Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

Pente*, 1937 január TDEI M Är.y A R OR S 1% c Q HIRES KÜLFÖLDIEK SZEGEDRŐL n. Antul jobban esik a beszámol«1! olyan könyvről, amilyet Fredrik fíöök irt „Resa tili Ungern" cim alatt. A jeles svéd professzor, aki a Nobel-díjas bizottság főtitkára, hires utazási iró és előbb már nagy könyveket irt Svédországról, a Szentföldről, Istambulról, Francia- és Lengyelországról, Szegedet elég hosszan ismerteti és fényképeket közöl a püspöki palotáról, Rákó rzi szobráról, az egyetemi épületekről, a fogadalmi templom orgonájáról, a kultúrpalotáról és a piacról. A svéd olvasók ezrei Böök könyvében olvasták el ezeket a különös szavakat: .,berömlige Ungernska főiket gamla saer bryta upp pa ngtt, — recrudescunt inelytae gentis Hungáriáé milnera." A némes magyar nemzet ki-kiujuló sebeiről Böök és sok más külföldi személyiség éppen Szeged alatt, a trianoni határszélen tudta meg fontos adatait a közvetlen szemlélet kapcsán. Egészen másfajta könyv az, amit dr. Rudolf Lothar jeles osztrák iró Jfépkocsi utja végeztével irt meg, mint az AUTOTOURENBRF.VIER első értékes kötetét. Pontosan ismerteti a várost, beszámol arról, hogv miért viselik a körutak Bécs, Berlin, Brüsszei, London, Páris és Róma neveit. A dómról azt mondja, hogy lenyűgöző a hatása. — Es ist ein Platz von höchster Schönheit, der an die herrlichsten Domplatze Italiens erinnert . . . Das Innere ist sehr farbig, ohne durch Bunt, heit zu verwirren. Im Gegenteil, dir Freude an der Farbe macht die Kircbc zu einem Dom der Lebensbeja: bung und des Optimismus. Kiemeli, hogy mennyi értékes emlékmű vap itt. Beszámol a nemesitett paprikáról, a tarhonyáról, a halpaprikásrój és ezt annyira vonzó módon teszi, hogy az olvasó szinte kedvet kap az ideutazásra. Nem győzni dicsérni a gyümölcsöt és költői szavakkal is adózik. — Fin Rubens müsste komén, um dieser Farlen, dieser Üppigkeit Herr zu werden. Denn ungarisches Obst ist üppig wie Rubenssche Weiblichkeit. Ungarisches Obst ist ein Kapitel für sich. Es bietet Kostbarkeiten für den fiaumen rti-e einzig dastehen im ganz Europa. Hozzáfűzi, hogv csudálkozva fedezi fel az ember Magyarországon, milyen dus és sokféle lehet egy klasszikus sárgadinnye aromája is. Elég fontossá válhatik reánknézve az a megállapítás, hogy Szegeden nemcsak igazi magyaros ételt kapni, hanem budapesti, bécsi vagy francia módra is értik a főzést-sütést kitűnő modern szállóiban, illetve vendéglőiben. Finom jelzőket talál a muzeumra, az elegáns Stefánia-sétányra, a Kárász-uccára, amelyet Szeged Váci-uccájának és előkelő korzójának nevez. Társadalmi és művészeti nézőpontból egyformán sorra szedi a nevezetességeket . . . * A legújabb könyv, amely Szegedről külön fejezetben ad számot, a •lohn Brophyc. Jiz a kiváló iró és kritikus majdnem csodálatos könyvet irt Magyarország látnivalóiról. Még pedií! a legritkább önzetlenséggel. „Ilonka Speaks of Hungary" a cime s a címlapról ép egv szép szegedi lány mosolyog ránk. Rajta kívül 25 remeA kép illusztrálja az elegáns könyvet Hiven beszámol arról, amit kalauzolásommal Szegeden látott London egyik legnagyobb könykiadója, Hutchinson boesájtotta közre a munkát. Publicitását jellemzi az, hogy Hutchinson a The Daily Telegraphban hird'cti kiadványainak élén — a többinél sokkal nagyobb betűvel — a magyar vonatkozású könyvet. A The Daily Telegraph több, mint kétmillió példányban jelenik meg, de ezenkívül Anglia valamennyi nagy napilapja hirdeti Tábori Kornél anyaggyűjtése «s nagyon dicsérő kritikai cikkekben is méltat Brophy hatalmas munkáját; eddig több, mint 8 millió példányban. Brophy azzal kezdi, hogy ..Szeged proved to b< beautiful, interesting, entertaining, stimulating". Szeged gyönyörűnek, érdekesnek, szórakoztatónak, elragadónak bizonyult. Amit aztán Szegedről ir, azt tülajdonkép alk lehet lefordítani, mert az eredetinek különös zamatja elvész, az Írónak egyéni stílusa, szokatlan jelzőinek eredetisége, az angol gondolkozáshoz való okfejtése nagyon máskép jut kifejezésre, mint az átültető kísérletben. Azt is meg kell fontolnunk, hogy olyan közönségnek ir, amely Szegedet nem ismeri, tehát okosan magyarázgatnia kell azt is, amit mi untig tudhatunk. Szubjektív hangú beszámolója így szól: „A muzeumban kellemes meglepetés ért: az ügyeletes tisztviselő egy tegnapi angol újsággal ajándékozott meg. Légipostán érkezett — s a tisztviselő már alig várta. Vad újságolvasó vagyok s nagyfokú udvariasságnak tartottam ezt a gesztust. Azután a muzeum földszinti részéről — mint ahogy az gyakori Magyarországon — kiderült, hogy képtár. Néhánv kitűnő vásznat láttam, Cézanne és Picasso hatását mutatva, de azért eléggé eredetiek voltak. Nem egyet amatőr szegedi művészek festettek. Ez a képtár határozottan megtekintésre érdemes. Négy hatalmas teremben láthatók a XIX. századi történelmi, vallásos és mítolóeiai tárgyú festményekSzeged Magyarország második legnagyobb városa, közel a jugoszláv határhoz, ahol a Tisza találkozik a Marossal. Az alföldi sikság legfőbb városa s a lakosság JO százaléka a városon kívül lakik. Szeged, amelynek lakossága 135 000 főnyi, majdnem 750.Ó00 kilométernyi területen terül el. A belső város Pesthez hasonlóan a Tisza felé szűkülő félkörben épült s innen autóutak indulnak ki a . környékre, továbbá 72 kilométer hosszú helyiérdekű vasút e egy csomó nutóbusz könnyíti meg az összeköttetést. A háború előtti Szeged a nagy búzatermő vidék főpiaca volt. A vidéket még most is magyarok lakják, bár nagyrészüket a trianoni béke elszakította Magyarországtól. Ennek következtében a város gazdasági jelentősége csökkent, de mégis újnak, tisztának és fejlődőnek hat. Főleg kendert, textilt, gyufát és dohányt termelnek, illetve gyártanak. A környék paprikájáról nevezetes, amelyből sokat exportálnak, épputfy. mint a hires szalámiból. Ennyit tudtam meg a vonaton, de nem voltam elkészülve Szeged különleges hójára, építészetének diszkrét klassziknsságára, amely szitieiben és részleteiben magyarosan romantikus. A várost a tatárok, majd a törökök elpusztították, 1879-ben pedig a Tisza áradása öntötte el. Igv csak néhány ház, a muzeum templom-disritési maradványai stb. emlékeztetnek a régi Szegedre. Mindegyik európai Városban svüjtés indult mee s a várost ujjáénitették; a Ki'ső félkör bulvárinit London, páris, Brüsszel. Berl'.n. Bécs és Róma után nevezték el. Az újjáépítés kitűnő munka volt és a Szeged a világr.ak ama Kevés városa közé tartozik, amelyet egy épitész •agy szakértő tomon «őrá, H Oft Da I? m p. bi»o tt Stenesi D"af<mi megelégedetten vizsgálhat meg. Sok széles utja és tágas tere van, továbbá bájos parkja és kertje. Főtere a Fogadalmi-tér. Itt a fogadalmi templom, amelynek két tornyos campanileje kiemelkedik a középső homlokzat s a hajó fölött. A tér másik három oldalát alacsonyabb, de szép lapos tetejű házak szegélyezik: a püspöki palota, szeminárium, néhány egyetemi épület. Szegednek figyelemreméltó a jólvezetett és aptudet egyetemre és ehhez csatolt korháza van. Még a folyosókat is olajjal mossák fel s a szobákat ugy építették meg, hogy levegőjük nem kerülhet át a másikba s igy nem terjesztheti a fertőzést. Egy-két szobát végiglátogattam. Egy kis parasztgyerek felült az ágyban és játszott; izelitő voJt a bájos magyar folklóréból. Az olvasóban megtaláltam az öszszes jelentékeny angol és amerikai folyóiratokat; kitűnően felszerelt könyvtárt láttam s olyan műtőket, amelyeket nem egy londoni klinika megirigyelhetne. S főleg: hem éreztem azt a keményítő- és éterszagot, amely számos angol kórházat kellemetlenné tesz. A gyerekklinikán kedves udvariassággal és tó» keletes angolsággal fogadott dr. Petrányi Győző, akinek olyan kartotékrendszere van, amely. egész országot felölelő statisztikát foglal magában majdnem minden gyerekről. így nem csoda, hogy a világ minden részéből látogattak id'e orvosok. Nem messzire vaii a Tisza, amelyet egy vasszerkezetű, Eiffel által tervezett híd ivei át Sajnos, sárgára festették. A muzeum klaszszikus stílusban épült és bájos kert van mellette, tele rózsákkal, tulipánnal, fehér margarétákkal teli réttel és kúttal. A vérpezsditő pusztai levegőt,, amelyet a folyó hűt le, még a muzeum kissé dohos termeiben is érezni. A festmények némely, egészséges, hatalmas alakjai v?lósággal étvágygerjesztőek . . . Ezért utána a Hungária-szállóba mentünk, amelynek éttermét frissszinü, parasztkocsmának rendezték be. A szegedi konyha épp olyau jó, mint a világ bármély elsőrangú helyén. Elsősorban a tiszai harcsát kell megkóstolni, amelyet kitűnően fűszereznek paprikával, meg a helyi süteményspecialitást, a krémeslepényt. Rengereg kitűnő boruk van, közülük leginkább homoki fehéret s a nemes kadarkát ajánlom. Aztán kikocsiztunk tiz mértföldnyire, a batárra. Ez Röszkén fut keresztül, érintve a meredek partot, amely a belső várost védi az ár ellen s számos tanyaházat, amelyeknek fehérre meszelt falaírói vörös paprikafürtök lógnak lefelé. Senkisem őrzi a paprikát s ha az emberek elmennek hazulról, be sem zárják a házaikat. Két egyetemi tanár, a garnizon veMielőtt csillárt vesz, okvetlen keresse fel sryobb rádió és csillárezalonjét DEUTSCH ALBERT céget, (Kárász ucca 7. S2.) ahol a legmodernebb csillárok közőtí válogathat. Az összes márkás rádiókat lakáson dijta'anui bemutatja és 6 9-1.2 havi részletre raktárról szállítja.