Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-03 / 50. szám

srtOED. SzerkeiztfiMg; Somogyi ucea 22. I. em. Telelőn: 23o33.»KladóhlVa>aI, kUlctOnkfiny vtAr «» legylroda: Ara ti I uccu ».Teleion: 13-Of>..Nyomda: tflw J ipól ncca 10. Telefon: t.l-OB. - Tívlrnti C» le-vtlclm: DeiiragyarorizAg, Szeged Szerda, 1937 március 3. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 50. sz. ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.20 vidéken Cs Budapesten 3.0U, RUltUlddn •».-«O pengO. - Egye» uim ara hetköi. nap ÍO, vnsAr- C» Ünnepnap •*» Ull. Hlrdpltielí «elvétele tarlla «zorlnt. Megle, 'entk het)Oklv«lelével naponta reggel. Hz alkotmány és a tisztviselők Minden alkotmány annyit ér, — mondotta "tegnap Darányi Kálmán miniszterelnök, — amennyit a közigazgatás tisztviselői még tudnak valósítani belóle. Ennek a megállapításnak helyességéhez es bölcsességéhez szó nem fér. Az alkotmány a nemzet disz e, de az alkotmány nemcsalc d i s z. Az alkotmány nemcsak nemesi címer, nemcsak oszlopcsarnok cs nemcsak bástyafok, bár mindehhez hasonlítható ünnepélyessége és jelentősége. Az aikotmúny a nemzet életének nemcsak formája, <Ic tartalma is. A hatalom és & jog az állam és a polgár, a kötelességei: és jogosultságok viszonyát állapítja meg. Nélküle nincs szabadság, nélküle a nép nsn< válh'atik nemzetté. A népet nemzetté, a nemzetet állammá, az embert polgárrá, az alkotmányt teszi. A jogok és kötelességek e-gyensulybantartója: az alkotmány. A nemzet eletén belül az egyes osztályok és társadalmi rétegek erőviszonyát s jogosultságának rrértéket megint csak az alkotmány állapítja meg. Az államéletnck melységében és kiterjedésében nincs meg egy olyan szabályozója, mint az alkotmány, de mégis: az alkotmány csak kijelent, csak enunciál, de maga nem cselekszik, nem hajtja végre kijelentését s nem is védi meg azt, mit enunciál. Az alkotmánynak vannak intézményei, melyek védik magát az alkotmányt is minden támadással és kísérlettel szemben. Az alkotmány és a közjogi intézmények között az a viszoriy, ami az állam és a hadsereg között. Az állam maga nem harcol, harcol helyette és érte a hadsereg. Az alkotmány sem harcol, az alkotmány nem védi magát a támadásokkal szemben, ezt a kötelességet elvégzik a közjog intézményei, az intézményesített alkotmányvédelem. S a közigazgatási tisztviselőknek alkotni á n y v é d ő h i v a t á s a itt kezdődik. Minden intézmény egy ember meghosszabbított árnyéka, — ha szabad Emersont idéznünk. És minden közjogi intézmény meghosszabbított árnyéka annak a tisztviselői karnak, mely az intézmény feladatait ellátja. A közigazgatási biróság nem itél és nem hfltároz, n közigazgatási biróság itélőbirói ítélkeznek a bíróság nevében, — ők alkotván magát a bírósagot is. Az állampolgárok jogait, a jogok terjedelmét, gyakorlásuknak feltételeit, megszerzésük módját az alkotmány szabja meg, de az alkotmány szavait a közigazgatás tisztviselői, ritkán: a bíróságok tagjai valósítják meg. Az alkotmány és a közigazgatási tisztviselők között az a viszony, ami az orvos és a gyógyszerész között van meg. Az alkotmány írja elő, hogy mi illeti meg az állampolgárt,, de a közigazgatási tisztviselő, a gyógyszerész, méri ki az állampolgárnak, — a betegnek, — az alkotmány rendelését. A becsületes gyógyszerész azt szolgáltatja ki a betegnek, amit az orvos felirt, a becsületes tisztviselőnek is azt kell kiszolgáltatni az állampolgár számára, amit az alkotmány elrendel. Nem adhat kevesebbet és nem adhat pótszert s még azt sem teheti meg, hogy ugyanazt adja, dc más készítményben. Ha az angol állampolgár szabadságát kell kiszolgáltatni a közigazgatási tisztviselőnek, nem szolgálhatja" ki a m acedóniai értelmezésű szabadságot. Igaza van a miniszterelnök urnák: nem az az alkotmány, amit a tankönyv tanít, hanem az, ami az állampolgárt megvédi s jogokkal ruházza fel. Nem az az alkotmány, amiből meg lehet buktatni a másodéves joghallgatókat, hanem az, amin elbukhatnak az állam polgárai. A közigazgatás méri ki tz alkotmány által megadott jogokat, a közigazgatás szabja meg az alkotmány által megadott szabadságot, alkotmányos terhek súlyát is a közigazgatás és tisztviselői állapítják meg. Hogy az állampolgárnak mennyi joga legyen, azt az alkotmány mondja meg, dc hogy mennyi joga van, az a tisztviselőkön múlik. Az alkotmány biztosítja a választójogot mindenkinek, aki a törvényben megszabott kellékekkel rendelkezik, de a közigazgatástól függ, hogy a választók névjegyzékéből nem hagynak-e ki jogosultakat s a közigazgatáson múlik az is, hogy akinek választójoga van, az elé ne álljon se kordon, se csendőr, ha szavazni akar. A tudomány kétféle alkotmányt különböztet meg: történeti alkotmányt és írott ulkotmányt. Éppen ennyire jogosult volna egy más felosztás is: van élő és halott alkot m á n y. Halott az alkotmány, ha parancsainak nem engedelmeskednek, ha kijelentéseit nem valósítják meg, ha tankönyvbölcseség marad szabadságvédelmo és jogbiztosítása. Az alkotmány csak akkor él, ha nem szabálygyűjtemény, nem kirakatáru n szabadság áruházában, nemcsak festett szépség, hanem az állampolgárok jogainak és kötelességeinek foglalatja,, a hatalom korlátja, n szabadság biztositéka, ha az alkotmány kijelentése és az élet parancsa között nincs különbség s ha a közigazgatás és tisztviselő' engedelmes szolgái az alkotmánynak, nem pedig önkényes magyarázói. Minden jo lisztviselő védője és harcosa az alkotmánynak. Eden LONDON ÉS PRAGA EURÓPA HELYZETÉRŐL Anglia fegyverkezéséről és a béke megvédéséről A Népszövetség lábadozása és Magyarország állásfoglalása London, március 2. A tntinkáspárli Greenwood -felszólalása vezette be az alsóházban a külügyi vitát azzal a javaslatával, hogy a Ház szállítsa 1c a külügyi tárca költségvetései. Beszédében sötét színekkel ecsetelte a nemzetközi helyzetet: Európa ina háromszor anynvit költ fegyverkezésre, mint 5—G évvel ezelőtt — mondotta. Olyan nyilatkozatot vár a külügyminisztertől, amely biztonságot jelent Közép- és Nyugateurópának, amely majdnem olyan rettegésben él, mint Keletenrópa. liden válaszában először a spanyol semlegességi politikát védte, amely az egyetlen helyes politikának bizonyult. — Nem akarjuk kisebbíteni a Népszövetség kudarcát — mondotta ezután —, amelyet az abesszin ügyben szenvedett. de attól még messze vagyunk, hogy a Népszövetséget elfeniessük. Sikerült a nagyobb kérdések közül elintézni a Saar-kérdcst és Sándor Krofta külügyminiszter : király halálával felmerült magyar —jugoszláv ellentétet. Két kudarc érte a Népszövetséget, a mandzsu és az abesszin kérdésben. — Ami a fegyverkezési politikánk kötelczetlrégcit illeti, — folytatta — megvédeni Franciaországot c.< Belgiumot váratlan támadás ellen, ha uj szerződésről lehetne tárgyalni, készek vagyunk Németországnak is hasonló megegyezést ajánlani. — A Népszövetség ma lábadozó beteg, jobb lenne, ha megerősiienők szervezetét. A külföld jogosnak találja f elg v vétkezésünké t és mindenütt örömmel üdvözlik, — még olyan CMfgzágok is, amelyek egymástól annyira eltérő irányzatot követnek, mint Franciaország és Magyarország, majdnem teljesen azonos kifejezést használnak ezzel az üggyel kapcs.dalban. Az angol kormány politikája az, hogy a fegyverkezési tervet a Icghatckonvablxui tá• niogassa, mert ettől függ a világbéke fenntar1 tása. M ,Túljutottunk a nemzetközi politikai válság legnehezebb pontján4 A cseh külügyminiszter válasza Darányi Kálmánnak Prága, március 2. Krofta cseh külügyminiszter az országgyűlés két házának egvesitett külügyi bizotiságában kedden beszédet mondott a külpolitikai helyzetről és ebben válaszolt Darányi miniszterelnök legutóbbi beszédére íi. Krofta először megcáfolta a kisantant válságáról az utóbbi időben felbukkant hiréket <"s rámutatott arra, hogy n kisantautnák természetesen éppen ugv, mint minden más hason-, ló alakulatnak alkalmazkodnia kell az u'onnan kialakult helyzethez. A politikusok köicső-