Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-10 / 32. szám

DeiMAGYARORSZKG Szerda, 1957. február T(T: CSIPETKE * 'A TAKAR ÉKTAR-UCC AT szeretnék megvédelmezni etek a gyámoltalan belüsorok. Szeged egyik legrégibb é« legpatinásabb nevű uccáját, amelyről most akarja éppen lehántolDÍ a paliaát az emberi gyengeségekre építkező politikai ötlettelenség. Indítványt nyújtottak be a legközel-bbi közgyűlés napirendjére ebben a „tirgy"-ban. Azt indiványozzák, hogy változtassa meg a közgyűlés a Takaréktár-uoca nevét, viselje ezentúl ct a régi szegedi ucca az ország nemrégen és tragikus hirtelenséggel, fiatalon elhunyt miniszterelnökének a nevét. Az ilyen indítványok ellen háládatlan dolog síkra szállni, mert a mindig sandán leselkedő rosszhiszeműség nagyon hamar hajlandó a kegyeletsértés bélyegét ráütni azokra, akiknek különben eszük Agában sincs semmifii» kegyelctsértést elkövetni és akik talán sokká] inkább érzik az ilyen indítványokban lappangó kegyeletsértö momentumokat. Kétségtelen, hogy abban az esetben, ha ezt az indítványt tárgyalni fogja a közgyűlés, meg is szavazza azt, de az is kétségtelen, hogy az „igen"-nel szavazó városatyák túlnyomó többsége legjobb meggyőződése ellenéro adja le Ilyen formában a szavazatát. Senki sem vállalja szívesen annak a veszedelmét, amit a többségi véleménnyel való szembehelyezkedés idézhet fel, még akkor is, ha ez a többségi vélemény nem létező, de feltételezett valami. A Takaréktár-ucca Szeged egyik legrégibb uccája. Majdnem olyan szorosan hozzátartozik nevével ehhez a városhoz, mint a város a Tiszához és az Alföldhöz. Ez az uecanév egy szép, hangulatos darabot őriz Szeged múltjából, patinája van, karaktert ad a városnak, régi idők, régen porladó szegediek emlékét mentette át ebben a nyugtalan és bizony szervilis korszakba talán több, mint egy századon keresztül. Ha — lehetetlen megállapítani, hogy milyen szándékkal, milyen céllal — lekaparnák ezt az uocanevet Szeged térképéről, vájjon mi haszon, mi előny, mi jó származna belőle. Vájjon milyen nemesebb célt szolgálnánk ezzel* Szeged — elég meggondolatlanul -- nem nagyon őrizgette eddig az elröppent századok emlékeit. Itt nincsenek nagyon régi épületek, nagyon régi kövek, alig találhaló ebben a városban valami, ami bizonyítéka annak, hogy századokkal ezelőtt is város volt már cz a város, hogy múltja, történelmo van. Néhány uccanév jelentett némi patinát. Szerény, csöndes uceanevek voltak ezek, de alig maradt belőlük egy-kettő. A legtöbb akkor veszett el, amikor lebontották a Palánk régi lakóházait, hogy helyet szorítsanak az egyetemnek. Ennek még volt célja, értelme. De már nagy hiba volt — hadakoztunk is ellene, sajnos, hiába —, hogy a város évszázados iskola-múltjának, aztán meg a régi szegedi oskolának, a többi, mint kétszázesztendős öreg gimnáziumnak az emlékét őrző Iskolanccát átkeresztelték évekkel ezelőtt Gióf > Apponyi AlbeTt-UI J.FR»V Magát a tényt, hogy Apponyi Albertről nccát nevezzzea el Szeged. amelynek különbé® légi díszpolgára is volt a világhírű államférfi, aki előtt nem egyszer hajtott őszinte tisztelettel fejet az egész nemzetközi diplomácia, senki se kifogásolta ebben a városban Csak az Iskola-ucca nevét sajnálták és sajnálják a szegediek még ma Is. annyira ««jnilják. hogy hiába hirdetik ezt az tij nevst a vadonatúj uocatáblik. az öreg uerit ma is minden szegedi a régi uevéo szftlitj»: bizony ma ls Iskola-uoe* & gróf Apponyi AlhertÖCM. Mi szükség volt erre, miért rctn fcéresteJt Inkább más.kőíömfcósftbb-nevu uccát Apf-bíiy! emlékének megörökítésére'? Senki sem 1udja megmondani. Akkor ls akadt valakf, akinek so rőérős ideje volt, czml a nem nagyon meggondolt indítvánnyal alkalmat szerzett magá nak a közszereplésre, a többség viszont kegyeletsértésnek érezte volna, ha nyíltan síkrászáll a terv ellen. És mi szükség van arra, hogy hosszú évtizedekig, amig a ma élő generációk ki nem pusztulnak, vagy még azután is, mlr.denki Takaréktár-uccának nevezze azt az uccát, amelynek falain Gömbös Gyula nevét viselik az emléktáblák. Nincs erre szüksége se Szegednek, amely legnagyobb jóJtevőjéről, Klebelsberg Kunóról még sem teret, sem uccát nem neve« zett el, nincs szükség rá a halott miniszterelnöknek sem, de nem származna belőle ragy* dicsőség arra a fiatal körzetelnökre, vagy él« harcosra sem, aki esetleg indítványával ki-| provokálja ezt a határozatot, de akinek aj neve semmiképpen sem kerülhetne rá az uj uccatáblákra, még csillag-alatti jegyzetként] sem. alkatrészek, gumik, nagy javítóműhely) ^Kerékpárok, SriK, .,„«. „.»„„»„o.*, gramofonok,Oéry Géoáruház. AZ 500 ÉVES . CIGÁNYNOTA (A Délmagyarország budapesti munkatársától.) Ott.muzsikálnak esténként az „ezüst-tükrös kávéház valamelyik szögletében. Arcukat még. sápadtabbá teszi a villanyfény, most az egyszer feléjük fordul az egész világ tekintete, mert öt hónapon keresztül ünnepelni fogják a félezeréves cigánynótát A történelem megsárgult lapjai 1419-es évszámot mutatnak, amikor először irta le valamelyik kolostorban élő barát a ..cigány" nevet. Ez az első nyom már muzsikusokról beszél. Valamelyik nemesi udvarház tornácán csendült fel először egy keleti motivumu dal, amit feketearcu, idegen beszédű emberek adtak elő. Hárman voitak a megsárgult történeti lapok szerint és az egyik hegedűn, a másik töröksípon, a harmadik pedig lábnélküli cimbalmon játszott és énekelték hozzá az ismeretlen szöveget. Majd később a mulatozó magyar uraktól eltanulták a sirva-vigadó, vagy vigadva-siró nótákat és ezeket húzták nyirettyüjüköo, vagy verték ki ciüubalmuk húrjain. Lassanlassan megnyerték a magyar nép rokonszenvét és rövidesen nem lehetett elképzelni magyar házit ünnepélyes alkalomkor cigány nélkül. Most feléjük fordul a világ tekintete. A Magyar Cigányzenének Országos Szövefcég« feldolgozta a cigányság eredetéről és fejlődéről szóló dokumentumokat éés a most készüld ünnepségekkel kapcsolatban „Az »tszázéves magyar cigányzene" bocsátja a közönség rendelkezésére, amelyet Balázs Árpid, dr. Sándor Jenő és M á zor Béla állított össze. Kiderül a történelmi adatokból, hogy a magyar cigány zenészek részére az első letelepedési engedélyt Zsigmond király adta ki 1423-ban. Az országos Ünnepség áprilisban kezdődik' Budapesten. Díszhangverseny vezeti be a Városi Színházban, amikor a rendezőség bemutatja az 500 éves magyar cigányzene fejlődését mintegy rtvüszerüen. Alig vau külföldi rádióállonás, amely be né jelentette volna, hogy a hangverse-iy közvetítését saját állomásukon fogják adni közönségüknek. A rendezőség a speaker szerepére gróf Bethlen Margitot kéri fel. Amikor lezajlik a hangverseny, következik a jubileum második része, az országos cigányzenés* verseny, amely előreláthatólag a nyári hónapokban a Magyarországra érkező idegeneknek egyik fő attrakciója lesz. A Szövetség mégkereste a vidéki polgármestereket és felkérte arr«. hogy minden város a legjobb zenetarát küldje fel erre a versenyre. ahol a társadalom álul adományozott értékes dijak kerülnek kiosztísr*. Majd követWik az ünnepség befejező része, ametyet a rendesség augusztus végére helyezett és »melynek OriZágo? Csárdásver&eny elmot adtak. A cigánymuzsika félezeréves jubileuma alkalmából beszélgettünk néhány szegedi cigányprímással. Ifjú Purcsi Pepi ezeket mondotta: — Édesatyám hires cigányprímás votf Békéscsabán, ugy ismerték mindenfelé, mint a Veinkheim, Széchenyi és az Almássy grófok cigánya. Tizenhatéves se voltam még, amikor átvettem apám zenekarát és én lettem a „grófi cigány." — Jó pár év múlva elkerültem Herkuies-fürdőre, ahol 20 évig voltam. Egyszer itt nyaralt a román király, a legszebb magyar nótákat játszottuk előtte, a végén a király lelkesen mondott ér* tük köszönetet. A francia köztársaság elnöke is elkerült egyszer Herkulesre és megkért, hogy játszak magyar nótákat. Azután valcert rendelt. Több szerb miniszternek is játszottunk magyaí nótát. — A háború alatt egyizben Dévára kerültem, ahol József főhercegnek játszottam. Nagyon tetszett neki a zene és cigányul beszélt hozzám. ÉB nem tudtam cigányul felelni, mire József főherceg bosszúsan legyintett a kezével. Két bét múlva pénzeslevelet kaptam, benne 100 korona volt és egy névjegy: „Tanulj meg cigányul I" József főherceg. Számos kitüntetése van ifjú Purcsi Pepinek1, legbüszkébb arra az aranyéremre, amelyet nemrég kapott Budapesten, az országos cigányprímásversenyen. 1264 pályázó közül Purcsi Pepi nyerte el az aranyérmet, „Magas jegenyefán, sárga rlg<S fészek",... cimü daljáért. Nevezetes a cigánymuzsikusok táborában Rácz Jenő, aki a Magyar Cigány zenészek Országos Szövetsége szegedi csoportjának elnöke. — Félezeréves a magyar cigánymuzsika, ^ mondta —, nagyon szép évforduló ez, de fájdalom talán a félezer esztendő alatt sohasem volt Ilyen átkozottul nehéz a cigányzenészek helyzete, mini mostaniban. 342 tagja van a helyi csoportnak és közülük 300 keresetoélkiil áll, inségleve*en tengődik, de a többieknek is nehéz a sorsa. Ezen kellene valamikép változtatni * Boldizsár Kálmán a fiatalabb prímásnemzedék közül való. Tavaly 20 esztendős muzsikusi jubileumát ünnepelték Szegeden és ebből az ünneplésből mindenki kivett« réfiét. -- 21 esztendeje játszom — mondta. Nagyon1 megszerettem Szegedet. Már sokszor hivtak el, fényes ajánlatokat kaptam külföldről Is. de a szivem nagvon itt marasztal. Remélem majd a második húszéves jubileumomon is Itt lehetek a ízegedi. közönség között... így beszélnek a szegedi cigánymuzsikusölc a cU) gánymuzMka félezeresztendős fordulóján.,,