Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-26 / 46. szám

AZEOED, Szerkesztőség: Somogyi ucea 22. I. cm. Teleion: 2303.»KladóhlvataI. kOlciHnkHnj'vlAr «> leg*lro<1ai Aradi ucea 4». Telelőn: 13-Oft. - Nyomdnr Iflw LIpOl ucea 1«. Telefont n«OA. - Tavira« ta levélcím: Déln'opyarorsííg, Siefled Péntek, 1937 február 26. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 46. sz. ELŐFIZETÉS. Havonta helyben vidéken 6t Budapetleo 3.»«, kUllOldön 0.4O pengO. — Eoyea izim ara heíltöx­nap 10. vasor- e» Ünnepnap Hl" detéiek <eiv£lelc larlií» siotlnl. Megje. cilk hétlö Kivételével naponta reggel. fl színházi ItuKura vonatai Azt halljuk, hogy a budapesti színigazga­tók, — az állami színházak igazgatóit sem véve ki sorukból —, igen érdekes és min­denekfelett szellemes tervet terjesztettek a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé. A budapesti színigazgatók a kultuszminiszter­nek, mint a színházi kultura legfőbb patronu­sának támogatását kérik ahhoz az elgondo­lásukhoz, hogy hétről-hétre az államvasut­nak más és más fővonaláról szinházi kul­turvonat induljon Budapestre. í:gyil< héten Sopron és Győr, másik héten Pécs, azután Debrecen, Békéscsaba és Szeged kerüljön sorra. Hathetonkint visszatérően mindegyik számottevő vidéki város élvezhesse a bu­dapesti s/inházi kulturának kedvezményes áron szolgáltatott gyönyörűségeit. Mert mon­dani is fölösleges, az egész kitalálásnak az van a hátterében, hogy az államvasút ezeket a színhází kulturvonatokat a filléres vonatok menet jegy árfolyamán állítsa be, de az uta­sok a jegy megváltásán kivül az akcióban részes vnlamelyjk budapesti színház jegyé­nek egyidejű megváltására is köteleztesse­nek. Azt hisszük, nem tévos a feltevésünk, hogy a terv megvalósítása esetén ez akció­hoz zászlólobogtató lelkesedéssel volna haj­landó csatlakozni valamennyi budapesti színház igazgatója. Nem tudjuk, melyik színházi szakember és a magyar szirházi kulturának melyik gvíl­kosa volt az. aki agyából ezt a tervet ki­pattantetta. Nem tudjuk, hogy a terv szer­zője gondolt-e a budapesti színházi vállal­kozók legsajátabb üzleti érdeke'nek szolgá­latán kivül arra is, hogy a magvar vidéken is vannak színházak, amelvek sokkalta ne­hezebb .viszonyokká), sokkalta . erősebben igénybevett színészekkel, a pénztelenségnek sokkalta nagyobb mértékével, mindenekfe­let pedig egv sokkalta előnvösebb helyzet­ben levő, sokkalta iobbah dédelgetett és tá­mogatott fővárosnak versenyével küzködnek. Ezek a színházak boldogok volnának, ha csak egy töredékét tudnák megkapni annak a közpénzekből biztosított támogatásnak, amely az Opera és Nemzeti Szinhúz bevé­teleinek lénveges alkotó eleme és ezek a színházak soha el nem érhető mesebeli sraz­clngsóg és bőség ábrándképeit varázsolnák maguk elé, ha az. évnek csak egy hónapjá­ban támaszkodhatnának a közönségnek a budapestihez hasonló széles rétegére és fi­zetőképességére. Do vájjon számíthatnak-e ezek a vidéki színházak a fejlődésnek bár­mely lehetőségére, ha hathetenkint intézmé­nyesen szipolyozzák el a közönséget és a közönségnél- a színházi kuhurát fenntartó obulusait? Mert az kétségtelen, hogy egv­egy ilyen budapesti kirándulás, hozzászá­mítva az efyéb kiadásokat, hetekig tartó összehúzódást és minden kiadástól való tar­tózkodás' ielent odahaza. Ezért tiltakozik a budapesti kedvezményes utazások és a fő­városnak ebben a formában való favorizálása ellen esztendők óta a vidék egész ipara és kereskedelme. A sz:nházi kulturvonatok még csak terv formáiéban kiséitenek. Lehet, hogy az eeész terv kísérleti léccörokricske fo<? maradni ha a vidék egész érdekeltsége idejekorán talp­ta áll, Ugy tudjuk, a terv méc nem jutott el a'kereskedelemügyi minisztériumig és az államvasutak igazgatóságáig. De a terv már megvan és állást kell foglalni vele szemben, nehogy a vidék, punt olyan sok esetben mar történt, befejezett-tények elé állíttassák. Ugy hisszük, hogy rbben a tiltakozásban a vidéki színigazgatók maguk mellett fogják találni városaik polgármestereit, közgyűlé­seit, de legkiváltképpen minden iparost és kereskedőt. Mert senkise képzelje, hogy eze­ket a színházi kulturvonatokat a terv ki­agyalói olyanformán akernák indíttatni és visszaindittatni, hogy éppen, csak a színház­látogatás ideje teljék ki belőle. Nagyon böl­csen tudják ők, hogy ebben az esetben vaj­mi gyér számú látogatóra számíthatnának. A vidéki látogató , ideje nem merülhet ki n puszta vonatozásban. Időt kell adni neki, hogy meglátogathassa a pestj vendéglőket Budapest, február 25. A képviselőház csü­törtökön folytatta az ajánlási javaslat vitáját. Az első felszólaló Fábián Béla volt. Általá­nosságban elfogadja a javaslatot, mert egy lépégnek tekinti a választási visszaélésekkel szemben. Részletesen beszélt a pártszerve/ke­<lési visszaélésekről. Ne sajátítsák ki az isko­lákat. a tisztviselők ne üljenek pártjeivé­nyeikkel a hivatalokban. Vallatásszerü kérdő­iveket töltetlek ki a falu lakosaival s ennek lelt a következménye, hogy a falvakban va­lóságos hadiállapot állandósult. . — Azt látjuk — folytatta —, hogy szélsősé­ges agitáció folyik az országban és ezzel szem­ben nem állanak ki teljes erővel. Sopronban egy apátplébános párhuzamot vont a bolseviz­mus és a nemzeti szocializmus között, kifej­tette a nemzeti szocializmus lielvtelejn irányát s ezt a beszédet a lapok nem közölhették, mert hivatalos helyről ilyen iránvu figyelmeztetést kaptak. Ez mélységesen megdöbbentő. Nagyon vigyázzunk, mert a szélsőséges demagógia néni ismer határt. A demagógiát nem lehet jóllakatni. .— A miniszterelnök tisztelétreméltó nyilat­kozatokat tesz arra vonatkozólag, hogy a rend­bontók ellen a le<?nartvobb créllvcl fo« eljárni, ugyanakkor a mögötte ülő képviselők elutaznak S*e«edrc és olyan be­szédeket mondanak, amelveket mindennek lehet tekinteni,, csali a nvugalom biztosítékának nem. A tegnap es|í szegedi Turul-gyűlésen Vegváry József azt hangozlalla. hogy ..van egv megoldatlan zsidókérdésünk és van e*?y másik sulvos kér­désiinfc, azoknak a kérdése, akik a zsiüóknak eladták magukat." Festetics Domokos kijelentette, hogy nem lénnek ki a Nen-ből akkor sem. ha a kormány nem Miesiti kéréseiket, mert hc­Ivüket nem »kariák átc""cdni. Nyilatkozott Festetics a zsidókérdésről is. Azt mondotta.. <• Festetics Domokos: Azt mondottam, hogy . és kávéházakat, sőt ha van egy kis pénzecs­kéje, még vásárlásra is teljék ideje. A vo­natoknak reggel kell indulni a vidéki végál­lomásokról, a délelőtti órákban kell megér­kezni Budapestre, hogy legalább is a déltől estig terjedő idő a látogatók rendelkezésére állhasson. Ismételjük: aki azt mondja, hogy ezek n tervezett színházi kulturvonatok a kulturát szolgáliák. nem mond igazat. Ezek a vonatok tönkretevői lennének a vidék minden szín­házi kultúrájának. Egvuttal kiveséznék a vi­dék iparát és kereskedelmét. Tiltakozunk ellenük minden erőnkkel. Tiltakozunk pusz­ta tervük felmerülése ellen is. Tiltakozunk ellenük az egész magyar vidék és tiltako­zunk a sokat emlegetett, de még többször megcsúfolt gazdasági és kulturális decentra­lizáció nevében." nem érünk azzal semmit, lia egy szegény véz­na kis zsidót leütünk az uccán, hanem ezt szervesen kell elintézni... Hertelendv Miklós cs még többen kiált­ják Festetics felé: Fzt jól megmondta! Fábián Béla: Debrecenben^ Pécsett, Sze­geden és Miskolcon egyszerre indult meg « mozgalom. Végváry József ugy beszél, mintha tizeiiöt ív óla követelte volna a kormánvtól a függ» kérdések elintézését és n legnagyobb el­lenzéke lelt volna a Gömbös-kormány politi­kájának. Naivon könnyű egy szál gyufát bedobni a puskaporos hordók kö­zé és robbantani vele. A/zal feiezte be beszédét, hogy rrélves intéz­kedésekkel ma még meg lehet védelmezni a» országot. A következő felszólaló Kertész Miklós volt. aki a diktatórikus törekvések ellen be­szélt, majd pedig megemlékezett a pécsbányatelepi véres események­ről­— Azt kell tapasztalnunk, hogy milyen ol­csó az emberélet! Bucii inger Manó: Kétségbeesett emberek odadobják az életüket! Kertész Miklós: Az emberek nem hall­gatnak az okos figyelmeztetésre, mert éheznek, nyomorognak cs nem hajlanak azok szavára,, akikről azt hiszik, hogy iiein nélkülöznek ugy, mint ők. Ebből azonban nem következik az, hogy szociális kérdéseket ilyen kegyetlen és véres módon lehessen elintézni. Rupert Rezső: A miniszterelnök meg­nyugtató kijelentéseinek gvakorlati következ­ménvei nem lettek. A szélsőbal és a szélsőjobb közölt egyetlen különbség a zsidókérdés. Nem érti, mi az oka annak, hogy Festetics Sándor gróf valóságos immunitást élvez a forradalmi izgatásban. ő már találkozott ezzel a Catilinával 1919. ta­vaszán. a kommün kitörése előtt, amikor egy A szélsőséges izgatások megfékezését követelték az oiánjasrvíta csütörtöki szónokai A szegedi Turu'-gyülés visszhangja a képviselőházban

Next

/
Oldalképek
Tartalom