Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-31 / 25. szám

DELMAGYAROKSZAG SZEGED. SzeiketzUMCg: Somogyi ucca 22. I. ero. Telelőn: 23.33..H!adóhlvotal, kHlcaOnkOnyvlAr #» íeg*!roda: Aradi licca Ielclom 13^K>..Myomda: 16V Llpól ucca 19. Telelőn: 13-00. . IAvIrafl M leveleim: Deiir rg? erország, Szeged Vasárnap, 1937 január 31. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 25. ElŐFIZETESI Havonta helyben 3.2Q vidéken és Budapesten kUlliSldön «.40 penqö. — Egyes tzAm ara hetKöz­nap lü, vnüiSr- is Ünnepnap 10 'III. Hir­detések -elvétele (arlta szerint. Megle, lenlk nétlöKivételével naponta reggel, 11 bíróságok tisztelete Amikor o felsőházban az ügyvédi rendtar­tás javaslatának vitája véget ért, az igazság­ügyminiszter ur felszólalt s beszédében — többi között, — azt is mondotta, hogy „ne­künk, magyaroknak, nem lehet nagyobb büszkeségünk,, mint az igazságszolgáltatá­sunk, amellyel talán Európa minden országa felett állunk". Ebben a büszkeségben osztozkodni sze­retnénk az igazságügy-miniszter úrral. Ennek a megállapításnak helyességéhez szó nem férhet. A magyar bíróságot nemcsak kikezd­hetetlen pártatlansága és megtámadhatatlan függetlensége, de a jogalkalmazás, a jogfej­lesztés és jogalkotás terén kifejtett birói te­vékenységének mindig magas színvonala emeli és emelte mindig a tekintély és méltó­ság díszhelyére. • _ Áz igazságügyminiszter urnák" azonban, ~ Ka jól értelmezzük hivatali kötelességét — úgyis, mint a kormányhatalom részesének s úgyis, mint a bíróságok felett a felügyeleti jogkört gyakorló hatóságnak, nemcsak megállapítani szabad a magyar bíró­ságoknak ezt az elsőségét és tiszteletet pa­rancsoló nagy tekintélyét, ez a nagy tekin­tély kötelességeket is ró rá. S talán a legelső ezek között a kötelességek között az, amelyik nz alkotmányt védő az államéletnek nemcsak tartalmat, de diszt is adó s az áll-an hatalmú­nak, mint erkölcsi hatalomnak tekintélyét ki­sugárzó birói tevékenység védelmét követeli meg tőle minden jogosulatlan kritika s az malomnak minden megkörnyékező kísérle­teivel szemben. Az igazságügyminíszter pénteki beszédé* ben szinte rajongó szavakat talált a magyar bíróságok tekintélyének ünneplésére. A kér­dés most az, hogy ezeket az ünneplő szava­kat össze lehet-e egyeztetni azokkal a kije­lentésekkel, melyeket a képviselőház szerek i ülésén a közigazgatási biróság ismert hatá­rozatával kapcsolatban tett meg. A magyar királyi kúria ugyanis ítélke­zésében hatályosnak fogadia el azokat a ki­vételes rendeleteket, melyeket tizenöt évvel ezelőtt a kormány letárgyalás végett a nem­zetgyűlés elé terjesztett. A közigazga­tási biróság viszont a kúria ítéleteiben megnyilatkozó jogi felfogással ellentét­ben ezeket a rendeleteket — egyik ítéleté­ben kifejezett jogi felfogása szerint, >— hatá­lyosaknak 'nem tekinti. Amikor pedig az igazségügyminiszter ur a közigazgatási bíró­ság állásfoglalásával kapcsolatban a rendele­tek hatályosságának kérdéséről beszélt, ak­kor egyfelől helyeselte a kúriának a kivételes rendeletek hatályosságát megál­lapító iogi döntéseit, a közigazgatási biróság Ítéletéhez viszont azt a megjegyzést fűzte, hogy „nem helyes kirángatni egy jogrendszer alól az alapot s az alappal együtt azokat a jogszabályokat is, amelyek rá felépültek, — mindez, mondotta az igazságügyminiszter ur, - jogbizonytalanságot eredményez­het". # Az igazságügymíniszter ur tehát megdi­cséri a kúria jogalkalmazását, de helyte­leníti a közigazgatási biróság állásfoglalá­sát. Ehhez pedig az igazsásügyminiszter ur­nák joga nem volt, ezt a magatartását nem lehet összeegyeztetni azzal a m?gasztalással, amivel a. magvar hiróságok dicsőségét zeng­te. Az ieozságügyminiszter ur nem válogathat a legmagasabb­fokú bíróságok között, aszerint,hogy melyiknek állásfoglalása kedvező az uralmon levő politikai irányzat érdekeire és nem te­heti azt meg, hogy dicséretét zengje annak a bíróságnak, melynek döntése az uralom jogi felfogásával, megegyező s helytelenítő szavakat találjon arra a jogi felfogásra, ame­lyik másik legmagasabb birói fórum ítéleté­ben nyilatkozott meg. S van valami, amit még kevésbé lehetett volna meg az igaz­ságügyminíszter ur, aki beszéde végén felszó­lította a képviselőház tagjait, hogy állásfog­lalásukkal helyezkedjenek szembe a közigazgatási biróság döntésében megnyi­latkozó jogi felfogással s demonstrálják azt, hogy a kúria döntésével érte­nek egyet. Azígazságügyminiszterurmeg­szavaztatta a képviselőket, hogy a kúria, vagy a közigazgatási bí­róság jogi döntését tartják-e he­lyesnek? A képviselőház az igazságügy­miniszter ur egyenes felhívására olyan hatá­rozatot hozott, amit megint csak az igazság­ügyminiszter ur nyilatkozata alapján a legma­gasabbfoku két birói fórum ellentétes jogi felfogása közötti döntésként lehet felfogni. Nem azt kifogásoljuk, hogy a képviselő urak birói ítéletek helyessége fölött szavaztak, ha­nem a^t, hogy űrre az igazságügyminiszter szólította fel őket. Most újra idézzük Lázár Andornak teg­nap mondott szavait: nekünk nincs nagyobli büszkeségünk, mint az igazságszolgáltatá­sunk. De dicsekedhetünk-e majd mindig igazságszolgáltatásunkkal, ha folytatása lesz annak^ amit az igazságügyminiszter ur kezde­ményezett s birói döntések megerősítésére, vagy erőtlenitésére szavazni fognak a képvi­selő urak ? A felügyeleti hatóság ugy védi meg a biróságok tekintélyét, hogy. képviselő­házi szavazatok eredményével siet a kúriai ítélet „megvédésére" s a közigazgatási biró­ság ítéletének cáfolatára? Lehet a magvar kúriának szüksége arra, hogy n képviselőház többsége igazolja állásfoglalását, — a magyar birói tekintély csúcsára fel se hallatszik a po­litika lármája. S vájjon kisebb lesz morális ereje, állampolitikai súlya s jogászi — pö­rölycsapása a közigazgatási biróság ítéleté­nek csak azért, mert tiltakozik ellene az ura­lom politikai szervezete? Az igazságügyminíszter ur félti a jogbi­zonytalanságot a közigazgatási biróság ítéle­tétől? Jobban félthetné attól a szavazástól, amit a két birói felfogás között rendezett a pártfegyelem által irányított parlamenti több­séggel. A magyar igazságszolgáltatásnak nincs szüksége arra, hogy az igazságügyminiszter magasztalja a biróságok működését. Az igaz­ságügvminiszter ur magasztalás helyett in­kább járjon elő a példával: hogyan kell tisz-! telni a birói ítéletet s hogyan kell engedel-1 meskedni a birói szónak akkor is, ha az el­lenünk szól. A közeli napokban fontos elhatározásokat várnak a belpolitikában Kozma belügyminiszter a lövő héten Jelenti be végleges elhatározását távozáséról (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) An­nak ellenére, hogy a képviselőház szerdáig szü­netet tart, .1 politikai élet erősen zajlik és egy­re élénkebb hullámokat ver. Azcfkkal a sze­mélyi változásokkal kapcsolatos kombinációk, amelyek felmerültek és amelyekről a Délma­gyarország már megemlékezett, minden cáfolat ellenére a jelek szerint igaznak bizonyulnak. Arról beszélnek, hogy Kozma Mik­lós belügyminiszter lemondása rö­vid időn belül bekövetkezik. Információnk szerint a belügyminiszter nem hajlandó megvárni a képviselőválasztási aján­lások reform iáról szóló javaslat tárgyalását sem annak ellenére, hogy iDarányi miniszterel­nök mindent elkövet, hogy a belügyminisztert maradásra bírja. Erre annál inkább törekszik, mert hiszen a javaslatot Kozma készitette elő, ő tárgvalt az ellenzéki politikusokkal, ő teljesí­tette az ellenzéknek bizonyos követeléseit, ter­mészetesnek látszik, hogy a képviselőházban ő képviselje a javaslatot. Ennek ellenére bizonyosra veszik, hogy . a belügyminiszter a közeli napokban végleges elha­tárolásra int és a belügyminiszteri tárca körül változás áll be. Arról is beszélnek, hogy Darányi minisz­terelnöknek az az elhatározása, hogy a belügy­miniszteri tárcát nem tölti be, hanem ideigle­nesen ő veszi át a tárca vezetését. Ezzel szem­ben a földmüvelésügyi tárcának végleges je­löltje, — mint már megírta a Délmagyarország — M a r s c h a 11 Ferenc államtitkár. Politikai körökben beszéltek arról is, hogy Darányi miniszterelnök a belügyminiszterig tár­cát Eckhardt Tibornak óhajtja fenntartani, ha Eckhardt belépne a kormánypártba és tárcái vállalna. Ezzel szemben jól informált helyen ezt az információt nem erősítették meg, A Magyar Távirati Iroda szombaton este kérdést intézett Kozma belügyminiszterhez a személyével kapcsolatos hírekre vonatkozó­lag. A belügyminiszter a következőket mon­dotta: — Ezeket a híreket természetesen olvas­tam, azokra reflektálni nem kívánok. Egyébként pedig jövő vasárnap szombat­helyi válaszlóim előtt beszámoló beszédei fosok mondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom