Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-31 / 25. szám

DELMAGYAROKSZAG SZEGED. SzeiketzUMCg: Somogyi ucca 22. I. ero. Telelőn: 23.33..H!adóhlvotal, kHlcaOnkOnyvlAr #» íeg*!roda: Aradi licca Ielclom 13^K>..Myomda: 16V Llpól ucca 19. Telelőn: 13-00. . IAvIrafl M leveleim: Deiir rg? erország, Szeged Vasárnap, 1937 január 31. Ara ÍO fillér XIII. évfolyam, 25. ElŐFIZETESI Havonta helyben 3.2Q vidéken és Budapesten kUlliSldön «.40 penqö. — Egyes tzAm ara hetKöznap lü, vnüiSr- is Ünnepnap 10 'III. Hirdetések -elvétele (arlta szerint. Megle, lenlk nétlöKivételével naponta reggel, 11 bíróságok tisztelete Amikor o felsőházban az ügyvédi rendtartás javaslatának vitája véget ért, az igazságügyminiszter ur felszólalt s beszédében — többi között, — azt is mondotta, hogy „nekünk, magyaroknak, nem lehet nagyobb büszkeségünk,, mint az igazságszolgáltatásunk, amellyel talán Európa minden országa felett állunk". Ebben a büszkeségben osztozkodni szeretnénk az igazságügy-miniszter úrral. Ennek a megállapításnak helyességéhez szó nem férhet. A magyar bíróságot nemcsak kikezdhetetlen pártatlansága és megtámadhatatlan függetlensége, de a jogalkalmazás, a jogfejlesztés és jogalkotás terén kifejtett birói tevékenységének mindig magas színvonala emeli és emelte mindig a tekintély és méltóság díszhelyére. • _ Áz igazságügyminiszter urnák" azonban, ~ Ka jól értelmezzük hivatali kötelességét — úgyis, mint a kormányhatalom részesének s úgyis, mint a bíróságok felett a felügyeleti jogkört gyakorló hatóságnak, nemcsak megállapítani szabad a magyar bíróságoknak ezt az elsőségét és tiszteletet parancsoló nagy tekintélyét, ez a nagy tekintély kötelességeket is ró rá. S talán a legelső ezek között a kötelességek között az, amelyik nz alkotmányt védő az államéletnek nemcsak tartalmat, de diszt is adó s az áll-an hatalmúnak, mint erkölcsi hatalomnak tekintélyét kisugárzó birói tevékenység védelmét követeli meg tőle minden jogosulatlan kritika s az malomnak minden megkörnyékező kísérleteivel szemben. Az igazságügyminíszter pénteki beszédé* ben szinte rajongó szavakat talált a magyar bíróságok tekintélyének ünneplésére. A kérdés most az, hogy ezeket az ünneplő szavakat össze lehet-e egyeztetni azokkal a kijelentésekkel, melyeket a képviselőház szerek i ülésén a közigazgatási biróság ismert határozatával kapcsolatban tett meg. A magyar királyi kúria ugyanis ítélkezésében hatályosnak fogadia el azokat a kivételes rendeleteket, melyeket tizenöt évvel ezelőtt a kormány letárgyalás végett a nemzetgyűlés elé terjesztett. A közigazgatási biróság viszont a kúria ítéleteiben megnyilatkozó jogi felfogással ellentétben ezeket a rendeleteket — egyik ítéletében kifejezett jogi felfogása szerint, >— hatályosaknak 'nem tekinti. Amikor pedig az igazségügyminiszter ur a közigazgatási bíróság állásfoglalásával kapcsolatban a rendeletek hatályosságának kérdéséről beszélt, akkor egyfelől helyeselte a kúriának a kivételes rendeletek hatályosságát megállapító iogi döntéseit, a közigazgatási biróság Ítéletéhez viszont azt a megjegyzést fűzte, hogy „nem helyes kirángatni egy jogrendszer alól az alapot s az alappal együtt azokat a jogszabályokat is, amelyek rá felépültek, — mindez, mondotta az igazságügyminiszter ur, - jogbizonytalanságot eredményezhet". # Az igazságügymíniszter ur tehát megdicséri a kúria jogalkalmazását, de helyteleníti a közigazgatási biróság állásfoglalását. Ehhez pedig az igazsásügyminiszter urnák joga nem volt, ezt a magatartását nem lehet összeegyeztetni azzal a m?gasztalással, amivel a. magvar hiróságok dicsőségét zengte. Az ieozságügyminiszter ur nem válogathat a legmagasabbfokú bíróságok között, aszerint,hogy melyiknek állásfoglalása kedvező az uralmon levő politikai irányzat érdekeire és nem teheti azt meg, hogy dicséretét zengje annak a bíróságnak, melynek döntése az uralom jogi felfogásával, megegyező s helytelenítő szavakat találjon arra a jogi felfogásra, amelyik másik legmagasabb birói fórum ítéletében nyilatkozott meg. S van valami, amit még kevésbé lehetett volna meg az igazságügyminíszter ur, aki beszéde végén felszólította a képviselőház tagjait, hogy állásfoglalásukkal helyezkedjenek szembe a közigazgatási biróság döntésében megnyilatkozó jogi felfogással s demonstrálják azt, hogy a kúria döntésével értenek egyet. Azígazságügyminiszterurmegszavaztatta a képviselőket, hogy a kúria, vagy a közigazgatási bíróság jogi döntését tartják-e helyesnek? A képviselőház az igazságügyminiszter ur egyenes felhívására olyan határozatot hozott, amit megint csak az igazságügyminiszter ur nyilatkozata alapján a legmagasabbfoku két birói fórum ellentétes jogi felfogása közötti döntésként lehet felfogni. Nem azt kifogásoljuk, hogy a képviselő urak birói ítéletek helyessége fölött szavaztak, hanem a^t, hogy űrre az igazságügyminiszter szólította fel őket. Most újra idézzük Lázár Andornak tegnap mondott szavait: nekünk nincs nagyobli büszkeségünk, mint az igazságszolgáltatásunk. De dicsekedhetünk-e majd mindig igazságszolgáltatásunkkal, ha folytatása lesz annak^ amit az igazságügyminiszter ur kezdeményezett s birói döntések megerősítésére, vagy erőtlenitésére szavazni fognak a képviselő urak ? A felügyeleti hatóság ugy védi meg a biróságok tekintélyét, hogy. képviselőházi szavazatok eredményével siet a kúriai ítélet „megvédésére" s a közigazgatási biróság ítéletének cáfolatára? Lehet a magvar kúriának szüksége arra, hogy n képviselőház többsége igazolja állásfoglalását, — a magyar birói tekintély csúcsára fel se hallatszik a politika lármája. S vájjon kisebb lesz morális ereje, állampolitikai súlya s jogászi — pörölycsapása a közigazgatási biróság ítéletének csak azért, mert tiltakozik ellene az uralom politikai szervezete? Az igazságügyminíszter ur félti a jogbizonytalanságot a közigazgatási biróság ítéletétől? Jobban félthetné attól a szavazástól, amit a két birói felfogás között rendezett a pártfegyelem által irányított parlamenti többséggel. A magyar igazságszolgáltatásnak nincs szüksége arra, hogy az igazságügyminiszter magasztalja a biróságok működését. Az igazságügvminiszter ur magasztalás helyett inkább járjon elő a példával: hogyan kell tisz-! telni a birói ítéletet s hogyan kell engedel-1 meskedni a birói szónak akkor is, ha az ellenünk szól. A közeli napokban fontos elhatározásokat várnak a belpolitikában Kozma belügyminiszter a lövő héten Jelenti be végleges elhatározását távozáséról (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Annak ellenére, hogy a képviselőház szerdáig szünetet tart, .1 politikai élet erősen zajlik és egyre élénkebb hullámokat ver. Azcfkkal a személyi változásokkal kapcsolatos kombinációk, amelyek felmerültek és amelyekről a Délmagyarország már megemlékezett, minden cáfolat ellenére a jelek szerint igaznak bizonyulnak. Arról beszélnek, hogy Kozma Miklós belügyminiszter lemondása rövid időn belül bekövetkezik. Információnk szerint a belügyminiszter nem hajlandó megvárni a képviselőválasztási ajánlások reform iáról szóló javaslat tárgyalását sem annak ellenére, hogy iDarányi miniszterelnök mindent elkövet, hogy a belügyminisztert maradásra bírja. Erre annál inkább törekszik, mert hiszen a javaslatot Kozma készitette elő, ő tárgvalt az ellenzéki politikusokkal, ő teljesítette az ellenzéknek bizonyos követeléseit, természetesnek látszik, hogy a képviselőházban ő képviselje a javaslatot. Ennek ellenére bizonyosra veszik, hogy . a belügyminiszter a közeli napokban végleges elhatárolásra int és a belügyminiszteri tárca körül változás áll be. Arról is beszélnek, hogy Darányi miniszterelnöknek az az elhatározása, hogy a belügyminiszteri tárcát nem tölti be, hanem ideiglenesen ő veszi át a tárca vezetését. Ezzel szemben a földmüvelésügyi tárcának végleges jelöltje, — mint már megírta a Délmagyarország — M a r s c h a 11 Ferenc államtitkár. Politikai körökben beszéltek arról is, hogy Darányi miniszterelnök a belügyminiszterig tárcát Eckhardt Tibornak óhajtja fenntartani, ha Eckhardt belépne a kormánypártba és tárcái vállalna. Ezzel szemben jól informált helyen ezt az információt nem erősítették meg, A Magyar Távirati Iroda szombaton este kérdést intézett Kozma belügyminiszterhez a személyével kapcsolatos hírekre vonatkozólag. A belügyminiszter a következőket mondotta: — Ezeket a híreket természetesen olvastam, azokra reflektálni nem kívánok. Egyébként pedig jövő vasárnap szombathelyi válaszlóim előtt beszámoló beszédei fosok mondani.