Délmagyarország, 1937. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-18 / 39. szám

O Díl. MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1937 február 18. ereket mondotta: — Amit a Nemzeti Újságban megjelent cikkeimben irtam, azt bizonyítani is tudom. Ha ezek az adataim Stigyártó Albert adatait cáfolják, döntse cl a szakértő azt, hogy kettőnk közül kinek van igata. Az azonban, hogy Szlgyártó Albert kin jön Alsótanyára és itt iparkodik cikkeim alapján, amelyekben kizárólag az igazság mellett szállottam otkra, engem ugy beállítani, mintha ellensége volnék a bérlőknek, olyan szereplés, amelynek minősítését másra bizom. Vizet kérnek a hajósok a Tiszaparlra (A Délmagyarorstág munkatársától.) A közelmúlt napokban közölte a Délmagyarorstág annak B tiszai hajósnak a levelét, aki elpanaszolta, hogy e syegedi Tiszaparton, ahol az itt fagyott hajók vesztegelnek, egyetlen ártézi kifolyó sincs és Így a hajók népe nem jut egészséges ivóvízhez. A hajósnép ként/te 'en a Tisza vizét inni. pedig erről n vizről már nemegyszar megállapították a szakértők, hogy fertőző anyagokat tartalmaz, külö* nősen a csatornatorkolatok közelében. Már pedig éppen azon a partszakaszon, amely előtt a hajók állomásoznak, folyik be a Tiszába a szennyvizlevezető csatornák tartalma. Szerdán délelőtt a szegedi hajósok küldöttsége jelent meg a polgármesternél. A küldöttség vezetője elmondotta a panaszt, hivatkozott arra, hogy a vasúti hídnál veszteglő hajókon állandóan mintegy százhúsz család tartózkodik és ennek a sok leieknek az egészségét veszélyezteti az ivóvizhiány. A helyzet az, hogy a közelben csak a Back-m^Iom udvarán van ártézi kifolyó, ha a malmot lezárják, ehhez a hajósnép nem férhet hozzá. Leginkább a környékbeli magánházakból hordják a hajókra az ivóvizet, ez viszont nagyon kényelmetlen és bizonytalan megoldás, mert az érdekeltek nem szívesen adnak engedélyt rá és emiatt állandó a vita ezen a városrészen. A helyzeten csak ugy lehetne segíteni, ha a város a. parton ártézi kifolyót szereltetne fel és ahhoz a teherpályaudvarról vezettetné a vizet. A távolság nem nagy és igy nem is jelentene nagy költséget A polgármester a ha|ósok kivámságáről Jegyzökönyvet vétetett fel és megígérte a küldöttségnek, hogy a kérdéít szakhivatallal vizsgáltatja meg, a szakhivatal jelentése alapján azután megteszi a szükséges intézkedéseket Egy orvos kalandja Aigner-íelepen Feljelentene a ielepi háztulajdonosokat, mert sáros volt a gyalogjárda (A Dólmagj/arország munkatársától.) Szabályrendelet intézkedik arról, hogy a gyalogjárdákat a háztulajdonosoknak tisztíttatni kell. Mostanában sok a panasz különösen a külvárosodban, hogy sem a hótól, scin a sártól neiu tisztítják eléggé a gyalogjárdákat. A rendőrség ellenőrzi az erre vonatkozó rendelkezések betartását, egy serfg háztulajdonos ellen megindult a kihágási eljárás, mert a házuk előtti gyalogjárdát elmulasztották megtisztíttatniKellemetlen kalandja volt a napokban egy orvosnak, akit az Aigner-telepre hivtak ki. A telepen a nagy sár miatt alig lehetett e'őrejutnl• a járdákon u felgyülemlett hólé és a nagy sár akadályozta a közlekedést. Az orvos mig eljutott beleséhez, térdig Sáros lolt. úgyhogy amikor visszatért a városba, első dolga volt a lakásán ruhát váltani. Azután megjelant a rendörségen és feljelentést tett Aigner-telJp ellen, mert nem tisztították a gyalogjárdát. A fel;e'entés alapján 4 rendőrség megindította a nyomozást. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmünket ar» ra is, hogy egyes uecdknil, az átjáróknál sem ler het közlekedni a felgyülemlett vit miatt. E? a város dolga volna, nem ártana, ha a hatóság a esatornalcfolyókat megvizsgáltatná, mert ezekben lesz a hiba. KISHIRDETÉSEK Az Oniei rendszerű sokstoro* rmmesRengeynei ríiárol;». B (-«échenyi tér 5 MMMMMKMMMWMI'MMHt« KfirDiiosmunKa bizalom kérdés«' Forduljon MtlLHOrFCttHEZ I Polgár u. 4. 'Ti»ia Lajo? kbrut tarok) Hekami lek. •ote'ek Állandóm raktáron. Férfi fehérneműa nagy szegedi kereskedelemről és iparról. Notor- és gépjavítás villanymotorpersely ezés Frischmannáf, Kálvária-ucca 2/b. Irodabútorok !rod»f»laz«réléal oikkek beiierLelje: WIRTH éa RENGET Srécaeny tér 5 Elegáns férfi Rácz-clpőt hord Dívato« formák, elsőrendű kiállítás Kölcsey ucca 7 ssám FORTUNA petróieumgázfösö LAMPARTgyártmány. Díjtalan bamiitatda 5 Ruh Vilmos cégnél, Mikszáth K. u. 9« (Paprikapiac sarok) Délmagyarofiáíf legnagyobb ízűen é» • » Arai e « r »Mii ZAVIZA villanyvilágitásl és erőátviteli vállalata, Szeged, Feketesas'tt. 11. Akkumulátortöltés, javítás, készítés Rádió, viiégilés, motor. Szerelés és Javilös. ClmtőDidk legolcsóbban V Kószó olmíeatSnél Horty M.-n. u rtonsánok ileprdivatosabr) anyasroUbóll készen és mérték szerint " LANIPEL é« HEGYI-nei Üvegezés Körösi Géza Mérey o. 9. Tel. 19—5T csilláriát Régi Ze" beváltom, lia n&lam c»eréll be ujj& Rosner József Ti«ra Lajos kfirat 39. Érdekes előadások az egyetem természettudományi szakosztályában a Magas Tátra növényzetéről, ax oxidációról és a magyarországi gyapottermelésről (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyetem természettudományi szakosztálya szerdán délután tartott ülésén dr. Győrffy István egyetemi tanár a Magas Tátra növényzetéről tartott érdekes előadást és több olyan növényt mutatott be, amelynél egészei} különleges fejlődés tapasztalható. Az ülés további részében SzentGyőrgyi Albert professzor a a oxidációról és a fermentációról tartott előadást, amelynek során <?z élő szervezet ipecfianirmysát fejtegette. Képletekkel uiutatta be. a professzor, hogy a szervezet hogyan képes a Jxidrogént feldolgozni, miképen egyesül a hidrogén az oxigénnel, majd a? oxidáció legutóbbi tudományos vizsgálatilit ismertette. Az egész élő világ csak egy anyagot jsiiier, mondotta, ez a hidrogén, mert az oxigén azonnal átalakul a szervezetben. Benczes Ferenc tartott ezután előadást arról, flogy milyen tapasztalatokra jöttek rá Szeged környékén a gyapottermesztéeek terén. Atlagminőségft gyapotbokrokat mutatott be, amelyek egy, sőt másfélméteres magasságot értek cl. A gyapot azelőtt évelő növény volt, nálunk azonban az egynyári gyapot termesztéséi honosították meg. Európában nem igen lehet gyapottermesztésről beszélni. Angliában és Franciaországban indult meg a folyamnt, hogy kezdjék a gyapotot rendszeresen termelni. A háború alatt kezdték pagyobb arányokban termeszteni a gyapotot Magyarországon. Egy békési és egy mgkói gazdaság gyapottermesztési kisérjetei iputaftak nagyobb eredményt és az utóbbi helyen rendszeresen folytatják i? pzeket a termesztési kísérleteket. A piakói gazdasági iskolában legutóbb katasztrális hojdankint 155 és fél kilogramos gyipóttermést ér'ek cl. Ej olyan eredménynek számit, ami nagyon is megbecsülendő, mert hiszen Amerikában, a legkitűnőbb gyapottermelési helyeken is ez a mennyiség átlagtermésnek számit. Sőt megállapították azt is, hogy a Makón termelt gyapotfonál minősége jobb az amerikai gyapotnál is. Kifejtette, hogy kiválóan alkalmas a gyapottcrme.szlésre a Szegedtől déire eső rész, da különösen a Baranya-menti és a Dráva-közti vidék, 3hoJ az éghajlati viszonyok kedvezőek. Szerinte Magyarországon azért nem olyan eredményes a gyapottermelés, amint az várható lenne, mert rosszul választották meg a fajtát és a vidéket. Az Alföldön tűrhető mennyiségű a csapadék, de még» sem annyi, amennyire a gyapotnak szüksége A gyapotnak szántóföldeken 1500—2000 milliméteres évi csapadékmennyiségre van szüksége, Sze* ged vidéken azonban az évi csapadékmennyiség 530 —560 milliméter. Az érdekes előadáshoz Szabó Lajos, a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara főtitkára szólt hozzá és Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a kamara a gyapottermelés körül elért. »Valami mesterséges ok játszhatott közre« Panaszlavina a gázgyár és a számla* ugrások ellen (A Délmagyarország munJcatársától.) A panaszlavina most már megindult a gázgyár ellen, helyesebben a feltűnően magas villanyszámlák miatt, Beugeteg panaszos bejelentés fut be a városházára, főképen a polgármesterhez, aki — mint ismeretes — már elrendelte a szakértői vizsgálatot A panasztöpiegböl mutatóba leközöljük a? alábbi beadványt, amely szerdán jutott a polgármester készévé; „Méltóságos polgármester ur! Alulirott mély tisztelettel panaszt teszek a szegedi gázgyár ellen azért, mert meggyőződésem szerűit a villanyszámlák, emelkedésének olyan okai lehetnek, amelyeket a gázgyárnak meg kellett volna szüntetni, illetőleg olyan okokra ügethető vissza, amelyeket a gyár ¡alán mesterségesen idézett elő. Eltekintve azoktól a cikkektől, amelyek a szegedi sajtéban, jobban mondva a Délmagyarorszagban az utóbbi időben r"igjeleqtek, eltekintve tqvábbá a kisgyülesen elhangzottaktól, valamint a közigazgatási bizottság ülésén tett panaszokról, a magam óráját tapasztalt máokolallqp ugrást véve alapul, teszem meg panaszomat. Sajnos minket, fogyasztókat egyszerűen la jehet inteni, mondván, hogy nem vagyunk szakemberek. de a lapasztalt szaktudás alapján nem i engedhető meg, hogy' amúgy is gyatrán világító áraip dijával menthetetlenül sújtson a különleges helyzetben lévő gázgyár, amelynek koncessziója ellen annakidején, abban a formában ahogy fel . volt tálalva — sajnos eredménytelenül — sokat ' küzdöttem. Mély tisztelettel kérem, kegyeskedjék I megengedni, hogy ideiktassani az utolsó négy hórap nyugtájának végösszegéi Es/erint fizetünk 1936 novemberében 2.60 pengőt, decemberben 5.30 pengőt, januárban 6.51 pengőt (Ez a nyugta a decembori legnagyobb fogyasztásról szól) és fizettem februárban, amikor már lényegesen kevesebbet világítottunk (sem villanyrezsónk, sem vasalónk nincslll) 8.94 pengőt. Nem kétséges, hogy itt valami mesterséges ok játszhatott kőzre és miután a gyár nem adományt kér, hanem drákói jogokkal felvértezve hajtja a számlát, mély tisztelettel kérek védelmet, kegyeskedjék piegállapittatni, hogy vi*n* nak-e olyan okok, amelyek aggodalmasak az öszszeg jogossága, az árammérő pontossága tekinteté' ben és ho» vanpak, szíveskedjék azok megszüntetésére kötelezni a gyárat. Teljes tisztelettel Opré János."