Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-08 / 5. szám

Péntek, 193? január 8. DERM*ÖTXRDRSZ*G 3 Csütörtökön uíböl megállapították Szegeden a legkisebb húsipari munkabéreket 10—15 százalékkal emelték a béreket (A Délmagyarország munkatársától.) Az ősz elején állapították meg Szegeden a legkisebb husipari munkabéreket és a határozatot fel­terjesztették a kereskedelmi es iparügvi mi­niszterhez jóváhagyás végett. Ezt a határozatot azonban a husipari munkások megfellebbez­ték és a miniszter — mint ismeretes — a fel­lebbezés folytán megsemmisítette a legkisebb húsipari munkabéreket. Egyben elrendelte a miniszter, hogy rövid időn belül uj árakat ál­lapítsanak meg. Az uj árak megállapítására csütörtökön dél­előtt került sor. A husipari munkabéreket meg­állapító bizottság a kereskedelmi és iparkama­rában ült össze dr. Simay Gyula ny. Ítélő­táblai tanácselnök elnökletével. Képviseltették magukat a bizottságban a husipari munkaadók és a munkások is. a kamara részéről pedig Pleskó András titkár jelent meg az értekez­leten. A bizottság hosszabb tanácskozás után hozla meg döntését és uj husipari munkabéreket ál­lapított meg. Ezek az árak a néhány hónap­pal ezelőtt megállapított husipari munkabérek­nél 10—15 százalékkal magasabbak. Múltkor az voK a helyzet, hogy a szegedi ka­raara területén a többi kamaraterületekhez vi­szonyítva, a legalacsonyabbak voltak a husipari munkabérek, most azután ezt a különbséget el­iminálta a bizottság és nagyrészt Szegeden és környékén is ugyanazok a bérek lesznek ér­vényben, mint az ország más vidékén. A most megállapított legkisebb husipari munkabérek Szeged, Békéscsaba, Gyula városok és Gyula ­vári községi területén lesznek érvényesek. A munkabérmegállapitó bizottság határozata még nem Jogerős, azt jóváhagyás végett felter­jesztik a miniszterhez és ha megtörténik a jó­váhagyói., az uj béreket közlik az érdekeltek­kel. A most megállapított legkisebb húsipari | munkabérek, amelyek Szeged város területén : lesznek érvényesek, a következők: hentes és mészárossegéd 1 évig heti 18 pengő 1—3 évig 23 pengő 3—5 évig 27 pengő 5—8 évig 30 pengő 8 éven tul 34 pengő A négy szakmunkásnál többet foglalkoztató üzemekben az első segédnek és üzletvezetők­nek hetibére 36 pengő. A hetibérek ellátás nél­kül értendők. A husz, vagy ennél több alkalmazottal fog­lalkoztató húsüzemeknél a napszámosok heti­bérét 18 pengőben állapították meg, tekintet nélkül arra, hogy mióta vannak a szakmában foglalkoztatva. A bizottság még két munkabér-kategóriát állapított meg. ezek a többi vidéki A'árosokra: Békéscsabára, Gyulára és Gyulavári községre vonatkoznak. Az újonnan megállapított husipari munka­bérekről L á j e r Dezső párttitkár a következő­ket mondotta: — A mostani bérek, az első ármegállapítás­hoz viszonyítva, 2—4 pengős emelkedést jelen­tenek. Ez a megállapítás a meglevő állapotok­kal szemben kielégítő a munkások számára, mert hiszen jelentékenyen megjavítja a bére­ket. Remélhető, hogy az ármegállapítást, rövi­desen megerősítik a,minisztériumban és akkor I az uj. felemelt munkabérek élethe léphetnek | Szegeden is. Rendezésre vár azonban a husszak­I mában még a munkaidő kérdése, mert a hus­ipari munkásainkat, különösen a hentes- és I mészárossegédeket, olvan szabálytalanul dol­goztatják, ami nem is emberhez való. A hús­ipari munkások most abban bizakodnak, hogy a munkabérek rendezése után hamarosan sza­bályozzák a munkaidőt is. Csalással, sikkasztással es közegészségügy kihágással vádollak Piáké város legnépszerűbb gyermekorvosát 4 megvádolt orvos drámai védekezése a járásbiréség előtt (A Délmagyarország makói tudósító¡ától.) Ma­lié orvosi köreiit, de a nagyközönségét is hóna­pok óta élénken foglalkoztatja az a bűnügy, amelynek középpontjában egy ismert makói or­vos, dr. Rotlenstein Antal áll. A mult év nyarán pattant ki a szenzáció: dr. Rottenstein Antal el­len bűnvádi feljelentést tett egyik makói orvostár­sa, dr. vitéz Gera József. A feljelentésről kiszi­várgott hirek arról szóltak, hogy a nagy praxis­sal rendelkező, keresett gyermekorvos évek óla a legveszedelmesebb gyermekbetegséggel, a dif­teritisszel manipulál. Egyszerű torogynlladásos eseteket di/fteritisznek minősít, a megrémitetl szülőktől felveszi a szérum árát s üres fecsken­dővel oltja betegeit. A feljelenlés alapján a nyo­mozást az ügyészség folytatta le a rendőrséggel karöltve Makón, házkutatást tartott, a tanuk egész seregét hallgatta ki. A szenzációs bünügv, amelyről konkrétum alig szivárgott ki a nyomozáls során, széles kfcrben keltett izgalmat Makón. Amig egyrészről voltak, akik a bevádolt orvos „rémtetteire" esküdtek, másrészről felmerült az a vélemény, hogy a „nagy ügyben" személyi és egyéb motívumok is közrejátszhatnak. Különösen akkor kezdődött é'escn kettéválni a közvélemény, amikor kiderült, hogy az ügy járásbirósági vétséggé mi­nősült le. liyen előzmények űtán érthető az a nagy ér­deklődés, amely az fcgy csütörtöki tárgyalásán megnyilvánult. J.ogászok, orvosok és az érdeklő­dő közönség zsúfolásig megtöltötték a tárgyaló­termet. A tárgyalás, amelyen mintegy ötven tanút hallgatnak ki, előreláthatólag két napig tart s itélet szombaton várható. A tárgyalást délelőtt 9 órakor nyitotta meg dr. Lukács Iván járásbiró. A vádal Liszkay Loránd királyi ügyész képviseli, a védelem részéről dr. Dettre János szegedd és dr. Edenburg Andor ma­kói ügyvédek jelentek meg. A bírósági orvos­szakértőt, dr. Joó Imre vármegyei tiszti főorvost, aki eredetileg nem kapott a mai tárgyalásra meg­Be városi Moxt MA Az aranyember Szé c nyi Moxi Ma és mindennap 1 Az újesztendő kimagasló njdonságat Évforduló Irta: dr. Vitéz Miklós Rendezte: QaAI Béla. A főszerepekben . í»Aőfr, Oordon Zittá, Rádni, »«Inni. Homár Júlia hívást, az ügyész indítványára nyomban megidéz­ték, amivel szemben Dettre János védő konsta­tálta, hogy dr. Joó Imre, mint tanú is szerepel az ügyben s ebben a minőségében a vádlott kihall­gatásán nem lehetne jelen. A védelem ellenőrző orvosszakértőül dr. Feuer Egon szegedi kórházi főorvost jelentette be. A vád dr. Rottenstein Antal ellen 15 rendbeli csalás vétsége, egy rendbeli sikkasztás és 8 rendbeli közegészség elleni kihágás. A csalások ügyében a vád azt állit ja, hogv az or­vos a hozzá forduló betegek közül 15 esetben részben hamis diagnózist állapított meg s' igy ej­tette betegeit tévedésbe a szükséges gyógyszerek j tekintetében, amelyeket azután felirt, megrendelt, megvásárolt, azokat azonban valóságban nem al­• kalmazta, másrészt pedig betegeit rávette arra, hogy nemiélező betegség ellen magukat vele ke­zeltessék. Mindezeken az utakon csalással szerzett magának anyagi előnyt. A sikkasztás vádját az ügyész arra alapítja, hogy az orvosnál a köz­egészségügyi intézet tulajdonát képező üvegtartá­lyokat találtak, míg a közegészség elleni kihágá­sokat azzal követte el, hogy nyolc esetben nem jelentette a közigazgatási orvosi hatóságnak az általa észlelt járványos betegséget. A vád ismertetése után dr. Rottenstein Antal kezdte meg vallomását. 42 éves orvos, 1920 óta folytat Makón orvosi gyakorlatot, ingatlanvagyona van. Kijelenti, hogy az ellene emelt csalások vád­jában bűnösnek nem érzi magát. A járásbiró ezután egyenkint tárta eléje a csalásnak minősitett orvosi esteket. Dr. Rotten­stein minden egyes esetben tagadja, hogy akár a bctegsOfc.negállapitás, akár a gyógyszerrendelés, j vagy annak felhasználása tekintetében csalást kö­vetett volna el. Rácz István esetében, akit a vád szerint hamis diagnózis alapján kezelt volna, pro­dukálja azt a vérvizsgálati leletet. amely alapul szolgált és indokot adott az általa I végzett kezelésre. Az ügyész ezzel a leleltel szem­i ben a szegedi klinika álnévre kiadott, de ugyan­I annak a betegnek a vérvizsgálatáról szóló nega­tív leletét terjeszti be. Szabó Sámuel esetében, aki állítólag nem kapta meg az előirt számú ol­tást, kijelenti, hogy erre megvan a lehetőség, mert az illetőnek állandó háziorvosa volt s akkor adott számára o-ltást, amikor e célból nála meg­jelent, vagy hivatta. Kozma János diftéria ellen kezelt és oltott gyermeke ügyében azt a felte­vést, hogy a gyermeket üres" tűvel oltotta, már csak azért is lehetetlennek tartja, mert hiszen a diftériaoltások után még 30 esetben hozták hoz­zá a gyermeket a szülők más kezelés végett. Majoros Márton postás Majoros Mártonné és Fodor Imréné esetében is „az üres oltótü" a vád, amelyet kereken tagad. Tóth Sándorné esetében elismeri, hogy az asszonynak adott difteria­szérumoltást az asszony gyermekének, mint pos­tai alkalmazottban álló egyén családtagjának gyógyszerkönyvébe irta be, azonban nem tudta, hogy az asszony postai szolgálatban álló férjétől kulonváltan él s amikor gyógykezeltetése történt, nem a saját, hanem gyermeke gyógyszerkönyvét teszi eléje. A vallomás során <tr. Joó Imre, a bírósági or­vosszakértő egyre gyakrabban tesz fel kérdé­seket, amelyekre már-már viták is indultak, ami­kor Lukács bíró megállapítja, hogy a jogkérdé­sek tisztázásának nem a ténykérdés tisztázása során van helye. Nacsa Etel 12 éves kisleány esetében, aki ál­lítólag látta, hogy az injekciós tü üres, megjegyzi a vádlott, hogy ez a kisleány állandóan fekete szemüveggel járt. Janka Gyula esetében, amikor azzal vádolják, hogy az arzéninjekciót adta volna üres tűvel, felveti dr. Rottenstein a kérdést, lc­hetséges-e, hogy 16—20 fillér értékű oltóanyagot akart volna valakitől elcsalni? A csalási esetek után a sikkasztási vád kerüli sorra. Azokat a tartályokat, amelyeket a házkuta­tás során nála találtak és lefoglaltak, a közegész­ségügyi intézet a gyógyszertárak utján adja ki a gyakorlóorvosok részére, hogy az előforduló fer­tőzőgyanus megbetegedések alkalmával a szüksé­ges vizsgálatok céljaira ezekben küldjék fel a szükséges váladékot. 6 ezekről a tartályokról a gyógyszertárnak elismervényt adott, azokat eltu­lajdonítani nem akarta s nem is akarhatta, lévén azok értéke legfeljebb két pengő. Az egészségügyi kihágás címén ellene emeli ő nem tudta azt a rendelkezést, amely szerint a vád csak annyiban állt helyt — mondja —, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom