Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-11 / 33. szám

a DÉLMACiYARORSZAG Csütörtök, 7937 febcuár lí. PAA'L JÓS r^ORTSORMÄTA» FtnncJóistfbSihrattHrtűlin^ 4 Egy kisleány a színpadra szökik 'A Bécs melletti Baden főterén, közvetlenül a városháza és egy, a város felöl szercncí-iscn eb mull pestisjárvány emlékére emelt, csodálatosan szép rokkokó Szentháromság szobor mellett áll az a ház, amelyet általában „Schratt-háznafc" neveznek Ludwig van Beethoven és Mozart városában. Nemesi cimer nincs ezen a házon, dc az ablakaiban ma is muskátli piroslik és csipkefüg. gínyök mögött sárga kanárimadarak énekelnek keskeny kalitkában. Ebben a házban született Schralt Katalin 1S55 szeptember 13-én. A riporternek, aki krónikát ir, bocsánatot kell kérnie a heurigerek ikszlábú asztalai mellett ülő polgároktól, akik idei gumpoldskircheni bort isznak és rózsaszínű hangulatban, hallgatják a schrammli muzsikát, hogy széjjeltépem a legendát, a romantikát és a mesét, amelyik m'ndig gondokkal küzdő szegény polgárok tündérszép leányait vezetik cl a tróu baldachinja alá. Ebben a házban született Schratt Kaolin Í3 amint azt nekem nemcsak a család nyomtatásban megjelent története, hanem szavahihető badeni polgárok és öreg, megszürkült írások a városi levéltárban is elmesélik: Schratt Katalin családja nemcsak, hogy nem küzdött a mindennapi kenyér megszerzésének nehéz gondjával, hanem- cz a család száz esztendőn keresztül Badco leggazdagabb és leggecsültebb familiáuak sorába tartozott. Ennek a családnak olyan tagjai ls éltek, akik nemcsak városuk szükreszabott falain, hanem még Ausztria határaiu tul is hiressó tették a nevüket. Az első Schratt Németországból, a Bedensee melletti Konstansból vándorolt Badenba, róla azonban mindössze annyit tudunk, hogy Andreasnak hívták és hatvanegy éve» korábau hazament Kronstanzba meghalni. Két fia tőzül az egyik kanonok lelt, a másik,' Johan Chrysostomus Schratt, Katalin nagya'vja a maga korának igen nevezetes férfia volt. A család birtokában megvan az a szerződés, amelyet ez a Schralt 1709 végén kötött és amelyben megvásárolta Badenban «1 Hafcnseheer-téle „sebészüzletet." Ugy látszik, abban az időben az orvosi praxi3t is ugy vették és adták, mint a badeni hegyeken hordóban a bort, a szerződés azonban biztos megélhetést jelenlelt Katalin nagyatyjának, aki huszonhét éves korában, egy eredeli dálumu napon, — ezernyolcszáz január elsején — nyitotta meg a „sehészüzletet." Pár évvel későbben megházasodott és egy érdekes embernek a leányát vezette o'tárhoz. Ez az érdekes ember Johan Georg B I n z bécsi antikvárius volt, akiről könyvet is írtak. Az üzlete sokáig ott állt a Stephansplatz és a Schullerstrasse sarkán és Johann Georg Binz vásáiolta össze a József császár által feloszlatott szerzetesrendek klastromaínak ritka értékű kéziratait és könyveit. A könyvnyomtatás gyerekkorának legértékesebb emlékei, felbecsülhetetlen értékű incunabelek, a XIV. és XV. század kéz'ratai kerültek a birtokába és a bécsi muzeumok, kéziratgyűjtemények és levéltárak anyagának kétségkívül legértékesebb részét Schratt Katalin dédapja mentette meg az enyészettől. Gyűjtési szenvedélyét tőle örökölte a művésznő, hiszen ennek a Johan Georg Bínznek az üzletét se a fia folytatta, hanem Johann Chrysostomus Schrattnak az egyik fia. 'A nagyapa tóbb császári kitüntetést kopott, Ferenc csástár személyesen is ismerte őt és. falán életének legnevezetesebb eseménye az volt, hogy a wagraaml csata után Napoleon egyenes rendeletére a csata francia sebesültjeit nem a francia felcserek — ezeknek a hire már ekkor se volt va. tarai jó — kezei alá kerültek, hanem a badeni doktor sebésrüzletébe, amely ebben az iúöten már saját házban és nagy assistenciával működött. Baden város auualesei feljegyzik még a nagyapáról, hogy ő kezdte meg Baden propagandáját, az ő indítványára bontották le a város falait, ez a Schratt könyvet irt a városi fürdőkről, amelyeknek vizét analizáltatta és neki köszönhető, hogy egész Ausztriában ma Baden a legtisztább város. Öt fia volt, mindegyikre jelentős vagyont testált, a gyerekek közül az egyik átvette Bécsben a nagypapa antikvárius boltját, egy másik birtokot vásárolt, a harmadik kávéházat nyitóit, a negyedik magaárangu hivatalnok lett Bécsben, Schratt Katalin apja, Schralt Antal — a legszájasabb és legtermettebb valamennyi Schratt-gy?rck között — a kereskedői pályára lépett. Anynyit tudunk róla. bogv inaskodott és legény volt Bécsben, Grazban, Tricstben, sőt Kassán is, aztán hazakerült Badeube, ahol még atyja életében, aránylag fiatalon rövidáru üzletet nyitott. Csakhamar nagy szerepet kezdett vinni a városa életében. Beválasztották a községi képviselőtestületbe, uiajd városkapilány lelt, a negyvennyolcas mozgalmas időkben vezetője a városi polgárőrségnek, később megszervezője a városi rendőrségnek, résztvesz a községi takarékpénztár megalapításában és ennek haláláig kurátora marad. Szőlei ott terülnek el a mai Kurpark hála megett, felkeket vásárol és ad el és am;kor — negvvenkétéves korában — megházasodik és feleségül veszi egy TValIner nevü tekintélyes badeni iparcs •FIGYELEMI Ual&viicili* a mai naptól kezdve a piacnalOrUSIIaS rendezés következtében Tisza Lafos körút és Károly!ucca sarkára lett áthelyezve fAdler edényesarnok előtt) Tiszai halak olcsó árusítása Bécsiucca 2. Ezen a eimen találja meg ön igazi téli otthonát. Budapesten a Belvárosban. A sz remek szobák, kitűnő konvha, igen mérsékelt szoba és panzióárak várják önt. Hosszabb tartóz« kodásnál rendkívüli kedvezmények. Kérjen árajánlatot! Katalin leányát — ő az első Chaterlne a Schrsttok közölt — már tekintélyes vagyona van. A házasságból öt fiu és egy leány születik: két fiu korán meghal Meráuban, talán tülővészben, két fiu ma is cl még, az egyik: Rudolf Schratt, elnöke ma Badenben • a háztulajdonosok egyesületének, a másik: Heinrich Sdhratt Karinthiában St. Georgen am Längsseebcn tekintélyes birtokos. Velük Schralt Katalin nem érintkezik, Badenben élő tcscsét még halottak napján sc szokta meglátogatni^ amikor szülei sírját a badeni temetőben megken szoruzza. Famíliájának története ezek szerint tehát egyszerű és szimpla, éppen ugy rem igaz az, hogy a fiatal Käthe ropogós — és kicsiny! — császárzsemlyéket bordoi a szatyorjában at apja vevőihez, mint ahogyan nem igaz az a legenda — ilyent igaián c«ak a fantázia tud világra hozni —, hogy Schratt Katalin a tragikns körülmények közölt kivégzett Miksa mexikói császárnak volt a förvérytelen leánya. Amilyen szürke és egyszerű a családja története, annyira szimpla és mindennapi Schratt Katalin gyerekkora is. Ezt a gyermekkort a s'.ülők csendes és boldog házassága, a Schrattház békés derűje aranyozzák be. A házat az apja vásárolta, alkalmasint azért, hogy gyümölcsözően helyezze et a pénzét. Schratt Katalin Badenben; járt iskolába, tizennégy éves korában azonban — cz is jellemzi a szülök jól szituáltságát — egy W ánypenzionátusba, Kölnbe kerül. A bizonyítványát jók, magaviselete ellen nincs kifogás cs bizonyos, hogy Schratt Katalin mint egy tisztességes baden£ iparos, kereskedő, vagy a legjobb esetben mint egy katonatiszt felesége, fejezi be az életét, ha közbe nem jön a badeni önkéntes tűzoltók műkedvelői elöalással egybekötött majálisa. A Schratt« ház valamelyik vendége, aki hallotta a Käthet, amint odahaza eldeklamálta Schiller „Die Glocke"-jét, szerepet juttat neki az előadáson és a helyi lap szerkesztője, aki egyben gimnáziumi tanár is és gyakrau jár Bécsbe a Burgtheater előadására, azt írja a kritikában, .hogy „a fiatal Schratt-kisasszony előadásával szokatlanul nagy tehetséget árult el." Az ismerősök, akik különö* sen szüret után szívesen isszák Schratt Antal bo* rát és névnapokon ott ülnek az asztal mellett, nem találnak más témát, mint a Käthe művészetének egekig való hozsánozását. Az önkéntes tűzoltók műkedvelői előadását az«! után más dilettáns előadások is követték és lassankint a Käthe fejébe veszi, hogy ő szinészníl lesz. A szülök persze hallant se akarnak róla és a család egyik tagja mesélte nekem, hogy az öreg Scbratt, aki ekkor már felette tisztelt polgára volt a városnak és minden kilátása meg volt rá, hogy elérje azt a pozíciót, amit csak elérhet: talán.., esetleg... még Kommcrzialrat is lehet belőle, egy viharos napon balról és jobbról is megpofozta a művészi hírnévért lelkesedő leányát. Talán ez ü két pofon volt Schratt Katalin karrierjének elsS, stációja... A felfedezője: a maga korának' egyik legis«; mértebb színházi kapacitása volt: Heinrich Laub e, előbb a Burglhealer, majd a bécsi Stadttheater neves igazgatója. Lehet, hogy már Badenben lát« ta Schratt Katalint, lehet, hogy Bécsben kereste őt lel a fiatal badeni bakfis, bizonyos azonban, hogy Heinrich Laube fedezte őt fel a színpad számára. Élete fiatalságának egyetlen romantikus és re« gényes részlete az, hogy az apja pofonjai után megszökik Badenből. Berlinbe megy, Laube támogatásával, a Kirschner-féle színészet! iskolába. Ez a támogatás — erkölcsileg és eleinte anyagilag is — sikert jelentenek a számára. Később, alkalmasint megint csak Laube intervenciójára, megbékülnek a szülők is és Schratt Antal a feleségével együtt elutazik Berlinbe, amikor a Katha itt először — tegyük hozzá mindjárt, mérsékelt sikerrel — mint naiva bemutatkozik. Nem egészen fiatal már, husz éves elmúlt, amikor a szini iskolába került, soha az életébe nem tér vissza Badenbe, neki már szűk Macedónia. Berlinből Bécsbe megy és a nyolcvanas évek elején — kevéssel apja halála előtt — itt indul útjára széles iveléstf karrierje...