű férfitipus mintaképe volt Hegedűs MIKIÓS megyei főjegj-ző, tehetségben is felül az átlagon, ha erőszakkal nem vág elébe valaki, ő lesz az alispán. Odavaló, reprezentálásra született régi, jó nemesi család sarja s habár ucm számol ja ezrekben a hold jait, stílusos életei élhet, — aztán egyszerre agyonlövi magát, lilkát elviszi a másvilágra. Hogy milyen kivételesen szép karrier volt az övé, ahhoz el kell cgyet-mást mondani a vármegye hierarchiájából. Mindennél jobban megmagyarázzák ezek az adatok, hogy miért voltak olyan kitűnő hivatalnokok a torontáliak. Legalul kezdtek majd mindnyájan, mellékes volt a kezdcli állás, megtanultak mindent, aztán vártak az alkalomra. Hegedűs Miklós is 1882-ben helyettes főispáni kiadó. Mikor aztán Szávits Iván V. aljegyző még ugyanebben az évben lemond az állásáról, ő kerül a helyére. (Viszont Hegedűst Jankó Ágoston, később az utolsó torontáli magyar alispán követi a helyettes kiadói állásban, hogy hamarosan elmenjen Párdányba szolgabirósegédnek.) Hét évvel később, 1889-b2n, már főszolgabíró Hegedűs Miklós, legifjabb a sorban, ahol Bakálovics Ágoston, gróf Bethlen Miklós. Botka Béla, Déschán Artúr, Gvertyánffv Dénes. Jankó Ágoston. Herlelendy Imre, Tallián Emii foglalnak helyet, vezető famíliák tagjai valamennyien. akik azért szolgálnak, hogy előre is jussanak. 1892-ben azonban, mikor a rendkívül ambiciózus és fürge örménv Pap Géz» II. aljegyző képviselőnek választatja meg magát s igv nem kell félni az előretöréstől, Dániel László főjegyzőből alispán lesz s az ő állását a tavaszi közgyűlés a föbirói kar Benjáminjával. Hegedűs Miklóssal tölli be. Félévig sem élvezi a diszes pozíciót, mert november 8-án önkezével vet véget az életének. Nehéz dolog az okok keresése, a láncszemek összefüzés.e, alapjában véve mégis csak arra kell jutni, hogv valahol, valamerre messze, fészke volt a családban a terheltségnek. Hegedűs Miklós fivére Pál, főreáliskolai tanai volt Szegeden, geniális, de efizaltáltember. A bur háború elején nagv tanulmánvt irt a Budapesti Szemlében, megjósolta az egésznek kimenetelét. Ez az irása eljutott a külföldre, ott is nagv feltűnést keltett s hozzánk látogató angol tudós követelte az országházban, hogy mutassák meg neki Eidzsedösz Pelt. Hogv az nem képviselő? Ei. hát kiket választanak be a magyar parlamentbe? Az akkor més» életben levő Görgev Artúr viszont Gvulai Pált kereste föl. — Miféle nagy stratégát rejtegetsz te a Hegedűs Pál pszeudohim alatt? Ez a Hegedűs Pál valósággal elorédálta az egész életét, apró extravaganciákban mcvüll ki mir.den működése, világnyelveket beszélt s akkor sem ment külföldre, amikor stipendiummal kimehetett volna. — Szebben mesirnm én hazulról, ho^y milyen az angol diákélet. Kisgondok bántották, aránylag fíalalon halt meg. Hegedűs Miklós főjegvző a katonai pálvára nevelte egvetlen fiát. Andort, legyen távol a közigazgatástól. A fin igv jutott el tiszt korában Sarajevóba. ahol meglehetősen egvhanöu. változatosság nélküli volt az élet. A lumpolásokhoz. a tiszti kaszinó kicsinyes szellemi eledeléhez, nem volt hailama. Határtalan unalmában elkezdett hát olvasgatni. Az volt a baj, Látogassa meg BUDAPESTEN az ország legrégebb szaküzletét, ha szüksége van tökéletes s^rvknföre, haskötőre, numiitarisnyára, műlábra, vagy ctoőbefétre »1- KELETI J.+ Budapest, IV. Petőfi Sándor ucca 17. Alapíttatott lSJS-bac. . hogy könnyed, szórakoztató dolgok helyett csupa nehéz filozófiát, főleg Schopenhauert, | aki sok ifjú lelket vitt már korai sirba. Szó sincs róla. komisz a világ, sok a becstelensége, nem érdemes semmi. — az ember idővel rájön erre magától is filozófusok nélkül, a java belenyugszik, esetleg maga is átalakul becstelenné, azonban á gyereknek jobban fáj az illúziók pusztulása. Csapott homloka volt Hegedűs Andornak, nyugtalanul száguldoztak benne a gondolatok, ki is sütötte hamarosan, bogv ő nem életrevaló. Elkezdett kutakodni a családjában, az apja öngyilkos volt, ebben ezt a hibát fedezte fel, a másikban azl. — Terhelt vagyok! — rémült el önmagától. Egy kani lánya, aki észrevtte rajta a változást s akihez amúgy is bizalmas volt. az élniakarás derűjével vette munkába a fiút. — Nem terhelt vagy. hanem szamár. Olvastam már regényeket, ahol valaki elképzelté, hogy idő előtt meghal és meg is halt. bar nem volt semmi baja. A magad életét eld és ne a másokét! Ne olvass ostoba dolgokat. Normális vagy, semmi bajod. Ehhez nem kell_ tudományos megállapítás, mert még én is jobban látom, mint akármelyik hires sarlatán. Addig beszélt, amig végül is meg tudta győzni. Vitte erőszakkal szórakozni bálba, kávéházba s csak jókedvű embereket (ültmeg a körnvezetében. A hál! Az rsaktigvan tetszett Andornak, volt is ebből elég. mert ugyan mit csinálhattak volna mást Saraievóban. Aztán jöttek a szokásos évődések. a régi császári tisztek ismert humora. amely olyan gvönvörűen érvényesült a világháborúban is. Ezekkel az elmésségekkel tele voltak a regi német vicclapok, minek eleven i len ők fel? Azt mondta egyszer az egyik ilyen drótozott fejű hadnagy: — Nagyon mélyen belenéztél az Aiiffenberg Erika szemébe. Erika Auffenberg Móric, akkori sarajevót hadtestparancsnok leánva volt, természetesen körülra jongott teremtés. — .Nem néziem én sehogy-! — felelte Hegedűs Andor. Azonban nagyon jól táncol, azért foglalkoztam vele többet. Akkor a spászmaherek fordítottak egyet a dolgon. — El sem képzeled, mennyire érdeklődik utánad az a lánv. — Nem adtam rá okot, az 'érintkezésünk csak udvarias külsőségekkel van tele. — Éppen az izgatja. Látja, hogv nem tetszik neked, nem udvarolsz neki, ezért belédhabarodott. S'egénv Andornak ilveneket mondani! Folytatták a tréfát azután is. mindenkinek volt valami értesfilése. hogy mit mondott a leány, hogyan emlékezett. meg Andorról, mikor nem eszik, miért olyan sápadt? — Szerelmes, mindenki látja. A szívélyes társadalmi érintkezést aztán annyira félreértelte az ugratások hatása alalt Hegedűs Andor. hn«v meg se kérdezte a lányt, mit érez. mit gondol, akaratlanul kompromittálta. azért parádéba vágta magát és megkérte a kezét az ap ja lói. A hadtestparancsnok nagyot nézett. Föltétlenül meg van tisztelve, egészen bizonyos, hogv igv gondolkozik a lánya is, de hát ők semmi okot nem szolgáltattak erre a lépésre. Hogy báloztak? Na. ia, arravaló a bál, hngy a fiatalság találkozzék ott. Szórakozni is kell, pláne az ilyen unalmas fészekben. azonban a házasság egészen más dolog. Ezen az alapon az egész garnizon felléphetne, kérőnek. — Kosár, kosár! — kiáltotta magánkívül Hegedűs Andor és egyszerre megint lehetetlenné vált számára az élet. Szabadságot kért, szaladt Budapestre, nz édesanyjához. De. az idegessége újra kitöri, nem találta a helyét. Egyszer valamilyen lényegtelen szóváltása támadt az anyjával, azt mondja a sokat szenvedett özvegy: — Magadra hagylak, hálha hamarabb lecsillapodsz! I mí ismert márkájú petroleumfőzök eladására, magas jutalékkal, mintákkal, értékes támogatással felveszünk. Ajánlatok régebbi foglalkozás és referenciák megadásával „Egész éves foglalkozás" jeligére BLOCKNER J. hirdetőjébe, Budapest, iV., Városház u. 10. kéretnek. Estefelé Hegedüsné, aki addig látogatásokat végzett, még nem volt otlhon, Andor erre rohan a rendőrségre. — Ellünt az anyám, keressek meg. Kikérdeztek, aztán megmagyarázták, hogy ez még nem eltűnés. Várja meg legalább a feggclt. — Megkezdik a nyomozást, vagy nem? — Engedjen meg, de nem kompromittálhatjuk az édesmamát 1 ~ Akkor fölmegyek elégtételért a belügyminiszterhez. Majd az ad önöknek instrukciót. A belügyminisztert nem turlta megtalálni, valamelyik inspckciós tisztviselő, akinek elpanaszolta a sérelmét, másnapra ajánlotta az elintézést, — erre keresni kezdte a miniszterelnököt. hogy ennél jelentse fel „az egész bandát." Itt se volt szerencséje, azért elkeseredésében éjszaka tizkor vonatra ült. — Azért vagvok tiszt, hogy a király adjon nekem elégtételt. Bécsben jelentkezéskor azt a választ kapta: — Őfelsége délben érkezik meg Schönbrunnból. Előjegyezzük a főhadnagy urat. Ezt már hajlandó volt megvárni, habár aZ idegei erős táncot jártak a sok ..méltatlan bánásmód" miatt. Beült hát az egyik kávéházba és olvasta az újságokat. De hamarosan felpillantott. — Mit fixiroz ott. szemközt, az a két alak? Ezt a jelenetet, éppúgy, mint az utána következőt, későbbi világos perceiben ő maga mesélte el bizalmas barátainak. Tisztán, önkritikával: — lTgv érezlem. hogv rá kell rohannom az egyikre, a szúrós szeműre. Megölöm. Mit bámul? De erőt vettem magamon, inkább elmentem a kávéházból. Nem volt igazam. Idegeskedtem .nyugtalanul forgattam az újságot s egyszer — csakugyan, lapozgatás közben — erősebb kézcsapással egyenesítettem ki az Összegyűrt oldalt. Ezért nézlek rám. Mászkált hát a városban, a StadthaHnh'of egv fülkéjében összekerült egy férfival s egy nővel. Nem törődött velük, játszadozott az ablak rolettá iával. Mikor pedig az elromlott, előveite a zsebkését, hogv megigazitsa. Valami idegesség lehetett megint a mozdulatábanmert az útitárs megszólalt: Mit csinál, főhadnagy ur? — Abban a pillanatban, mesélte ő maga. nekiestem a torkának. Azt éreztem, hogy meg kell ölnöm. A nő közénk ugrott, megragadtam mindkettőjüket és egymáshoz verdestem a feiüket. Kezemben volt még a bicska is. ar. megkarcolta a férfi nyakát s én a vér láttára ki iózanodtam. Tudtam, hogv ba j van, még sem eresztettem el őket, vártam a megállót, hogv iőjjön valaki és szedjen szét bennünket. Akkor a katonai kórházba vitték, de néhánv heli kezelés után kiengedték. Áthelyeztette macát Bécsbe, de mikor Auffenberg közöl hadügyminiszter lett. megint menekült: — Nem élhetek velük egy városban! A szabadságát Nagvbecskereken töltötte, egé'sz rendesen viselkedett, rengeteget olvasott. Vonzotta az a filozófia, amelyik megrontotl<> az életét, — egy reggel kiment a temetőbe c az apja sírján agyonlőtte magát. Torontáli. Nedves fal, gombás padló Ambrus-féle szabadalmazott „ LÉG/ZIGETELÉ//EL " szennai szárat lesz. Díjtalan ajánlat. Staaelsthmifit mérnők, Sjejred. Réray-ucca 8.1