Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-04 / 27. szám

SZEOED. Szerkesztőség; Somogy» uccn 22, I. em. Teleion: 2303.>KlBdóhlvalai, kölcsönKöny vtAr es {egrlroda: Aradi ucCo Telelőn: 13-00. « Nyomda: tőw Llpól uccn 1». Teleion: 13-bö. - íftvlrall c% leveleim: acimaoyarorszúg, Szeged Csütörtök, 1937 február 4. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 27. sz. ELOFIXETES, Havonta helyben 3.2Q vidéken és Budapesten J.OU, kUKOIdUn «».411 pengő. - Egyes szAm ara tietköznap ÍO. vasat. 6» Ünnepnap 'Hl. HJr« deiesek >eiv£tete larlia szortnl. Megle, «-«Ik KClío KivAle'ével naponta reggel, irgalmatlan irgalmasság Paul de K r u i f, — véére ecv író, akit a tudomány szolgálata és a társadalom lelkiismerete tett divatossá, — elment, ho<?y megkeresse a „megtört szivü gyermeket", akiknek szivét a reuma törte meg — s a szivreuma majdnem kizárólag a szegény emberek betegsége —, elment az ottawai járás népjóléti hivatalába a megtört szivü szegény gyerekek után érdeklődni. A következő sorokat már ő irta „Legdrágább kincsünk" cimü könyvében : A népjóléti hivatalban nem sokat foglalkoztak a reumatikus szívbaj megelőzésének kérdésével. Egészen más gondjaik voltak. Azon gondolkoztak, hogyan lehetne további megtakarításokat eszközölni. Hogyan lehetne még lejjebb szorítani a segélyezettek életszínvonalát, még csak egy kicsit lejjebb, éppen annyira, hogy ne pusztulhassanak éhen, de ne élhessenek. Takarékoskodni kell! Minden fillérrel el kell számolni. Ebben a hónapban már megint tul kellett lepni a költségvetéssel előirányzott segélyt, — mi lesz most ebből ? Már a mult hónapban is szigorú figyelmeztetést kaptunk a felsőbb hatóságunktól. Ez így nem megy tovább. Azon a délutánon, amit a népjóléti hivatalban töltöttem — írja Kruif —, másról nem is eselt szó, csak még arról az elvi kérdésről, hogy aki a segélyezettek közül kutyát tart, attól nem kcll-e elvonni a segélyt. Kutyát, vagy nem kutyát, — ez itt a kérdés." Ez a kitűnő író szerint az ottawai népjóléti hivatalban történt, -— de történhetett volna másutt is. S ezt — mentségül mondjuk. Mert ha a derék, józan és szorgalmas holland települtek utódai a kanadai Ottawában a népjóléti hivatal legelső és legfontosabb kötelességét a takarékosságban látták, akkor legalább kissé mérsékeljük csudálkozásunkat, ha másutt is ennek a törekvésnek elsőségét látjuk a népjóléti hivatalokban. S mindez akkor jutott eszünkbe, amikor a szegedi városi népjóléti hivatal szabályrendelet-tervezete került kezünkbe a napközi otthonokról. Mert most már ezek a csöpp kis gyerekek sem tudják elkerülni sorsukat: szabályrendeletet kapnak ők is. Hogy elég tejet kapnak-e azt' nem tudjuk, de mindenesetre kapnak elég Szabályt. Ez a szabályrendelettervezet azon az alaDelven épült fel, hogy a napközi otthonokra bizott gyerekek hozzátartozói dolgozzák meg a városnak azt a költséget, amibe a városnak a gyerekük napközi ellátása kerül. A lelkiismeretünk követeli tőlünk, hogy ez ellen a rendszer ellen felszólaljunk. Az egyik nap hatósági hirdetmény jelenik meg arról, hogy a hősi halottak hozzátartozói k-é t pengőt fizessenek a halhatatlanok nevének megörökítéséért, a háláért, amit a város nyújt életüket feláldozó fiainak. Most szabályrendelet készül arról, hogy a légszegéTiiyebb gyerekek számára nyújtott gondoskodást is megfizettethesse magának a város. Ki ez a íidegszivü, hajthatatlanul kemény, a szegénység verejtékéből is gazdagodni akaró Város ? Mi vagyunk, polgártársak, akik viseljük a közterheket, végezzük a munkánkat s verejtékezünk azért, hosrv holnaora szebb és iobb legyen az élet még ebben a jósorstól kitagadott városban is. Kik adják a napközi otthonba gyérekeiket ? Ahol nincs apa s munkába járni kénytelen a . családfenntartó asszony, vagy ahol az élet harcában, a férfi mellől kidőlt az anya. A legszegényebbek és legszerencsétlenebbek gyerekeiből' kerülnek ki a napközi otthonok gondozottak Hát a város hetvenezer holdas nagybirtok ura, a palotás város a maga sokmillió pengős költségvetésével nem tud valamit — ingyen is adni, nem tud valamit a j á n cl é kőzni legszegényebb és legszerencsétlenebb polgárainak, ezeknek az; ártatlan gyerekeknek, akik világrajöttek, nem tudják miért és felnőnek, nem tudják mire, akik pöttömnyi korukban is érezni fogják annak keserűségét, hogy azért a leheletnyi melegért, amit fázós kh kezük kap s a tányér meleg ételért az apjuknak meg kell fizetni, meg kell fizetni azzal, amije van, kiszikkadt testének munkaerőiével. A mult évben a szegedi népjóléti hivatal használt ruhákat pvüjtött a nyomorgók szá(A Dclmagyarország budapesti munkatársától.) Soha ilyen kavarodás még nem volt a politikai életben az utóbbi tíz év alatt, mint most van. A Kozma-affér véglegczesén kivül senki sem tud bizonyosat és nagyrészt találgatásokból él és táplálkozik az is, akiről azt hiszik, hogy a politikai élet irányításában némi kis szerep adódott neki. Egy azonban bizonyos: Kozma Miklós oeHigyniiniszter lemondott tárcájáról és lemond képviselői mandátumáról, visszavonul és ismét elfoglalja vállalatainak elnöki székét. így nemcsak a belügyminiszteri bársonyszék, hanem a szombathelyi mandátum • is gazdát cserél cs ami a politika egyelőre még nagyon bizonytalanul induló és nehezen hihető valóságát jelenti. a belügyminiszternek állítólag .mindkét pozíciója a Független Kisgazdapárt kezébe kerül. Ma még szinte hihetetlen, de holnapra vagy bolnaputánra va'ó-ág lehet és valóság lesz, hogy a belügyminiszteri tárcát Darányi Kálmán miniszterelnök mindaddig nem tölti be, amig cl nem érkezik az a politikailag megfelelő pillanat, amikor a tárcát a Független Kisgazdapárt vezérének, Eekhardt Tibornak ajánlható fel. Ugyanis Darányi Kálmán a beavatottak szerint megelégelte a Nep fiakciózásait, különféle széttagoltságait és erélyes kézzel nyul a rendcsinálásba. Darányi Kálmánnak ugyanis az a felfogása, hogy ugv a titkos választójog, mint a kormányzói és a felsőház jogkörének kiterjesztése korszakos icmára s amit jóságos szivü emberek összeadtak a szegényeknek, hogy az Isten hidege ellen védekezni tudjon minden élet, a népjóléti hivatal azt is m e g d o 1 g o z t a t á s ellenében osztotta csak ki. A népjóléti hivatal nem ad ingyen népkonyhai kosztot sem annak, aki kezét-lábát még mozgatni tudja, meg kell dolgozni ezért a 14 filléres ebédért is. De egyszer már véget kell vetni ennek a?, irgalmatlan irgalmasságnak, ennek a keményszívű jóságnak, ennek az üzleti alamizsnáskodásnak. Aki közsegélyre rá van utalva, akár fillérekben, akár meleg levesben, nkár fűtött, szobával kapja is az alamizsnát, attól ne vegyék el munkaerejét. Annak a szegény embernek, akinek hároméves gyéreke a napközi otthonra van bízva, gondoskodni kell a feleségéről s a nagyobb gyerekeiről, ne kényszerítse a város arra, hogy munkaerejéből, vagy inségnapszámjából törjön le valamit a naoközi otthonok költségvetési fedezetére. Több jóságeal. több megértéssel, több szeretettel és sokkal, sokkal több szociális lelki-« ismerettel kel! a népjóléti ügyeket intézni. lentőségii fontos törvények az alkotmányosság szempontjából és ezeknek a törvényeknek a meghozatalában az egész ország közvéleményét állítja, illetve veszi maga mellé. Darányi Kálmánnak az az elgondolása, hogy a belügyminiszteri tárcát ideiglenesen maga vállalja és mikor minden elvi kérdésben teljes megegyezés lesz a Független Kisgazdapárt. valamint az Egyesült Kereszténypárt vezérei és 6 közötte, benyújtja a kormány lemondását a kormányzónak, aki azt elfogadja, d<> újból megbízza Darányit a kormány megalakításával. És ekkor Darányi szabad kezet nyervén a kormányzótól, teljesen újjáalakítja kabinetjét, a számbaiöhetö pártok figyelembevételével. Természetesen bizonyosat vagy . véglegeset még nem lehet tudni erről a kabinetről. Az már szinte befejezett tény, hogy. a kabinet ál aialiilására az ajánlási rendszer elfogadása után kerül a sor, mert ha a Ncp az uj kabinetet nem hajlandó olyan megfelelő módon támogatni, mint ahogy azt Darányi kivánja. akkor az uj kabinét miniszterelnöke előterjesztést lesz a kormányzónak a képviselőház feloszlatására és az uj ajánlási rendszer szerint esetleg egv ifjabb választásra. Információnkat a legilletékesebb tényezőkKozma Miklóst felmentette a kormányzó Darányi Kálmán az ideiglenes belügyminiszter A volt belügynrniszíer örökös felsííhSzl lag Ujabb kombinációk a politikai életben