Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-19 / 40. szám

Péntek, y#37 február 19. OCLMAGYARORSZAG 3 Szegeden nem lehet elsötétítés! gyakorlatot tartani, mert nem tudják kikapcsolni a villanyáramot (A Délmagyarország munkatársától.) A polgári légvédelemről szóló törvény végrehajtási utasítása értelmében Szegeden is elsötétilési gyakoritokat kellene végezni. Annakidején a város mérnöki hivatala kapott utasítási az elsötetitési tervezet kidolgozására. Aztán kiderült, hogy a tervet nem lehet kidolgozni. Még pedig azért nem mert a szegedi gázgyár üzemi berenáezése erre r.em nyújt lehetőséget. Ha a szegedi gyár villanytelepén kikapcsolják az áramot, akkor nemcsak az összes lámpák alszanak ki, hanem megáll minden villanyeröre berendezett üzem is, anu pedig óriási károkat, zavarokat okozna. Most pedig ujabb nehézség is felmerült. A légoltalmi bizottság elnöke értesítést kapott a gázgyár igazgatóságától, hogy az áramot semmikepen sem lehetne kikapcsolni, mert az áramszolgáltatás hirtelen megszakítása tönkretenné a gyár drága elektromos gépeit. Közölte a gázgyár azt is, hogy ez a probléma minden más város» ban is felmerült, ezért az érdekelt gyárak vezetői rövidesen szakértekezletet tartanak, amelyriek eredményeképen valószínűleg azt határozzák el, hogy beszerzik azokat a gépeket, amelyek az áram kikapcsolása esetén átveszik az energiafölöslegct és igy az áramfejlesztő gépekben nem támadhatnak rongálások. Amíg ez meg nem történik, addig beszélni sem lehet clsötétitéei gyakortairól. Itt említjük meg, hogy ugyancsak a légvédelmi törvény alapján a város hatósága felszólította mindazokat az intézményeket, vállalatokat, amelyeknek helyiségeiben egyidőben legalább száz személy tartózkodik, hogy készítsék el a maguk légvédelmi tervezetét. A felszólított 28 ilyen intézmény közül eddig csak a szegedi Ítélőtábla nyújtotta be a maga tervét. A légoltalmi bizottság most közli az érdekeltekkel, hogy készíttetett ilyen tervmintákat, amelyeknek alapján könnyen össze lehet állítani a célnak megfelelő terveket, Hét külvárosi gyermek ingyenteje Amikor a »népfóléfl felülvizsgál«« megállapít, minősít, cáfol és — javasol — A Déimagvarország »alaptalan« közleménye alapján sürgősen kiutaltak 30 pengő segélyt a nyomorgó újszeged» családnak (A Délmagyar ország munkatársától.) A Délmagyarország február 6-i számában közöltük K J. borbélvmester hozzánk intézett levelét, amely az ínségesek táborából érkezett a Délmagyarország szerkesztőségébe. A levél irója — most már a nevét is kiírhatjuk — Konya János, akinek a Kállai-fasor 20. szara alatt van kicsi boi-bélyműhelye, azt panaszolta el, hogy hét gyermekével ¿s elöregedett szüleivel kétségbeejtő nyomorban él, mestersége alig jövedelmez valamit, A hét gyermek közül négy iskolás, egy pedig óvódás, ezek nem kapnak napközi ellátást, csak egy kis ingyentejet, de azt is minden másodnapon. Legutóbb az ingyentejet is megvonták tőlük, mert a népjóléti ügyosztály emberei kinn jártak nála és felszólították, hogy az ingyentej árát vagy dolgozza le, vagy pedig fizesse vissza. Pénze nincs, a műhelyéből nem távozhat cl, tehát nem vállalhat inségmunkát, feleségét sem küldheti maga helyett, mert akkor őrizetlenül maradnának a kisebb gyerekek. A levéliró azt is elpanaszolta, hogy hiába van hét gyermeke, karácsonyra még luhascgélyt sem kapott számukra. Azzal utasították el, hogy önálló iparos, akinek saját háza van, pedig e? a ház alig ér valamit, jövedelmet pedig semmi sem hoz. Rokkant Iszüleit isi ő ttsrtja, a háj egyetlen szobáját engedte át nekik, ni&ga kilence-dmagával a konyhában lakik, ahol három ágyon alszik aí egész kilenctagú család. Kónya János „önálló iparos" és „háztulajdonos* azzal q kérelemmel fejezte be szomorú levelé.t, hogy tanácsot kér, mitévő legyen nagy nyomorában. A Délmagyarország kötelességszerűen leközölte, ezt a levelet, „Hét külvárosi gyerek Ingyenteje" cimmel és abban a meggyőződésben, hogy fel, figyei majd a város hatósága Kónya Jánosék szomorú sorsára Nem csalódtunk. Dr. Pálfy József polgármes» ter elolvasta a közleményt és még aznap átküldte a lapközleményt dr. Kemenesy Tibor népjóléti tanácsnoknak azzal, hogy a közleményben foglaltakra iclentést vár, Ez a jelentés csütörtökön, február 18-án, tehát a közlemény megjelenése után 12 nappal futott be a polgármesterhez, aki figyelmesen átolvasta, majd ezeket a sorokat irta rá az akta tiszta oldalára: „Átolvasás és tudomás végeit a Délmagyarország munkatársának bemutatom. Aztán levéltárba. Dr. Pálfy polgármester." » Átolvastuk a három gépírásos oldalra terjedő jelentést és őszintén meg kell állapítanunk, hogy klasszikus mestermunka. Büszke lehet rá a város népjóléti ügyosztálya. Aa a tisztviselő, aki a vizsgálat megejtésérn utasítást kapott a népjóléti ügyosztály vezetőjétől, ezzel a jelentéssel bebizony.totta, hogy érti a dolgát, hogy sokkal, de sokkal nagyobb hatáskörrel kellene felruházni, esetleg rá kellene bi?ni a népjólét leljhatalmd intézését. Kétségtelen, hogy alaposan elintézné. A vizsgálattal megbízott népjóléti tisztviselő jelentésében elmondja, hogy helyszíni szemlét , tartott a Délmagyarország közleményében foglaltak kivizsgálása céljából és megállapította, hogy Í „a szóbanforgó közlemény adatait ifj. Kónya János szegedi, Kállay-fasor 20- szám alatti lakos szolgáltatta. Nevezett iparengedéllyel rendelkező önálló bórbélymester, nyitott üzlete van, 37 éves, nős. református vallású, 1915 óta szegedi lakos. Félesége Hajdú Mária 36 éves, gyermekei Mária 14 éves ismétlőiskolás, Liáia 12 éves iskolás, János 11 éves iskolás, Katalin 9 éves iskolás, István 7 éves Iskolás, Tibor ö éves óvodás, László 3 hónapos." Tehát hét gyerek. A népjóléti vizsgálóbiztos megállapított^ azt is, hogy ugyanabban a házban, külön szobában liknak Kónya János szülei. Nevezettnek •»- mondja tovább a jelentés — nyílt borbélyüzlete van, állítása szeript hetepkipt 8—10 pergőt keres, szülei 4 várostól havi ¡1 pengő gyorssegélyt, továbbá 4.50 pengő társadalmi segélyt élveznek. Kónya Jánosnak városi bérlőiden 704 négyszögöles lelken vályogból épült 2 szoba konyhából álló háza van, amely jövedelmei nem hoz. A jelentés szerint a nevezetted elmondották, hogy a különböző jótékony egyesületektől támogatásban részesülnek, A város Kónya János öt gyermeke részére ingyen tej-segélyt nyújt. „Tényként megállapítom — Írje a jelentés —, hogy a kilenclagu család meglehetősen nehéz körülmények közölt él."1 Most következik aztán az attrakció. A népjóléti vizsgálóbiztos sorra megvizsgálta a Délmagyarország közleményében' szereplő tényállításokat. Mivel a borbélymestertől ingadozó választ kapott, a gyermekeket vallatta ki, akik elmondották, hogy nem másnaponkuit, hanem minden nap kapnak ingyentejet az iskolában. Maga Kónya János pedig kijelentette, még pedig a leghatározottabb formában, hogy soha sem követelték tőle az ingyentej árát, de annak ledolgozását sem. (Ezzel szemben a Délmagyarországban leközölt levélben szórói-szóra igy ir Kónya János: „nemrég künnjártak nálam a népjólétiből és felkértek, hogy az öt gyerek tejét vagy fizessem ki, vagy dolgozzam le .. , igy aztán nem jár a lej . . .") A népjóléti jelentő szerint Kónya János azt is beismerte, hogy karácsony előtt nem fordult segélyért a népjóléti ügyosztályhoz, mert azt hitte, hogy kérelem nélkül is kap segélyt. K ruhapanasza nem a város, hanem az ujszegedi iskola ellen irányult. De megállapította azt is, bogy Kónya János nem tartja el a szüleit, csuli lakást ad nekik, akiknek — megítélésem szerint — nincs is támogatásra szükségük, hiszen kapnak a várostól havi kilenc pengő gyorssegélyt, 4.50 táraáalmi segélyt, sőt még havi 2 pengő rokkantjárulékot is . .. A két öregember igy ősziesen 15.50 pengő jövedelmet „élvez" havonta, ebből pedig — beláthatja mindenki — urf módon, gondtalanul meg lehet élni ... és annak aj emberpárnak, aki ilyen nagy jövedelmet huz, semmi szüksége sincs fia támogatására . . • Ezekután a népjóléü vizsgálóbiztos igy von« ja le a legvégső következtetéseket: „A fent előadottak alapján hivatalosan meg* állapítom, hogy a Délmagyarország cikke — nem fedi a való tényállást. Tisztelettel kérem — éa most jön a legjava — a polgármester ur őrnél* tósága szíves figyelmét felhívni arra, hogy 4 Délmagyarország minden alapot nélkülöző, a város vezetőségének intézkedéseit és határozat fait állandóan támaáó cikkeket közöl. Az el* mult napokban is vezércikk jelent meg, amely« Tiek kimondottan izgatási jellege volt — irja^ a népjóléti nyomozó —, ugyanis erősen kritizálta, hogy a város által nyújtott segélyekért az insé* geseknek meg kell dolgozni." A legnagyobb meglepetés ruég.s most következik, a jelentés végé/e illesztett javauat formájában. „Tekintettel a kilenc tagból álló családra és annak nehéz körülményeire, aa inségmunka tartama alatt, vagyis február és március hónapokra havonkint 15 pengő munkabérsegélv folyósítását javaslom azzal. hogv nevezettnek felesége tartozik a segélyért megdolgozni, illetve a lakásán repgyot vágni." Most. hogy a jelentés végére ertünk, korrigálnunk kell valamit. Az aláirás alá gépelt rangi meghatározásból látjuk, bogy a jelen'és inogszerkesztöje nem i? vizsgálóbiztosi minőségben tény-» kedelt, hanem mint ,.felülvizsgáló". . I A felülvizsgáló jelentése alapján, ez is kidéiül az aktából hogy Kemenesy Tibor népjóléti tanácsnok változatlanul elfogadta a ¡javaslatot és kiutalta a havi 15 pengő segélyt a hétgvermekes Kónya János „önálló bórbélymester és háztulajdonos"nak, A „lázító, -ir. izgató" Delmagyarórszág Kónya János levelének Jekézléséve! tehát éjért« azt, hogy a népjóléti hivatal derék felülvizsgáló}* i helyszíni szemle eredményeké.pen ngyoncáfolta a i kö-leinénu minden egyes tényállítását, de azért