Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-10 / 7. szám

Vasárnap, 1937. január 10 r Dft wir,v4onp«7ir, 11 TORONTÁLI FAMETSZETEK Csefcon'cs Csak így írom le cimnek a nevei minden hozzávaló nélkül, ezzel is felezve, hogy az fogalmat jelent. Nem a II. József koraheli József generálist, nem az öreg Jánost, vagy a pár év előtt elhunyt Endrét, hanem együttesen és összevéve mindent, ami évszázados szorgalmat, okosságot, kellő időben alkalmazkodási képességet, főleg pedig hatalmat és vagyont jelentett. — Nem vagyok én Gsekonics! — mondotta az élet száz meg száz változatában a kispolgár, mikor öt forintot kellett volna kiadnia nem feltétlenül sürgős dologra— Majdnem olyan gazdag ez, mint Csékonicsl — tört ki a másik, ha nagyon nagy vagyont akart jellemezni. Nálunk nem Rotschíldot emlegették, hanem Csekonicsot és Zsombolya példaképe volt a konzervatív vagyonnak, amely nem fogy el soha, csak gyarapodik. Jut aztán belőle mindenkinek, közművelődésre, jótékonyságra, de sohasem hivalkodó tüntetéssel, sokkal inkább óvatos szerénységgel. így volt ez hosszú évtizedeken át. az egyik nemzedék átvette a másik szokását és folytatta ugyanabban a stílusban. Toront ál vármegye fogalma is egyet jelentett egy időben a Csekonics-névvel. pedig a család voltaképpen vasmegyei eredetű, Csekonics Pál 1753-ban kapott Mária Teréziától nemességet. Pál a kőszegi kerület táblai ügyvédje volt, már vagyonos ember maga is. Két fia közül az Imre ága kihalt és csak Józsefé folytatódott. Ez a József 1757-ben született Kőszegen és mint annakidején sok középosztálybeli család tagja, ő is a katonai pályára lépett. Fel is vitte a tábornoki rangig, de már 1783-ban, kapitány korában, memorandumot adott át József császárnak, aki ez alapon megbizta az állami lótenyésztés megszervezésével. Gsekonics alapította az állami ménesintézeteket, főleg Mezőhegyest és ami azóta lótenyésztés terén az országban történt, az mind az ő emlékéhez, kezdeményezéséhez fűződik. 1790-ben husz évre bérbe kapta a 46.000 hold területü zsombolyai kincstári birtokol holdánkint negyven krajcárjával, de már két év múlva örök áron megvette azt. Hogy menynyiért, arról nincs biztos adat — itt egyéb ként is elszámolási eset történt, amiről később lesz szó —, csak azt tudjuk, hogy mikor 1781 ben megkezdődött a kincstári birtokok eladá sa, Zsombolya kikiáltási ára 200.404 forint volt. Sok? Kevés? Mindenesetre tudni kell. hogy ez a vidék egészen elpusztult a török megszál lás idején, magyar családjai kivesztek, ma gyar nvelvü ősi alapítású falvainak nyoma sincs. Nádasd. Nagyút, Tófő, Szedecs, Hetény, Kovácstelke épp olyan történelmi ábrándok immár, mint ahogy nincs leszármazottja a Száti Balázs, a Rabé, a peterdi Pethő birtokos famíliáknak. Zsombolyának is Csomboly volt az eredeti neve, birtoka a Csombolyi (Czomboli') család nak. Ennek Mihály nevü tag'a 1520-ban homo regiusként szerepel egy birtokbaiktatásnál. Az 1717 évi kincstári összeírásból hiányzik Zsombolya néve. Szerepel az 1723—25. évi, gróf Merey-féle térképen, de csak lakatlan helyként. Néptelen puszta az 1761. évi katonai térképen is. Csak öt évvel később telepit ide a kincstár negyven lotharingiai családot s elné vezik Halzfeld tábornok nevéről. ("Lehetett an nak aztán akármi a neve, a svábok ma is Hatzfeldnek hivják/) Hogy mí volt annakidején ez a vidék, azt a mai ember el sem tudja képzelni Torontál számos más helyével egvütt. Valóságos mo i sártenger, ahol zavartalanul él a szárnyasvad és szaporitia a faitáját ujabb milliókkal. A nyírségi lápokon sem volt annvi kócsag, mint itt, ahol állandóan vadásztak ráiuk még a mult század második felében is. Épp akkor fogytak el. nmikor asszonvnépek drága divatja lett a tollúk. Éz a mocsaras tájék megölt minden élétet, amit a török pusztítás meghagyott. Telepité sei során üéldinl Merev gróf biscavai spanyolokat bózótt Nágvbécskérekre. dé ezek annyira érüékenvék voltak, nógy mind belenúsztrtltak a fiK'CjaMk. kigózölgébekbe. Pedig öecskerfek volt körülbelül legegészségesebb beivé ennek á gyilkos sártenservidéknek Természetes, hogy • a kincstár igyekezett szabadulni a hasznot | nem hozó területeitől s olyan ároü adta el a végeláthatatlan birodalmakat, amilyent kínáltak értük. Még az elzárkózottságra ítélt örmények is szabadságot kaptak, már nem korlátozták őket Erzsébetvárosra és Szamosujvárra. Volt pénzük, jöttek cs;stül s akkor alakult ki az uj Torontál középosztálya örményekből. A néphagyományok szerint Csekonics József négy forintjával vásárolta meg a 46.000 holdnyi területet, azonban ezt sem kellett megfizetnie. Szenvedélye volt a lótenyésztés, értett is hozzá, hatalmas szervezőereje nagyszerűen érvényesült Egyszer aztán a takonykór kiirtotta az egész kincstári lóállományt. kezdhetett mindent élőiről. Hiába jelentgette a nagy ba|t, az állampénztár abban az időben sokkal üresebb volt, semhogy ilyen apróságokkal bíbelődhetett volna Hát szomorú az eset, nagyon leverő, de talán sor kerül egyszer erre is a többi szükséglet során. Tessroc várni. Csekonics József nem várt. nem is tudott volna. A szenvedélye sokkal erősebb volt, semhogy nyugodtan nézhetné hatalmas müve összeroppanását, — megkezdte hát az újraszervezést a magáéból. S ahogy a többi örmény ur is hadiszállítással foglalkozott, épp ugy szállított ő is, aktiv katona létére, a XVIII. század végén vágómarhát egyaránt a hadseregnek és Bécs városának. Nem tartott olyan hosszú ideig, a magyar állami ménesintézeteket reorganizálta, szebb, erősebb fajok hirdették az állomány klasszikus voltát, akkor aztán benyuitotta a számláját, föl iegyezve minden kiadott garast, minden értéket, amit ő szolgáltat át az államnak, anélkül, hogy az egyetlen fillérrel is hozzájárult vilna. — Nem kell pénz, hanem itt van Zsombolya. Sártenger. A nádasához hozzá se léhet jutni, a madarai, ha valamitől megrettennek és felröpülnek — ámbár, hogy jut ide ember? — elhomályosít iák a napot, annvian vannak. A sás megterem rajta, az igaz, de kinek kell annyi sás? Talán megegyezünk ellenszámlára... Megegyeztek. A rengeteg terület Csekonics Józsefé iett és Bécs a markába nevetett, hogy milyeü fantaszta emberek vannak még a világon. Ez is, ahelvett, hogy ragaszkodnék a becsületes készpénzéhez, amihez egyszer, valahogy, akármilyen keserveseri, de mégiscsak hozzájut, — ime, madarakat vásárol, mocsaI rat, ahoí lidércfény táncol oláh zsiványok, ! osztrák fegyencek menedékhelyén. Hát teljék benne kedve, ha ez a mániája! Az aztán az igazi csoda, amit itt teremtett meg törhetetlen akarattal, példátlan szívóssággal, minden akadályt legyőzve. Csekonics József, majd utána fia, a jótékonyságban ( szinte utolérhetetlen János és az unoká ja, az | utolsó királyi főasztalnokmester Endre. (János 1809-ben született, Endre 1846-ban ) A generális özvegye — Jankovich Júlia — 1829-ben megvette a temesvári ianovai uradalmat .akkor kapta fiával egvütt a zsombolyai és janoval prédikátumol. A grófságot János kapta 1864-ben, tiz évvel később „erősítette meg magvar grófi méltóságában" a király. Mert a rangol még a csr^zár adta, felségjogát nedig a királv c=ak a koronázása után gvnkorolhatia. Jánns félesége Linthav bárónő volt. nagyőri nar>v kort ért el. a kommün utáni időkben balt meg. Két gyermeke volt: Endre és egy leánv, Margit, áki Károlyi Ist- i ván grófhoz ment feleségül. Fndre felesége vi- , szont Czirákv Konstancia grófnő. Németország 60% vasúti kedvezmény A magyar-német utasásl tgynnény alap* Ján 500 márkAlg osekk igényelhet«. Felvilígositisfal SSOlgál. REICHIBAHNZENTRALE magyarorsi gl vezérképviselte, Budapest, V. Nádor 1«. Toiafow 12—07—10. A zsombolyai uradalom tökéletességének híre messze szállt az ország határán is tul. A három Csernya, Roggendorf, Ittvarnok, Csesztelek mintabirtok, csodálatos állattenyésztéssel, népjóléti intézményekkel. Azüvegházakbau januárban fáról ették a cseresznyét, cserépből a földiepret, de volt külön ananászház is. A községben volt a régi kastély, abban lakott az öreg grófnő, — attól körülbelül egy kilóméterre. Csősztelek felé. már Endre gróf építtetett Ybl Miklóssal pompás angolszász stilusu uj kastélyt a maga és a gyermekei számára. Ez volt a Csitó. Hogy mi lett mindebből, arra gondolni se jó. A románok elvették az egész Csekonicsbirtokot, csak ötszáz holdat hagytak meg. A mintagazdaság elpusztult, a siementhali tehenekből paprikást csináltak, rablógazdálkodás folyik az isteneknek tetsző területen. » drága gépek halomra rozsdásodnak. Keskenyvágányu vasút szelte át az egész birtokot, — most szomszédos közlekedést bonyolít le. A' Csitót száztízholdas park övezte. — most, hogy is mondjam csak? nem hasonlít a régire. Itt volt valamikor a ménes, gyakran emlegették a csikó szót, azonban a béresek nem tudtak magyarul és a csitó hangzásra keresztelték el. Ami aztán meg is maradt. Páratlan hatalom volt Torontálban a szin te megközelíthetetlen Csekonics Endre. aZ 6 akaratától függött majdnem minden. Nem csupán abba szólt bele, hogy ki legyen a főispán, vagy az alispán, de a legkisebb szolgabírói állást sem lehetett betölteni az akarata nélkül. Ez az akarata néha szinte csak egyetlen szemöldökrangatásban nyilvánult meg % hasztalan szeretett volna Tallián Béla. Vagy Karácsonyi Jenő — a vármegve másik két dirigense — bármit, előbb Csekonics hozzájárulására volt szükség. Néhány év előtt agyonlőtte magát Nagykikindán Draxler Bruno földbirtokos. mert a szerbek elvették ötszáz hold iát. Micsoda vakondturás ez a Csekonics 46.000 holdjához képest, amiben négy generáció szorgalma, igyekezete, hatalma van meg s amit máról holnapra elkonfiskáltak. liogv éhes hozzá nerri értőket elégitfenek ki belőle. Hogyan lehetett ezt túlélni. Egy gyenuekkun baiatom, román vezető* férfiú, mondta nemrég, mikor hasonló dolgokról beszélgettünk: — Azt hiszed, nekünk kellemes az agrárreform? Áldjátok érte a Károlvi Mibálvolokal, meg a Buza Barnátokat. Ti dobtátok először * levegőbe a földosztás ötletét. Futótűz az. álmegv vizűm nélkül is a határokon. Mikor a húszas évek elején Csckunirs Endrcnét temették, az uj impérium nem engedte át a Sándor fiát a temetésre. Akkor ;i k'»wsó utón az agg. hófehér, senki másbe* sem hasonló gyapias fejű öreg főasrlálüok a kézében vitte a Sándor fia arckénét Hngv legalább így legven jelen a temetése». Mindenki elment már. akihez emlékek fűzték. Tiz év előtt BaWts $Ax*-f. a iogtanacsosa is meshalt, a jobbkeze. aki abszóly' '^elvesen gondolkozott a gardája bélveU már vármegve, magja sem a régi li^/t.karnak, — hál utánament 1920-Wi eltávozottaknak Endre gróf is. Odaát, igaz cm adiitHc donációkat, nincsenek oroszlário« oSrÜs. griffes címerek, de nem' is vesznek r< rumit. TorontáliMielőtt csillárt vesz, okvetlen keresse fel DEUTSCH ALBERT céget, (K á 1 á s z u cca 7. $ 2J.) ahol a les-modernebb esitl'roS közöt vétódat hat A3 összes márkás rádiókat lakáson díjtalanul bemutatja és 6-9—12 havi részletre raktárról gzálűtj'a.