Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-12 / 34. szám

4 D *» MAGYARORSZÁG Péntek, TP"S7 február 12. kedését az árampériódtis emelése után és megÁllapításaimat erekre a megfigyelésekre alapítom. De észleltem azt Is, hogy a periódusemelds óta Igen sok 'óra korongja állandóan forog, akkor Is, ha nincs megterhelve, tehdt ha a kérdéses háztartásban, vagy Üzemben nem fogyasztanak áramot. <— Ez a forgá» lassú ugyan, de állandó és bizony ®í?y-eív magánháztartásban havonta két-három pengővel, esetleg még többel is megnövelheti a villanyszámlát. Könnyű kiszámítani, hogy ilyen módon a gatgijár milyen hatalmas többletbevételhez fut anélkül, hogy ellenszolgáltatást adna érte. Nem tudom pontosan, hogy a város területén hány villanyóra van, de hozzávetőleges számításom szerint hat-tizezer lehet. Ha minden óra után csak egy pengi ilyen cllcnszolgáltatásnélküli bevételt számítunk, havonta a: is hat-tizezer pengőt jelent. At órák kicserélésének feltűnő lassú tempójából arra következtetni, hogy még egy év múlva is sok régi óra lesz Szegeden, tehát fantasztikusan nagy ilyen jogtalan bevételhez juttatja a periódus-változtatás a gázgyárat. ' — A város és a gázgyár kőzött érvényben lévő szerződés jogot ad ugyan a fogyasztónak arra, hogy gyanús óráikat megvizsgáltassák a gázgyárral. Ennek a jognak azonban sok gyakorlati jelentősége nincs, hiszen a fogyasztók legnagyobb része kisjövedelmű ember, akt nem tudja lefizetni a vizsgálati dijat, ráadásul a gázgyár még a hiba konstatálása esetén sem igen téríti meg visszamenőleg a differenciákat. — Különben helytelennek tarlom az egész drarendszert, amely ellenkezik a mérőeszközökre vonatkozó törvényes rendelkezésekkel. A mérlegeket egy Indifferens intézmény, az állam hitelesitt, nincs olyan kereskedő, aki áruját a saját külön mérlegrendszere alapján értékesíthetné, csak a villanyóráknál áll fenn ez az érthetetlen helyzet. A villanyórákat a: a vállalat hitelesíti, amely kiadja. Már régen fel kellett volna állítani egy állami órahitelesitő Intézetet, amelynek megállapítása) mindenesetre megnyugtatóbban hatnának a fógyasztóközönségre. mint az érdekelt vállalat megállapításai, bármilyen tárgyilagosak és jóhiszeműek is azok. Agyonszúrta a támadóit - felmentette a törvényszék Mi történt cirkusz után Alsöközpon'on (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év decemberében vándorcirkusz működött Alsóközponlon. December 8-án az előadásról hazafelé indult Dakó Mihály két leány társaságában. Utánuk ment Szécsi Géza. aki az erejéről hlrcs a környéken. Amikor Szécsi Dakóék közelébe ért, odaszólt a társasághoz: — Nézzétek, hogy elrugasztom Daltót a két leány mellől! — azzal belekötött a légénybe. Először szóváltás Indult, majd Szécsl Géza rátámadt Dakó Mihályra, lefogta, hogy megverhesse. A megtámadott legény védekezni próbált, majd belenyúlt a zsebébe, kivette a kését és balkézzel hátraszurL támadója felé. A kés pengéje combtövön találta Szécsi Gézát, elvágta a főerét, ugv, hogy percek alatt elvérzett. Az ügyészség vádat emelt Dakó Mihály ellen, halált okozó sulyot leslisérté.$ miatt vonta felelősségre a törvényszék. Csütörtökön tartották meg ebben az ügyben a főtárgyalist a Molnár-tanács előtt. A tanuk azt igatolták, hogy ar agyonszúrt b-gény volt a támadó. A bíróság felmentette Dakó Mihályt, megállapította, hogy a jogos önvédelem esete forog fenn. Az ügyész megfellebbezte az Ítéletet. A koldusadó behajtásával szélhámoskodik két ismeretlen nő (A Délmagyarország munkatársától.) A koldusadó körül többféle baj van. Két héttel ezelőtt a népjóléti ügyosztálynak tudomására jutott, hogy családokat és vállalatokat, amelyek bizonyos összegű adományokat ajánlottak fel a szegények segélyezésére, egy nő járta sorba és a koldusadót akarta összegyűjteni. Ez a nő mindenfelé ugv adta ki magát, mint a népjóléti hivatal megbízottja. Most ujabb panasz érkezett a népjóléti ügyosztályhoz, hogy egy fiatalabb nő jelentkezik a felajánlott koldusadókért. Ugy látszik tehát, hogy ujabban nemcsak egy nő, hanem már ketten próbálkoznak azzal, hogy a koldusadó* összeszedjék. Az egyik nő fiatalabb, a másik idősebb, mindketten jólőlföZŐtlék. Azokon a helyeken, ahol ezek a szélhámosnők megfordultak. az utólagos panasz alapián megjelent a népjóléti hivatal megbízottá, akinek elmondották, hogy a nők mindenütt udvariasan hívják fel őket a koldusadó befizetésére és azt kt'rik — .ez különben érthető is —, hogy necsak az egyhavi adományokat fizessék ki, hanem az egész cvi felajánlásokat rendezzék. A legtöbb helyen a szélhámosnők sikertelenül működtek, nem fizették le a koldusadót. A népjóléti ügyosztály fel'elentést tett a rendőrségen a két szélhámosnő ellen és a rendŐrség több más hasonló esettel kapcsolatban felhívja a közönséget, hogyha jótékonvság ürügye alatt gyűjtők jelentkeznek náluk, tériek azoktól az arcképes igazolvánvukat. vagy ha az illetők ilyennel nem rendelkeznek, értesítsék a rendőrséget koldusadót ugvánis a népjóléti hivatal arcképes igazolvánnyal ellátott férfi-pénzbeszedői gyűjtik össze nyugta ellenében. Siirgfs intézkedéseket a drágaság letörésére Indítványok és Interpellációk a közgyűlésre A város és a munkabérek (A Délmagyarország munkatársótól.) A szombati közgyűlés napirendjén szerepel többek között Lá jer Dezsőnek a drágaság ügyében benyújtott indítványa is, amely kormányhatósági intézkedéseket sürget a drágaság letörésére, illetve ellensúlyozása érdekében. Indítványában hivatkozik arra, hogy már 1935. őszén felhívta a város hatóságának a figyelmét arra a Veszedelemre, amelyet különböző élelmiszerek nagyarányú exportja idézhet fel a belföldön. Aggodalma helyesnek bizonyult, mert éppen a legfontosabb élelpiicikkek drágulása következett be, ami katasztrófáiban érinti azokat, akiknek » keresete néni lépi tul a létminimumot és akik a legnagyobb tömegét alkot ják áz ország lakossága körében. A drágulás tóvábbi fokozódása igen gvorsan megszünteti azokat a tüneteket, anielvekböl már-rtár a gazdisági helyzet javulására lehetett kövétkeztetni és rrtég nagyobb válság Veszédelmét idézheti fel. Éppen ezért sürgős intézkedésre van szükség. Ezeket az intézkedéseket az indítvány a kővetkezőkben jelöli meg: 1. Mindazon elsőrendű élelmiszerek kUiteléuek felfüggesztése, melyekből a készlet csak a belső fogyasztásra elégséges. 2. Korlátozása mindazon élelmiszerek kivitelének, melyeknél a kiviteli értékesítési ár jelentékenyen alacsonyabb, mint a belső piaci ár. 3. Mindent megélőzően az elsőrendű élolmicik. keket drágító Adóknak leépítés®. 4. A minimális munkabéreknek az összes foglalkozási ágakra nézve olyan összegben való megállapítása és életbeléptetése, amely legalább a mindennapi megélhetést biztosítja, 5. A létminimum alatt álló fizetésekből és nyugdijakból eszközölt csökkentések visszaadása. 6. A munkanélküliek számának csökkentése érdekében a beti 4$ órás munkaidőnek as összes ipari üzemekro való kiterjesztése. 7. A kartell, monópol és Spekulációs tőke mesterséges és indokolatlan árdrágításának megfékezése. 8. Tekintettel arra, bogv Szegeden számottevő közmunkák a költségvetésbe felvévo nincsenek, Ilyenek programbavételo és keresztülvitele. 9. Végül forduljon a törvényhatósági bizottság a kormányhoz aziránt is, hogy nagyarányú közmunkákat indítson még. A szociáldemokrata párt másik bizottsági tagja. Dáni János, a tüdőbeteggóndózó intézetben végzett szüksé°munkák ügyében interpellálja meg a polgármestert, interpellációjában ezeket mond fa: „A tüdőbeteggondozó Intézet céljaira szolgáló épület átalakítási munkái szükségmunka keretébea folytak le. Az ott foglalkoztatott munkások, noha az iparügyi miniszter ur a kőműves- ács- és asztalosmunkásoknak fizetendő legkisebb munkabéreket már életbeléptette, mégis Jóval kisebb munkabérekért voltak kénytelenek dolgozni és munkaidejük is túllépte a napi 8 órát. Megengedhetőnek tartja-e Polgármester ur, hogy mig a magánvállalkozók büntetés terhe alatt kötelezve vannak a. megállapított legkisebb munkabérek fizetésére és a beti 48 órás munkaidő betartására, ugyanakkor a város példát nyújtson a magánvállalkozóknak a megállapított béreknél kisebb bérek fizetésével, valamint a heti 48 órás munkaidő túllépésével a rendelet kijátszására? Hajlandó-e, Polgármester ur intézkedni, hogV a Jövőben az ilyen esetek no ismétlődjenek meg?" Dr. V a 1 e n t i n v Ágoston a kővetkező interpellációt jegyezte be a közgyűlés napirendjére: „Tekintettel arra, hogy az epitő- és vele Kapcsolatos iparágak számára a folyó évben alig va« kilátás vállalkozásra és igy munkaalkalomra, kérdezem Polöármester urat, számithatunk-e arra, hogv a Nemzeti Bank székházának tervbevett felépítése a folvó évben meg fog-e indulni még az- ősz beállta előtt?" H förvín^szék ?s helvt adott a szabad?éri játékok keresetének Bay Bertaten ée Gábor György perében (A Délmagyarország munkatársától.) Abban az ismeretes perben, amelyet a szabadtéri játékok rendezősége indított Ludányi Bay Bertalan nyűg. járásbíró és Gábor György bőrgyári igazgató ellen az 1!>3.>. évi szabadtéri játékok társadalmi garanciaként vállalt veszteséghozzájárulási összegeinek megfizetése iránt, a szegcdi vírásbiróság decemberben hozott ítéletével kötelezte a két alperest 210--210 pengő tőkének és a perköltségeknek megfizetésé*«. Az ítélet ellen Ludányi Bay és Gábor fellebbezést adtak be és ezt a fellebbezést most tárgyalta a szegedi törvényszék Noválí-tanácsa. Dr. Baseli Ferenc, az alperesek ügyvédje további a is azt vitatta, hogy az alperesek nem a rendezőbjzottság irányában vállaltak kötelezettségeket és nem állanak azzal jogviszonyban kérte a kereset elutasítását. Dr. B a r t a Dezső, a rendezőség képviselője ezzel szemben hivatkozott dr. Pálfy József polgármester és Scultéty Sándor főszámvevő vallomásaira, artiéjyek ugy a iogviszonvt, mint a számvevőség és a kisgyűlés által kiküldött bizottság éltal is felülvizsgálati számadások helyeslését teljes mértékben igazolták, — kérte a járásbíróság! itélet helybenhagyását. A törvényszék ezután Ítéletet hozott, amellvel az elsőblróság ítéletét indokai nlaoián helybenhagyta és az alpereseket a fellebbezési költségek'megfizetésére kötelezte. Az itélet jogerős.