Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-12 / 8. szám

fO DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1937 január 12. Gyártelep: Budapest, XI., Lenke ut 117. tok azonban nem terjeszkednek tnl a város ha ­tárán. Az Evening Standard szerint az a körül­mény, hogy Spanyol-Marokkóban német mű­szaki szakemberek, mint tanácsadók működ­nek, nem tekinthető a Spanyolországgal kötött nemzetközi egyezmény megsértésének. Berlini magyarázat Berlin, január 11. A Berliner Localanzeiger összefoglalva felsorolja azokat az okokat, ame­lyek a francia sajtó egy részét Németország el­leni rágalomhad járatra birták. Ezek az okok a következők: 1. A francia vezérkar kísérlete, hogy Spa­nyolország gyengeségét kihasználja és meg­valósítsa az eszaknyugatafrikaí spanyol birto­kok elvételére irányuló régi tervét. 2. A párisi népfront kormánynak az a szán­-léka, ogy Spanyol-Marokkó megtámadásával F r a n c o tábornagyot, a spanyol nemzetiek vezetőjét, bázisában támadja meg, mert mint ismeretes, innen indult ki a nemzeti mozga­lom. 3. A francia népfront kormánynak az a tö­rekvése, hogy a Spanyolországban mind na­gyobb szorongatásba került vörös/vezetőket fel­mentő támadással segítse és a spanyol polgár­háború befejezésére irányuló nemzetközi fára­dozásokat rossz indulatban meghiúsítsa. 4. Nemzetközi-zsidó-bolsevista köröknek, amelyek Franciaországot tekintik védőbástyá­nak. az a kívánságuk, hogy a spanyol konflik­tust, a fasiszta átamok elleni hajtóvndászattá élezzék ki. GOring Nassolinihez utazik Róma, január 11. Rómában megerősítik azt fi német forrásból származó hírt. amely sze­rint Göring porosz miniszterelnök, a közel­jövőben, hir szerint szerdán, feleségével együtt Rómába érkezik. A porosz miniszterelnök Ró­mán és Nápolyon át Capriba utazik rövid üdü­lés céljából, de öt napot Rómában fog tölteni. Illetékes római helyen a látogatásnak ma­gánjelleget tulajdonítanak Ennek ellenére va­lószínűnek látszik, hogy a német államférfi Rómában fontos megbeszélést szándékozik folytatni, amelyet már hosszabb ideje előké­szítettek. Beavatottak szerint a megbeszélések tárgya két pont körül mozog. Az egyik a légi­forgalmi kérdés megbeszélése, a másik pedig a spanyol polgárháhoruval kapcsolatos politika lenne. Göringet előreláthatóan csütörtökön Musso­lini miniszterelnök fogadja. Hitler £s a francia nagijhftvet utevi beszélgetése Berlin, január 11. A diplomáciai testület új­évi fogadása során Hitler Adolf vezér és bi­rodalmi kancellár biztosította Francois Pon­et francia nagykövetet arról, hogy Németor­szág, vagy a spanyol gyarmatok területének in­bár milyen tekintetben megsérteni Spanyolor­szág. vagy a spanyol gyarmatok tcületének in­tegritását. Francois Pancet nagykövet a fran­. ia konnány nevében biztosította Hitler Adolf kancellárt arról, hogy Franciaország teljes mértékben tiszteletben tartja Spanyolország Integritását és a Marokkóra vonatkozó egyez­ményt. 47.000 francia önkéntes Kóma, január II Az egyik francia lapban megjelent kimutatás szerint Franciaországból eddig 47.100 önkénlest szállítottak a spanyol néphadsereg számára. Tüzérségi harc Bilbaó, január 11. Hivatalosan jelentik: A kormánycsapatok tüzérsége élénk tüzelést in­dított az elorici szakaszon a* ellenség állasa ellen. Elguetában a kormáin csapatok tüzérsé­gének sikerült elhallgattatnia az ellenség tü­zérségét. A harctér egyéb pontjain teljes a nyu­galom. • Madridból jelentik: A védelmi tanács elis­meri. hogy a főváros veszedelmes helyzetbe . került. A tanács elrendelte, hogy a polgári la- I •lilrtidd mlnííégb«« LIEBMANN itluitdi niklilil \ Kelamen-o. IV kosság haladéktalanul hagyja el a fővárost,] csak a 20 és 45 éves férfiak maradhatnak visz* sza. Aki szembeszáll a rendelkezéssel, néptörr véhyszék elé kerül. Halálraítélték az ujlipótvárosi rablógyilkost Budapest, január íl. Varga Pál, az ujlipótvá­rosi rablógyilkos, aki bestiális kegyetlenséggel megülte és kirabolta Sleisinger Ernő ócskavaske­reskecíőt, hétfőn állott birái elé vadházastársával, Balog Katalinnal együtt. A tárgyaláson Varga Pál beismerte, hogy több­ször volt már büntetve. Most gyilkossággal páro­sult rablással vádolják. Az elnök kérdésérc kije­lentette, hogy bűnösnek érzi magát de hangoztat­ta, hogy nem akart ölni, csak lopni. Amikor be­ment a vaskereskedés irodájába ott találta Steisingert, akitől annyira megijedt, hogy a ke­zében lévő vasdoronggal többször fejbeűtötle. Amikor élettelenül összeesett, elvette aranyóráját és láncát, majd a tárcából 470 pengőt. A rablott pénzből ruhát vásárolt és vadházastársát Is elew gánsan kiöltöztette. Ezután bujkálásairól és elő-< állításáról beszélt. Az elnök Varga elé tárta a rendi­őrségen tett vallomását, amely szerint beismerte, hogy előre megfontolt szándékkal ölt. Varga után vadházastársát, Balog Katalint hallgatta ki a bíróság. A büntetőtörvényszék délután két órakor hjrde­tet ítéletet Varga Pál bűnügyében. Vargát a kiró­ság bűnösnek mond'otta ki gyilkosság, rablás és lopás bűntettében és ezért halálra itélte. Menyasz­szonyát, Balog Katalint orgazdaság vétségéért 3 hónapi fogházra itélte a bíróság. Varga védflja fellebbezett az Ítélet ellen, a leány megnyugodott benne. + Ovla egészségét! + GE0I6EITE EKIM hártyavékonyságu hővezető különlegesség. EZT VEGYEt Sohasem fog mást használni. Kapható mmdei^yógyszer^^ illatszertárban. Nincs még megegyezés a paprikaicikészitttk és a hasitóleányok bér­harcában (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány nappal ezelőtt beszámolt a Délmagyar­ország arról, hogy a paprikakikészitők egy­szerre leszállította a paprikahasitó leányok munkadiját és ezért a munkásleányok népes küldöttsége a polgármestertől kért védelmet. A polgármester ugyanekkor megbízta dr^ Katona István tanácsnokot, lépjen érintke­zésbe a paprikakikészitőkkel és a bérharc dol­gában igyekezzen megoldást létrehozni. A paprikakikészitők vasárnap gyűlést tar­tottak és azon megjelent Katona tanácsnok is, aki a paprikahasitók munkabéréről tárgyalt a kikészitőkkel. A tárgyalásairól hétfőn délelőtt számolt be a polgármesternek­A tanácsnok referátuma szerint a kikészitók kijelentették, hogy nem tudják füzérenkint megállapítani a munkabéreket, mert az egyik füzér súlyosabb a másiknál. Vannak 5. 6, 7vés 8 kilós füzérek is és ezekután más és más a munkadíj. Általában az a szokás, hogy- 40-től 80 fillért fizetnek füzérenkint a hasításért. A kikészitók szerint eddig is szabad egyezkedés tárgya volt a hasitók munkabére és most is így van ez. A kisebb füzérek után csak 40—60 fil­lért fizetnek és ebbe a hasitóleányok nagvré­sze beleegyezett. A kikészitók arról ts infor­málták a tanácsnokot, hogy egv átlagos ügyes­íégü paprikahasitó naponta 8 órai munkával H füzért képes megmunkálni és minimálison 1 pengő 50 fillért tud megkeresni. Ezzel szemben a paprlkahhs'ífó ,tr»úVi'káso\ "aj/t állítják, hogy a legjobb esetbenvfsfik két füzért képesek felhasítani és 1 pengőnél többet nem I igen kereshetnek. A füzérek munkadíját a leg­több helyen leszállították, pedig erre semmi ok sem volt. A polgármester megbízta a tanácsnokot, hogy a két álláspont összeegyeztetésével igyekezzqjt olyan megoldást találni, amely a paptikahásító munkások és a kikészitők táborát is kielégíti. Hazaérkezett a miniszterelnök * Budapest, január 11. Daránvi Kálmán mi­niszterelnök, aki szabadságidejét külföldön töl­tötte, ma este visszaérkezett a fővárosba. Ugyancsak ma este érkezett meg a badeni sza­natóriumból II ó m a n Bálint vallás- és köz­. cklalgsngyi miniszter is. Etiléit kémek Budapest, január 11. A magyar királyi honvért­törvényszék idegen államok javára elkövetett hűt­lenség, illetve kémkedés büntette miatt ytendek Lajost 4 évi és 6 havi börtönre, Pestpilissoltkiskun­vármegyéből való kitiltásra és 4 évi hivatalvesz­tésre, Fónagy Pál Jánost 9 évi fegyházra, 8 évi hivatali és politikai Jogvesztésre, végüí az összes határmenti községekből való kitiltásra és lefoko­zásra, Lax Kálmánt 7 évi fegyházra, 8 évi liiva­1 tal- és politikai jogvesztésre, az ország területéről való kitiltásra, Kiss Gyulát 3 évi fegyházra, 5 évi hivatal- és politikai jogvesztésre, Tapló Imrét fi : évi fegyházra, 8 évi hivatal- és jogvesztésre és Szob községbőt való kitiltásra, Csordás Kálmánt G évi fegyházra, 8 évi hivatal- és politikai jog­vesztésre és Bihar vármegye területéről való ki­tiltásra és Juhász Józsefet 6 évi fegyházra, 8 évi hivatal- és jogvesztésre, valamint a magyar-c«h haKfcértából való kitiltásra itélte. Valamennyi íté­let jogerős.'

Next

/
Oldalképek
Tartalom