Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-03 / 50. szám

Szer.la. 1937 március 3. DCCMA'G7KRÖRS2*0 3 Árvíz a Móravárosban A napokig tartó eső elöntötte az uccákat és lehetetlenné tette a közlekedést Autós expedíció a viz alá merült város­részben ,'A Pélmagyarország munkatársától.) A tel ­•s negyvennyolc órája tartó szakadatlan cső kétségbeejtő helyzetet teremtett ismét a vá­ros legmélyebben fekvő részében, a Móraváros­ban. Az uccákat elárasztotta a megrekedt viz, anielv befolyt a mélyebben fekvő udvarokba, elöntötte a pincelakásokat és kiűzte belőlük azokat a lakókat, akik beköltöztek azokba a helyiségekbe, amelyeket tilalom alá vont a hatóság. A panaszözön már hétfőn megindult a 'sá­rosháza felé. Egymásután jelentkeztek a pol­gármesternél és a mérnöki hivatalban a két­ségbeesett emberek, akik «firgős se«i(sé"et krr'*k a veszedel­mes árvíz ellen. X csatornák közben megteltek, a viz elárasz­totta a mélyebb helyeket és kedden délben már komolyan kellett számolni azzal az eshe­tőséggel. hogy megközelíthetetlenné válik az egész Móraváros. Dr. Pá Ify .József polgármester kedden dél­előtt részletes jelentést kért erről a belső árviz­veszedclemről a mérnöki hivataltól. Mihály­ffy László műszaki tanácsos, a városrende­zési osztály vezetője a délelőtti órákban bojár. In a viz alá került uccákat, majd észleletéiről tájékoztatta a polgármestert, aki közölte vele. hogv délbon személyesen kívánja bejárni ezt a területet. A helyzetről értesült dr. vitéz Imecs György főispán és félkettőkor maga is elindul! az árvíznéző expedícióval, nme Ívben részt vett rajta és a polgármesteren kívül Bor­?encz<vy Domokos műszaki főtanácsos, Mi­hálvffy tanácsos, Szathmáry műszaki tisztvi­selő és a Délmagyarország munkatársa. Két városi autó indult el a szemle résztvevőivel a városházáról és zuhogó esőben száguldott vé­gig a Kálvút ia-uccun a móravárosi templomig. Tenöer a Kálvária-fór hörmjéhén A két autó Megáll n Kálvária-tér végénél, olt, - ahol a Korda-sor torkollik hele a térbe. Mlhálvffy • tanácsos elmagyarázza n főispánnak, hogv a Kor­dn-isor kocsiutját két évvel ezelőtt töltötték fel az akkori inségmunkák keretében. A töltés nyomai ma is látszanak. Az úttest baloldalán földkupacok éktelenkednek, dé mintegy ötven méterrel beljebb eltűnik minden kupac és minden úttest: sik ten­perre válik az egész körmiék. Beljebb néhány iires telek van, az is viz alá került. Sik helyen n "'z ellepi a gyalogjárdát is és a szegényes, ázott házak faláig ér. Pedig igen szép helyen fekszik" a Korda-sor. A baloldalán a móravárosi templom áll, jobboldalt az idegklinika hatalmas parkja terül el. Veresács-ucca, NainaMicca... Az autók megfordulnak, majd bekanyarodnak * Veresdcs-uccába. A sáros, hepehupás kövezeten csak lépésben ugrálhatnak clfire a rugalmas ke­rekek. Jobbra-balra sárba, vizbe-süpperlt uccák látják kietlen torkukat felénk. Csak imitt-amott látszanak ki a sik viz alól a gj-alogjárók. A mé­lyebben fekvő kocsialakat tengelyig érő viz bo­rítja. A llafnaf-ucca keresztülszeli a Vcresács-uccát. Jobbra is, balra is tengert lát az ember. A magas­feszültségű villanyvezeték karcsú oszlopai vízben állanak és tökéletesítik a velencei hangulatot. Szörnyű lagunákká váltak itt az uccák és szinte keresi az ember.bennük a karcsú gondolákat . . . Egyik-másik ház- előtt szárazon maradt a ma­gasabb gyalogjárda, de a legtöbb helyen viz alá sülyedt az is. Az ueeakercszteződéseknél néhol Btlvlres! Koxl szerdán Lovagias ügy kődarabokat, 'deszkás:álakat fektettek' le a kör­nyékbeliek és most ezeken történik a közlckcáés, A kapukban és a szárazon maradt járdadarabokon ázott embercsoportok álldogálnak és kíváncsian tekintgetnek a hivatalos autók felé. Az arcok ko­morak és a viz alá sülyedt uccákat betölti az állandó szitkozódás. Igen nehéz és körülményes dolog végigugrální ezeken a vizberakott téglákon, meg a vékony, hajladozó deszkapadlókon. A láb gyakran eltéveszti a lépést és aztán hangos cup-­panással merül a sok helyen térdig is érő vízbe. Csak a gyerekek örülnek, a legtöbb mezítláb nyar­gal a jéghideg vízben. A kisebbek skatulya-csona­kokkal játszanak. Gyönyörködve nézik, hogyan hajtja előre a szél a játckcsónakokat a vadonatúj niorai laganákon. A fdrddh viz alatt Most felbukkan a sarkon egy fiatal iskoiáslány. A leánygimnázium sötétkék formaruhája van raj­ta. szöszke fején kacéran áll a Bocskai-sapka. Jobbkezében bőrtáska lóg, a ballal pedig apró ernyőt tart a feje fölé. Fürgén lépked, amíg tart a lába alatt a száraz járda, de megtorpan, amikor a viz széléhez ér. A bizonytalan tégjadarabok elég nagy távolságra hevernek egymástól és veszedel­mes vállalkozás átugrálni egyikről a másikra. De a kislány megmarkolja az ernyőjét, magasra emeli és könnyen röpköd előre a veszedelmes uton. Messziről ugv látszik, mintha valósággal röpülne a víz fölött és mintha imbolygó ernyőjével egyen­súlyozná magát. Mihölyffy tanácsos magyarázza a helyzetet az autóban: — Itt a következménye annak, hogy a haló­ság engedékeny a háztulajdonosokkal szemben. A legtöbbnek megengedte, hogy ne töltse fel a jár­dáját. Most aztán ezek a járdák mind viz alá kerültek. Arizona ... Megállunk a Kormdnyos-ucca sarkán. Móravá­rosnak ezt a részét a mozibajáró környékbeliek Tf-ras-nak és szegcdi Arizonának becézik. Ki­szállunk az autóból és gyalog megyünk befelé, ameddig csak lehet. De csak két sarokig lehet. Utána elfogy a járda és kezdődik a végtelennrk látszó tenger. A száraz sarkokon kisebb-nagyobb csoportok várakoznak, hogy birtokbavekessék a bizonytajan tégladarabokat és átugrálhassanak raj­tuk a túlsó oldalra. Valaki fölveti a tréfás-keserű gondolatot: — Uj jövedelemforrást nyithatna itt a város. Vámot kellene szedni ezcklől az átkelőktől . . . A sarkon takaros ház áll. Gyönyörű kerítése előtt azonban nem látszik a járda. Elborította a viz. — Legalább téglákat rakott volna bele a ház­tulajdonos, — mondja valaki. Csoportunkat körülveszik a környékbeliek. Azok közül mondja egy sirósszavu asszony: — Szegény Bátkv biró uré ez a ház. Most nagy gyászba van a család, a minap temették cl sze­gényt Ki kívánhatná tőlük, hogy ilyen gyászban a járókelőkkel is törődjenek . . . Bár ne halt vol­na meg szegény biró ur. Most eggyel kevesebb van, aki véd bennünket . . , így siratja el a vizbe merüit ucca Bátky biró urat, aki sokat harcolt, kilincselt, járt-kelt a mó­ravárosiak érdekében. — Tessék már nézni — szólt a polgármester felé egy szaporanyelvü menyecske —, csupa pacal a cipőm. Iliába, nem lehet kikerülni a vizet. — Tiszta tüdőgyulladás lesz bclóle, — kiállják át. a túlsó partról az összeverődő asszonyok. Kis inasgyerek iparkodik felénk. Biciklit tol maga előtt. Amikor az elsülyedt járdához ér, nem sokat gondolkozik, fölugrik a gépre, megnyomja a pedált, aztán fölkapja a levegőbe mind két lá­bát és a gép kerekei lassan keresztülgurulnak a tengelyig érő vizén . . . Kvaterkázni: keskeny a kis járdasziget, ametyen áliunk. Ha néha egy-egy járókelő átvergődik valahogy a ml oldalunkra, csak nehezen juthat tovább. Most két menyecske érkezik. Mind a kettőnek ernyő van a kezében. Az egyik lecsukja az ernyőét, a másik nyitott ernyővel akar keresztülfurakodni a mi er­nyőink alatt. A társa mérgesen rászól. — Csukd bc már azt az ernyőt. Nincs benned semmi illem, az anyád . , . — és igen cifrát mond utána. Muszáj nevetni. Ez az egyetlon derüs momen­tuma ennek a kirándulásnak. Kiszáradt lóból - tenger Aztán visszaevickélünk az autókhoz. Gyorsan elmarad mellettünk a víz alá sülyedt Kolozsvánj-i tér. Kikanyarodunk a Petőfi Sándor-sugárutra, Csupa latyak a nagyszerű hazaltbuj-kolat. Aa autókerekek hatalmas ivbéri vágják szét a sarat, A műszaki kalauzok megmutatják és elmagya­rázzák a Cserepes-sori tó rendeltetését. Ez a tó már évekkel ezelőtt kiszáradt. Lecsapolták a vi­zét. Nemrég bérbevette valaki, akiben volt elég bátorság ehhez a vállalkozáshoz. Most aztán rla­posan ráfizet. A ló ismét lóvá lett, só' tengernek áImonája magát. A hatalmas víztükör vigasztala­nul terpeszkedik a szürke ég alatt. — Ez a rendeltetése ennek a területnek — mondja Mihályffy László —, a Móraváros nyílt csatornái idehozzák azt a vizet, ami másfelé nem folyhat le. Innen aztán az alsónyoniássori csator­nán keresztül eljut a viztömeg, természetesen csak igen lassan az alsószivattyutelepig, amely azután átemeli a Tiszába. Hiába, csúcsteljesítményű csatornarendszert nem lehet épiteni. Szükség van ilyen vízgyűjtő területekre, amelyek mégis csak? mentesítik az uccákat a víztömegtől. , Az aulók visszafordulnak. A polgármester ki­adja az utasítást: — A mérnöki hivatal sürgősen hordasson ezek­be a viz alá merült uccákba elegendő szegélykövet cs azokból csináltasson annyi ilyen szükség járdát, amennyit csak kell. Az cső pedig szakadatlanul zuhog és önkéntele­nül is arra gondolunk, hogy holnapra talán a fölt emelt járdákat is ellepi a viz. Móraváros némán, szomorúan, vigasztalanul marad ej az autók mellett. Magyar László. relsövároson beomlott eöu udvari épület iala Kedden délután a Holló-licca 5. szám alalli házhoz hívták a tűzoltókat egy falbeomláshoz. A tűzoltók, akik Kopasz parancsnok veze­tésével vonultak ki a veszélyeztetett házhoz, megállapították, hogy az egyik udvari épület oldalfala roggyant meg az esőzés következté­ben mintegy három méternyi magasságban. Kopasz parancsnok elmondotta, hogy két nap óta igen sok helyről kérték a tűzoltóságot, hogy szivattyúzza ki a vizet az udvarokból és pincékből. — A kéréseket sajnos, nem tudtuk _ teljesí­teni — mondotta —, mert az ilyen szivattyii­zás merőben felesleges valami. mert percek múlva újra előáll a szivattyúzás előtti állapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom