Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)
1937-02-09 / 31. szám
365 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937 február 7: fl százéves »Szózat« l)r. Csckcy István előadása a DugonicsTársa ságban A Dugonics-Társaság vasárnap délulón felolvasó ülést tartott a városháza közgyűlési termében. Dr. Szalay József elnök megnyitó szavai után Solkoly Jenő elszavalta a „Szózal"-ot, majd dr. Csekey István tartott „A százéves Szózat" cimmel előadást, amelyben rámutatott, hogy 1837-ben jelent meg Vörösmarty „Szózata" először Bajza „Auróra" cimü folyóiratában s hamarosan a nemzet himnuszává lelt. — Miként „Az ember tragédiája" — mondotta — izig-vérig politikai természetű költemény s Madách megírta azt, amit Goethe „Faust"-jában elmulasztott: akképen mondhatjuk, hogy a „Szózat"' elejétől végéig a hazáról irt hősköltemény, a hazaszeretet magasan zengő ódája, az ember és föld kapcsolatának örök mitosza, az egyének viaskodásának zűrzavarában a nagy magyar sorsközösség vilógnézletének filozofikus himnusza. „Hazádnak rendületlenül Légy hive, óh magyart" Lehetne-c pregnánsabban kifejezi a magyar élet örök programját? Ez a parancs a hűség parancsa, mely. elválhatatlan szimbiózisban egyesíti a magyar földet a népével. Emellett szinte eltörpül a nagy dilemma: a „jobb kor", vagy a „nagyszerű halál" kérdése, mert „Itt élned, halnod kell". Rámutatott Csckcy professzor, hogy miként befolyásolta Széchenyi rcformnacionalizmusa Vörösmarty filozófiáját és költészetét. Ki lehet mutatni, bogy Vörösmarty 1835-ben vetette papírra a „Szózat" első két versszakát Széchenyinek a magyar nyelvről tartotta beszédének hatása alatt. Nagy érdeklődés közt mutatta be azután, hogy a ..Szózat"-nak tizenegy ¡ordítása jelent meg. Ámde Vörösmarty nagy életrajzirója és müveinek kiadója, Gyulai Pál még nem tudta, hogy valamennyit megelőzve, a svéd fordítás volt a legelső. Kellgren, svéd nyelvű finn költő fordította le a magyar eredetiből és tette közzé a „Helsingfors Morgonblad'' 1815 április 4-i számában. Vörösmarty ódája annyira megihlette a finnek svéd nyelven író nagy költőjét, Runeberget, hogy 18IG tavaszán annak kimutatható formai és tartalmi . hatása alatt irta „Vart land" (A mi hazánk) ciinü költeményét, amely 1818 május 13-án a finnek nemzeti himnuszává lelt. 1851-ben finn fordításban is megjelent és mint „Maamme" (Hazánk) című nemzeti dal a velünk rokonnép mai napig is közszeretetbon álló himnusza, — Ila most meggondoljuk' — folytatta Csekcy professzor —, hogy az észt nemzeti himnusz alig egyéb, mint a finn himnusznak nemzeti viszonyaikra való átköltése, a Pacíustól szerzett dallamuk pedig teljesen azonos, továbbá, hogy a kis finnugor liv nép nemzeti dala csak az észt himnusznak egy változata, akkor végeredményében azt állithatjuk: hogy a három északi finnugor testvérnép nemzeti himnusza a magyar költői lángész, Vörösmarty „Szózat"-ának hatása alatt keletkezelt. A magyar nemzeti szellem egyik legragyogóbb alkotása azonban nemcsak a rokonnépek hazafias költészetét ihlette. 1861-ben jelent meg Prágában egy „Szózat, társadalmi cseh daloskönyv" cimü kötet, amely „Nemzeti dal" cimmel Vörösmarty nevének cmlitése nélkül ellopta csaknem szórólszóra a „Szózat"-ot. E'gv Hvngaldier nevü bécsi tanár „Oesterreich" cimü könyvét, amely 1928-ban jelent meg Berlinben, egy llutten Ulrich, 16. századbeli költőnk tulajdonított verssel fejezi be, amely nem egyéb, mint Vörösmarty „Szózat"-a 8. és 9. strófájának német fordítása Moltke Miksától közölve a „Vasárnapi Újság" 1861. évi mellékleteként nyolc más nyelvű műfordítással együtt. E szimfonikuk nagvének hullámrezgései — mondotta az előaraó — nemcsak a svéd és finn irókat termékenyítették meg, hanem csehek, tótok és osztrákok is a magyar géniusztól kisajátított lelki kincsekkel lelkesítették honfitársaikat. — A „Szódat" azonban mégis csak idebent töltötte be igazi hivatását, — fejezte be előadását Csekey professzor. Abban a hazában, melynek földjéhez, népéhez és hősies történelméhez fűződőit. Keserű pesszimizmusa mellett, mely Vörösmartyt is „a halál rokonává" teszi, abban a biztatásban van a „Szózat" történelmi hivatása, időtlen értéke, jelenünk döbbenetes sivársága közt felemelő vigasza, hogy annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után. Megfogyva bár. de törve nem. Él nemzet e hazán" Fenséges multunk öntudatával varjuk tehát a „népek hazájától" a nagyvilágtól, hogy revízió alá veszi rólunk elhamarkodott ítéletét és történelmi jogainkat mébányolva, érdeTnPínk r.zerint fog ítélni i világ nagy areopágja. A nagy tetszéssel focadott előadas után két délvidéki iró szerepelt, mint vendég. Csuka Zoltán a vajdasági magyar irodalmi életet ismertette. igen érdekes, figyelemreméltó előadásában, Fekete Lajos hatásos költeményeiből olvasott fel nagy sikerrel. A nagyszámú közönség meleg ünnplésben részesítette Csekey professzort értékes előadásáért és A vajdasági magyar írók kiváló képviselőit. Paprikaörlés — akadályokkal A paprikamalmosok küldöttsége sürgős intervenciót kért a polgármestertől Egyharmadára akarják csökkenteni a malmok munkáját? (A Délmagyarország munkatársától.) Hétfőn délben a szegedi paprikamalomtulajdonosok küldöttsége jeleni meg dr. Pálfy József polgármesternél, A küldöttség elmondotta, hogy az a földművelésügyi miniszteri rendelet, amely korlátozta a paprikamalinok munkaidejét, káros következményekkel járhat az egész paprikaiparra és lehetetlen helyzet elé állitja a malmokat. A rendelet értelmében a villanyerővcl dolgozó malmok reggel hat órától délután hat óráig dolgozhatnak. A szegedi paprikamalmok annakidején külön szerződést kötöttek a gázgyárral. A szerződés értelmében a téli hónapok alatt csak délután négy óráig vehetnek igénybe kedvezményes ipari áramot, a négv óra után elfogyasztott áramért a teljes tarifát, tehát a kedvezményes ipari tarifának mintegy háromszorosát kell megfizetniük. Miután pedig nz esli és az éjszakai órákban nem dolgozhatnak, nem fogyaszthatják el azt az árammennviséget sem, amelynek elfogyasztására kötelezettséget vállaltak és a szerződés szerint a gázgyár teljes joggal követelheti a teljes árminimum megfizetését. A küldöttség arra kérle a polgármestert. hogy hivjon össze ebben az ügyben olyan értekezletet, amelyen az összes érdekeltségek képviseltethetik magukat és amely felterjesztést intézhet majd a miniszterhez és kérheti a rendelettel kapcsolatos sérelmek orvoslását. Elmondották a küldöttség tagjai, hogy a szegedi fövegyésszel már tárgyaltak az ügyben és hozzájárulását akarták kérni ahhoz, hogy ha már négy óra után nem kaphatnak kedvezményes áramot üzemükhöz, legalább reggel kezdhessenek két órával korábban, hat óra helyett r.égv órakor. Igv ók is ledolgoztathatnák a miniszter által rendeletileg engedélyezett napi tizenkétórás maximális őrlési időt és nem kerülnének hátrányos helyzetbe a nem villanyerőre berendezett paprikamalmokkal szemben. A fővegyész azonban kijelentette, hogy nem térhet el a miniszteri rendelettől és igy a munkaidő megváltoztatásához nem járulhat hozzá. A küldöttség elmondotta, hogy az elterjedt hírek szerint a földmüvelésügyi miniszter ujabb rendeletet fog rövidesen kiadni és azzal egyharmadára csökkenti a paprikamalmok inunkájáL Ha ez a rendelet megjelenik és sor kerül a végrehajtására, a szegedi paprikaérdekcltségekrt helyrehozhatatlan katasztrófa éri. A malmok kénytelenek redukálni üzemüket,, ennek következtében munkásaik jelentős részét el kell bocsa itariok. kevesebb félkész árut vehetnek át a kikészitőknél, akiknek körében igv szjntén nagyarányú munkanélküliség lép majd fel, ¡1 termelök viszont még kevésbé és még rosszabb árakon tudják majd értékesíteni a füzéres paprikát. A rendelettervezet szerint — amint a kiszivárgott hirek mondják — a paprikamalmnW havonta nvolc-kilenc munkanapnál nem dolgozhatnának többet. A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a paprikamalomtulajdonosok sérelmeit magáévá teszi, az értekezlet rövid időn belül megtartja, meghívja a főispánt, a város országgyűlési képviselőit, a szegedi kereskedelmi és iparkamara, a szegedi paprikatermelők szövetsége, az értékesítő szövetkezet, a kikészitötí egyesülete, a fömolnárok egyesülete és a malom tulajdonosok képviselőit és az értekezlet eredményéről sürgős felterjesztésben fogja tájékoztatni a földmüvelésügyi miniszteri. Megdöbbentő vakmerő autós rablótámadás a makó-tóikomlósi országúton Három revolveres, bőrkabátos ember kirabolt egy gazdát (A Déhnagyarország munkatársától.) Megdöbbentő országúti autós rablótámadás történt a makói határban. Az egymástól messze fekvő tanyák között vezető néptelen országúton, éjnek idején csöndesen baktató szekérrel szembejön egy autó s keresztbefordul az uton. Az autó lámpáit leoltják, három ember kiugrik az autóból, revolvert szegeznek a megrémült embernek, leszállítják a kocsiról, kifosztják s azután összekötve ott hagyják... Az amerikai stilusu országúti rablásról a következő tudósításban számolunk be: S á r k a n y György makói gazda kocsival bentjárt a városban s különböző terményeket adott el. Késő este volt már, amikor kiindult a tólkomlósi határban levő tanyájára. Kocsija csöndesen haladt az országúton, amikor 18 kilométerre a várostól egy autó tünt fel vele szemben. Sárkány szorosabbra fogta a lovakat, leiért a szabályos oldalra és nyugodtan vőrla a találkozást. Amikor az auló néhány lépésre megkezeli lette a kocsit, hirtelen keresztbefordult az uton s leoltotta lámpáit. A gazda roszszat sejtve, megrántotta a lovakat, a következő oillanatban azonban az auló aítaía is kinyílt s három ember ugrott le a kocsiból. Az egyik megragadta a lovak gyeplőjét, a másik kettő kétoldalt a kocsi meilé állt és revolvert tartva kezében, megparancsolta a gazdának, hogy szálljon le. Sárkány György a meglepetéstől szinte megnémultan engedelmeskedett s amig az egyik ember revolverét mellének szegezve larloltá, a másik kigombolta a kabátot s kikutatta zsebeit, amikor belső zsebében a pénztárcáját megtalálta s azt felnyitva, meggyőződött arról, bogy bankjegyek vadnak benne, zsineget kerített 3 bátrakötözte a kezét, majd igy összekötött kézzel egv kötéllel a kocsi oldalához hozzákötötte. Mindez percek alatt történt, mintha csak egy; jól betanult jelenetet játszottak volna el. A harmadik ember, aki a lovak kötőfékét tartotta, a? egyik utmenti fához vezette a kocsit s jó entsen ódakötötte a lovat. Azután mint akik jól végezlek dolgukat, mindhárman beüllek az autóba, megfordították és Tótkomlós felé elrobogtak. Már ió messze haladtak, amikor a koc^í lámnáit felgyújtották. • i Sárkány a meglepetéstől és ijedtségtől magához térve, megpróbált magán segíteni, azonbsní