Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-09 / 31. szám

365 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937 február 7: fl százéves »Szózat« l)r. Csckcy István előadása a Dugonics­Társa ságban A Dugonics-Társaság vasárnap délulón felol­vasó ülést tartott a városháza közgyűlési termé­ben. Dr. Szalay József elnök megnyitó szavai után Solkoly Jenő elszavalta a „Szózal"-ot, majd dr. Csekey István tartott „A százéves Szózat" cimmel előadást, amelyben rámutatott, hogy 1837-ben je­lent meg Vörösmarty „Szózata" először Bajza „Auróra" cimü folyóiratában s hamarosan a nem­zet himnuszává lelt. — Miként „Az ember tragédiája" — mondotta — izig-vérig politikai természetű költemény s Ma­dách megírta azt, amit Goethe „Faust"-jában el­mulasztott: akképen mondhatjuk, hogy a „Szózat"' elejétől végéig a hazáról irt hősköltemény, a haza­szeretet magasan zengő ódája, az ember és föld kapcsolatának örök mitosza, az egyének viaskodá­sának zűrzavarában a nagy magyar sorsközösség vilógnézletének filozofikus himnusza. „Hazádnak rendületlenül Légy hive, óh magyart" Lehetne-c pregnánsabban kifejezi a magyar élet örök pro­gramját? Ez a parancs a hűség parancsa, mely. elválhatatlan szimbiózisban egyesíti a magyar föl­det a népével. Emellett szinte eltörpül a nagy dilemma: a „jobb kor", vagy a „nagyszerű halál" kérdése, mert „Itt élned, halnod kell". Rámutatott Csckcy professzor, hogy miként befolyásolta Széchenyi rcformnacionalizmusa Vö­rösmarty filozófiáját és költészetét. Ki lehet mu­tatni, bogy Vörösmarty 1835-ben vetette papírra a „Szózat" első két versszakát Széchenyinek a ma­gyar nyelvről tartotta beszédének hatása alatt. Nagy érdeklődés közt mutatta be azután, hogy a ..Szózat"-nak tizenegy ¡ordítása jelent meg. Ámde Vörösmarty nagy életrajzirója és müveinek kiadó­ja, Gyulai Pál még nem tudta, hogy valamennyit megelőzve, a svéd fordítás volt a legelső. Kellgren, svéd nyelvű finn költő fordította le a magyar ere­detiből és tette közzé a „Helsingfors Morgon­blad'' 1815 április 4-i számában. Vörösmarty ódája annyira megihlette a finnek svéd nyelven író nagy költőjét, Runeberget, hogy 18IG tavaszán annak ki­mutatható formai és tartalmi . hatása alatt irta „Vart land" (A mi hazánk) ciinü költeményét, amely 1818 május 13-án a finnek nemzeti himnu­szává lelt. 1851-ben finn fordításban is megjelent és mint „Maamme" (Hazánk) című nemzeti dal a velünk rokonnép mai napig is közszeretetbon álló himnusza, — Ila most meggondoljuk' — folytatta Csekcy professzor —, hogy az észt nemzeti himnusz alig egyéb, mint a finn himnusznak nemzeti viszo­nyaikra való átköltése, a Pacíustól szerzett dalla­muk pedig teljesen azonos, továbbá, hogy a kis finnugor liv nép nemzeti dala csak az észt him­nusznak egy változata, akkor végeredményében azt állithatjuk: hogy a három északi finnugor test­vérnép nemzeti himnusza a magyar költői lángész, Vörösmarty „Szózat"-ának hatása alatt keletkezelt. A magyar nemzeti szellem egyik legragyogóbb al­kotása azonban nemcsak a rokonnépek hazafias költészetét ihlette. 1861-ben jelent meg Prágában egy „Szózat, társadalmi cseh daloskönyv" cimü kö­tet, amely „Nemzeti dal" cimmel Vörösmarty ne­vének cmlitése nélkül ellopta csaknem szóról­szóra a „Szózat"-ot. E'gv Hvngaldier nevü bécsi tanár „Oesterreich" cimü könyvét, amely 1928-ban jelent meg Berlinben, egy llutten Ulrich, 16. szá­zadbeli költőnk tulajdonított verssel fejezi be, amely nem egyéb, mint Vörösmarty „Szózat"-a 8. és 9. strófájának német fordítása Moltke Miksá­tól közölve a „Vasárnapi Újság" 1861. évi mellék­leteként nyolc más nyelvű műfordítással együtt. E szimfonikuk nagvének hullámrezgései — mon­dotta az előaraó — nemcsak a svéd és finn irókat termékenyítették meg, hanem csehek, tótok és osztrákok is a magyar géniusztól kisajátított lelki kincsekkel lelkesítették honfitársaikat. — A „Szódat" azonban mégis csak idebent töl­tötte be igazi hivatását, — fejezte be előadását Csekey professzor. Abban a hazában, melynek földjéhez, népéhez és hősies történelméhez fűző­dőit. Keserű pesszimizmusa mellett, mely Vörös­martyt is „a halál rokonává" teszi, abban a biz­tatásban van a „Szózat" történelmi hivatása, időtlen értéke, jelenünk döbbenetes sivársága közt felemelő vigasza, hogy annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után. Megfogyva bár. de törve nem. Él nemzet e hazán" Fenséges multunk öntudatával varjuk tehát a „népek hazájától" a nagyvilágtól, hogy revízió alá veszi rólunk elhamarkodott íté­letét és történelmi jogainkat mébányolva, érde­TnPínk r.zerint fog ítélni i világ nagy areopágja. A nagy tetszéssel focadott előadas után két délvidéki iró szerepelt, mint vendég. Csuka Zol­tán a vajdasági magyar irodalmi életet ismer­tette. igen érdekes, figyelemreméltó előadásában, Fekete Lajos hatásos költeményeiből olvasott fel nagy sikerrel. A nagyszámú közönség meleg ünnplésben ré­szesítette Csekey professzort értékes előadásáért és A vajdasági magyar írók kiváló képviselőit. Paprikaörlés — akadályokkal A paprikamalmosok küldöttsége sürgős intervenciót kért a polgármestertől Egyharmadára akarják csökkenteni a malmok munkáját? (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délben a szegedi paprikamalomtulajdonosok küldöttsége jeleni meg dr. Pálfy József pol­gármesternél, A küldöttség elmondotta, hogy az a földművelésügyi miniszteri rendelet, amely korlátozta a paprikamalinok munkaidejét, ká­ros következményekkel járhat az egész papri­kaiparra és lehetetlen helyzet elé állitja a mal­mokat. A rendelet értelmében a villanyerővcl dolgozó malmok reggel hat órától délután hat óráig dolgozhatnak. A szegedi paprikamalmok annakidején külön szerződést kötöttek a gáz­gyárral. A szerződés értelmében a téli hónapok alatt csak délután négy óráig vehetnek igénybe kedvezményes ipari áramot, a négv óra után elfogyasztott áramért a teljes tarifát, tehát a kedvezményes ipari tarifának mintegy három­szorosát kell megfizetniük. Miután pedig nz esli és az éjszakai órákban nem dolgozhatnak, nem fogyaszthatják el azt az árammennviséget sem, amelynek elfogyasztására kötelezettséget vál­laltak és a szerződés szerint a gázgyár teljes joggal követelheti a teljes árminimum meg­fizetését. A küldöttség arra kérle a polgármes­tert. hogy hivjon össze ebben az ügyben olyan értekezletet, amelyen az összes érdekeltségek képviseltethetik magukat és amely felterjesz­tést intézhet majd a miniszterhez és kérheti a rendelettel kapcsolatos sérelmek orvoslását. Elmondották a küldöttség tagjai, hogy a sze­gedi fövegyésszel már tárgyaltak az ügyben és hozzájárulását akarták kérni ahhoz, hogy ha már négy óra után nem kaphatnak kedvezmé­nyes áramot üzemükhöz, legalább reggel kezd­hessenek két órával korábban, hat óra helyett r.égv órakor. Igv ók is ledolgoztathatnák a mi­niszter által rendeletileg engedélyezett napi ti­zenkétórás maximális őrlési időt és nem kerül­nének hátrányos helyzetbe a nem villanyerőre berendezett paprikamalmokkal szemben. A fő­vegyész azonban kijelentette, hogy nem térhet el a miniszteri rendelettől és igy a munkaidő megváltoztatásához nem járulhat hozzá. A küldöttség elmondotta, hogy az elterjedt hírek szerint a földmüvelésügyi miniszter ujabb rendeletet fog rövidesen ki­adni és azzal egyharmadára csök­kenti a paprikamalmok inunkájáL Ha ez a rendelet megjelenik és sor kerül a vég­rehajtására, a szegedi paprikaérdekcltségekrt helyrehozhatatlan katasztrófa éri. A malmok kénytelenek redukálni üzemüket,, ennek követ­keztében munkásaik jelentős részét el kell bo­csa itariok. kevesebb félkész árut vehetnek át a kikészitőknél, akiknek körében igv szjntén nagyarányú munkanélküliség lép majd fel, ¡1 termelök viszont még kevésbé és még rosszabb árakon tudják majd értékesíteni a füzéres pap­rikát. A rendelettervezet szerint — amint a ki­szivárgott hirek mondják — a paprikamalmnW havonta nvolc-kilenc munkanapnál nem dol­gozhatnának többet. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a paprikamalomtulajdonosok sérelmeit magáévá teszi, az értekezlet rövid időn belül megtartja, meghívja a főispánt, a város ország­gyűlési képviselőit, a szegedi kereskedelmi és iparkamara, a szegedi paprikatermelők szövet­sége, az értékesítő szövetkezet, a kikészitötí egyesülete, a fömolnárok egyesülete és a ma­lom tulajdonosok képviselőit és az értekezlet eredményéről sürgős felterjesztésben fogja tá­jékoztatni a földmüvelésügyi miniszteri. Megdöbbentő vakmerő autós rablótámadás a makó-tóikomlósi országúton Három revolveres, bőrkabátos ember kirabolt egy gazdát (A Déhnagyarország munkatársától.) Meg­döbbentő országúti autós rablótámadás történt a makói határban. Az egymástól messze fekvő tanyák között vezető néptelen országúton, éj­nek idején csöndesen baktató szekérrel szem­bejön egy autó s keresztbefordul az uton. Az autó lámpáit leoltják, három ember kiugrik az autóból, revolvert szegeznek a megrémült em­bernek, leszállítják a kocsiról, kifosztják s az­után összekötve ott hagyják... Az amerikai stilusu országúti rablásról a következő tudósí­tásban számolunk be: S á r k a n y György makói gazda kocsival bentjárt a városban s különböző terményeket adott el. Késő este volt már, amikor kiindult a tólkomlósi határban levő tanyájára. Kocsija csöndesen haladt az országúton, amikor 18 ki­lométerre a várostól egy autó tünt fel vele szemben. Sárkány szorosabbra fogta a lovakat, leiért a szabályos oldalra és nyugodtan vőrla a találkozást. Amikor az auló néhány lépésre megkezeli lette a kocsit, hirtelen keresztbefor­dult az uton s leoltotta lámpáit. A gazda rosz­szat sejtve, megrántotta a lovakat, a következő oillanatban azonban az auló aítaía is kinyílt s három ember ugrott le a kocsiból. Az egyik megragadta a lovak gyeplőjét, a másik kettő kétoldalt a kocsi meilé állt és revolvert tartva kezében, megparancsolta a gazdának, hogy szálljon le. Sárkány György a meglepetéstől szinte megnémultan engedelmeskedett s amig az egyik ember revolverét mellének szegezve larloltá, a másik kigombolta a kabátot s kikutatta zsebeit, amikor belső zsebében a pénztárcáját megta­lálta s azt felnyitva, meggyőződött arról, bogy bankjegyek vadnak benne, zsineget kerített 3 bátrakötözte a kezét, majd igy összekötött kéz­zel egv kötéllel a kocsi oldalához hozzákötötte. Mindez percek alatt történt, mintha csak egy; jól betanult jelenetet játszottak volna el. A har­madik ember, aki a lovak kötőfékét tartotta, a? egyik utmenti fához vezette a kocsit s jó ent­sen ódakötötte a lovat. Azután mint akik jól végezlek dolgukat, mindhárman beüllek az au­tóba, megfordították és Tótkomlós felé elrobog­tak. Már ió messze haladtak, amikor a koc^í lámnáit felgyújtották. • i Sárkány a meglepetéstől és ijedtségtől magá­hoz térve, megpróbált magán segíteni, azonbsní

Next

/
Oldalképek
Tartalom