Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-28 / 48. szám

D É L M AJ C. y A R O R S Z A G Vasűrnap, 1937, február 28. Idei gyenge juhturó nagyban és kicsinyben már kapható László sajt, vaj, turó U eleteiben. Széchenyi tér, Vátosi bérház Dugonics-tér, Katolikus tűz. 389 Széchenyi Katolikus ház. aztán falnak fordult és keresztet vetett. — Ha Isten segit. reggelre kikötnek a ba­jok, estig pedig elkészülnek a kirakodással. így tetszeti sokszor, hogy az öreg nem sze­letelt senkit, bennünket gyerekeket épixaiség­gcl nem. Mi szívesen játszottunk a buzában, begynek néztük, amelyről pompásan lehet le­csúszni. bele vájtuk magunkat és nem hábor­gatott senki. A Lázárok és a Glisák. akik de­rékig meztelenül hordtak zsákot zsák után, egy marék dohányért engedélyt adlak a já­tékra, dohány pedig mindig került az apai szitákból, amelyek olyanok voltak, mint az idősödő asszonyok: feíül. keskenyek, csak le­"e|é terebélyesednek" el. Bogdúnovirs közeledésekor a vízben kérés­iünk menedéket s onnan hallgattuk végig jós­latait, amelyek szerint sosem lesz belőlünk semmi, mert cl van hanyagolva a nevelésünk. Ez pedig, amint az újságokban is olvasható, már sokszor vezetett az akasztófához. Mondom, nem szeretett senkit Bogdáno­vics, egyedül a f;it, Nikolit. Hatalmas da­iab. csendes gyetek volt ez, ádáz gyűlölettel eltelve a piaristák iránt, akik elképesztő in­diszkrécióval kérdeznek tőle mindenfélét, íitnik Istenei» — hogyan is érdekelnék őt! Nikola nem hántotta sem a humanistákat, sem a reáltudományok terén kiemelkedőket, ó békében hagyott mindenkit, nem szeretett ját­szani, a regénveket lenézte, esik ült és 'áb­rándozott, habár soha senkinek cl non árul­ta. hogy miről. Az apja kék mándlibgn járt, de Nikolának finom posztóból csináltatott di­vatos ruhákat s meghívta vendégségbe azokat A fiukat, akikről feltételezte, hogy rajonganak Ni kóláéit. — Ezt az alkalmas italt próbáljátok, gye­rekek. a bezdáni kolostor főnök tői kaptam, már pedig az tudja, mi a jó. mert különben hogyan lett volna belőle kolostorfőnök?! Barátkozott az öreg a gyereke kedvéért min­denkivel, hirtelenben csapott lakomákon azon­ban sokszor egyedül maradt a társasággal, mert Nikola kisompolygott a folyópartra s folytatta titokzatos merengését. Mit látha­tott nhban a vizecskében, amely unottan ölel­gette az apró halakat, istenem, mit láthatott! A túlsó parton, amely magas volt és sovány szölőskertcrskéket hordott ferde vállán* mun­kás emberek ballagtak végig, az alatta vájt >1 tori kofák igyekeztek haza a piacról, — Ni­kola csak nézte őket. amíg eltűntek a szeme elől és azután is bámulta még sokáig a nyo­mukat. •— Nem mozdítja ezt meg semmi, kesergett .íz öreg .aztán ugv gondolta, hogy rájött a titok nyitjára. Bogdánovics, elvénhedett Bog­dánovics. szólt önmagához nagyon szigorúan, mégsem vagy te. az az okos ember, akinek magadat tartod. Szemérmeles a gyerek, ezt >'szicvehetted volna már régen. Másokat is megzavarna a feladat, hogy ott lépjen az •kibe, ahol gyermekéveit eltöltötte, átesett a kamasz-koron. Itt akarsz te kibontakozást eb­ben a szürke városban? Bogdánovics. Bogdá­novics, ezt elvétetted, így sose jutsz semmire. Előszedte a t'int. — Komoly beszédem van veled. Maholnap meghalhatok s te leszel az utódom- Ne be­szélj. ne tiltakozz, a guta nálunk családi jáx­ván'y. érzem néha, liogv nem messze van tő­lem. A/.t akarom hát. liogv belejöjj az üzleti titkokba, megismerd a körülményeket, az embereket és főleg a világot. Ezért el fogsz utazni. , Hová? — kérdezte Nikola rémülten. . Egyelőre Pestre, azután majd meglátjuk. Becsomagoltam már mindent a számodra, itt van ötszáz pengő s csak arra kérlek, hogy ne kiméld. Kl j nrasan. a származásodhoz, va­.'vohodhoz méltóan s ha elfogv a nénzed, eey sürgönyre valót tarts készletben. Én mindig itthon vagvok. Nikola nagyokat sóhajtott s útra kelt. Este volt. mikor megérkezett Pestre, már gyújto­gatták a lámnákat és ő szédülni kezdett a nagv f ingatagban. Mennyien vannak és hogv sietnek. Istenem, miiven szaladás az életük! Nikola beleszédült ebl>e a kavarodásba, avil­'ainosok maid elütötték, robogó fiakkerek elől kellett minduntalan félreuerania. — hát igye­kezett szabadulni a veszedelemtől s egvszer csak' a Dunánál találta maflát. Ment, ment., hogy minél messzebb legyen, cipflte a koffer jét, csak olyankor rezzent ósz­szc, amikor vabki ki akarta a kezéből kapni. — Majd viszem, nagyságos ur! — Elmenj már, te tolvaj. Budái? szabadabban léjekzett fül, lecsapott mindjárt a parira, hála Istennek, ilt nincs tülekedés, alig jár valaki. Itt víz is van, amely szélesebb ugyan a miénknél, mégis szelid és titokzatos. Egy kicsit elfáradt, leült a kofferjére, ugv hallgatta a túlsó partról átszűrődő zsongást. Azlán fölneszelt, az. orracimpái rcszkclni kezdtek. Mi ez? Tompán, mintha a viz höm­pölygetné. liansok érkeztek hozzá, fájdalmas, merengő melódiák. . ...Bez tche rlraga ne mogu... Ugy emelkedett föl. mintha gépen járna, merít a hangok ntán a parton, húzták a han­gok. amiket gu.zlieiból csaltak elő. Nem lehet azokat semmi mással utánozni, nem tévedhet ebben, aki csak egyszer i< hallotta. Aztán csak a rekedt kiáltása törte meg az ábrándot. — Péró, na se Feró! — Holla hó. az ífiur! — ordított d< vissza a h a jóról. Kerékpárosok! ElsörendU kerékpárokat engedményes ár* ban resxletre adom. Gumikat és alkatrészekel mos, filléres ^¿^ SandO^. Szeged, < Kiss t) palota Kiss u. 2 árhan kaphat D Rohant fel a veszteglő, üres slepprc, azok szaladtak elébe. — Péró, Glisa! — Ifjur, ifjur! A hajógazda nagyot rikoltolt. — Szedjétek elő az avas szalonnát! A guzlica tovább zümmögte szivekbe hato­lóan; v ...Ne mogu z s i v i t, ne mogu z s i­i - v i - l i -.. ...Egy hét múlva pedig haza is érkezett Nikola a sleppen, amely szeliden, csendesen úszott lefelé a vizeken, megtisztelve a holdvi­lágos éiszakákat bánatos dallamokkal. Món­iiéin. Nikola megérkezett cs hiánytalanul vi-¡--.¡számolta öreg Bogdánovicsnak az ötszáz pengőket, minthogy a hajósok nem fogadtak el pénzt a szalonnáért. Torontáli. Réei, elhasznált, süket rádüóssőbő« uí csövet csinálunk! II rádió 3 fe'uii'oii Iámnáva!||| Markovics Szilárd Ugv rto'nozik, min* ui koráhan - - » TíszaLatos kiírat 44.«i Teleim Hóman—Szektü A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásá­ban megjelent Hóman Bálint és Szekfü Gyu­la : M a g y a r T ö r t é n e t öt kötetes uj kiadás­ból az I —II. Hóman Bálint, a III—IV—V. kötet Szckl'ii Gyula munkája. A most megjelent utolsó kötetben, melyhez a név- és tárgymutató is csa­tolva van, Szekfü Gyula Mária Terézia halálá­tól a világháborúig irta meg a magyarság tör­ténetét. A politikától, háborutol és belső bajoktól súlyos időket Szekfü mindenkor az objektivitás kemény mérlegével méri; a hibáknak éí történé­seknek rejtett okaira is rámutat. A kormagyará­zntbnn az egyéniségeken tul a szellemi mozgal­mak indítékokat felvető erejének vizsgálatára kényszerül. Az Istentől elhivatott és kirendelt vezér helyett az ember lép előtérbe az ujabb századokban és a tömeg jut mind fokozatosabb szerephez. Ez a belső történet Magyarország iga­zi története és ezt Szekfü Gyula-a tudós páratlan mélvrelátásával és hivatottságával rajzolta föl. \ hatalmas munka hü képe Magyarország tör­ténetének. Szekfü Gyula ¿zeket mondja- ..Másfél­évezredes történetünk nem áll és nem fog meg­állani. Tegnapok és holnapok összefolynak ben­ne. közöttünk a ma alkotói közt is vannak a teg­rap öregjei és a jövő fiataljai, t'i szükségletek, uj emberek, uj cselekedetek foiínak jönni s c könyv, a Magyarság Története következő fejeze­teit n;ncs halandó, aki elképzelhetné. De lesznek még' fejezelei." Ma 11 a Talvto: "A darvak. Hosszú orosz elnyo­matása alatt keveset tudtunk Finnországról. Amint ütött a szabadulás órája, a'világ'szeme előtt mind nagyszerűbb arányokban bontakozik ki az uj finn kuliura és irodalom. Entiek nz uj irodalomnak egyik legkiemelkedőbb alkotása Máila Talvio re­génye, A darvak. A finn nép orosz uralom alóli felszabadulása harcának remek hőskölteménye ez' a regény. Az események sodró árama, a történé­sek mesteri bonyolítása ' izflalmas olvasmánnyá teszik a könwet. Maiin Talvio regényél az Athenaeum adta kt nagyregény-sorozatában. Emil Ludw isr: A NíIh« Ecvíntouiban. Emil Lud­wig eddig nagy emberi életek sorsfordulását kí­sérte nyomon a születéstől a halálig. Most je­lent meg magyar nyelven Nílus-kötete: A Nílus rjrt iptomban. melvben Emil Ludwic a nagy fo­lvó „kfirdelmcs férfikorát ós fenséges halától" Ismerteti meg az olvasóival. A Nilus élete delén lépi át Egyiptom határát, miután megküzdött a vizezések és a duzzasztógátak félelmetes hatal­mával. s mint „Egyiptom apja," megtermékenyí­ti a világ egyik legősibb kulturlöldjét. A kötet .óriási anyaga a földrajz és történelem, népek, ál­latok és növények színes és lenyűgözően tanulsá­gos rajzából épül fel. Ih; nemcsak tudás-anyagot kap az olvasó, hanem a megértés nagy élményei} látja a folyót, akár egy embert: amint születik, nő. szenved, küzd, él és meghal. Az Egyetemi Híradó, a fiatal magyar értelmi­ség lapja, tizenegyedik évfolyamában lépve, a közvélemény szine elé áll. Megkapta az uccni ájilsitás jogát és kéri az ifjúságnak cz. az őszin­te és tárgyilagos sajtója, hogy az ifjúság iigvei iránt érdeklődő társadalom támogassa az ifiu­ságnak ezt a vállalkozását. Lesznek, akik talán azért emelik majd ki az Egyetemi Híradót az ujságárusbódákból, hogy lcsz-c diákzavargás, ab­lckbetörés, — azok talán csalódni fognak, mert az Egyetemi Híradó soraiból a fiatal magyar ér­IcJmis'tg problémái, mélyebb erkölcsisége ég gondolatvilága fog kitükröződni. Szegediek szállodája Pesten a METROPOLE Rákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szál­loda minden kényelemmel. K á­vé ház A ban Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból közismert Farkas Béla és tempós cigányai ját­szanak esténként. A gyönyörű Té 1 i ke r t b en délután és este tánc. V i r á n y amerikai rádió­zenekara, Nagy Mária énekel Lannnk olvadóinak leniórsókclt szohaésnenzió^rak. TH. J-;t89-50

Next

/
Oldalképek
Tartalom