Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-30 / 24. szám

Szombat, 1937 január 30. D11M A C. y A R O R S l Á G téli szezoncikkeimet B»h»£: Pauiusz J. ^ I modern lakás Várnay Marianne előadása az Egyetemet Végzett Nők Egyesületében (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egyetemet és Főiskolát Végzett Magyar Nők Egyesülete. szegedi csoportja pénteken délután érdekes előadást rendezett nagyszámú hallgatóság előtt az egyetem természetrajzi intézetében. A teljesen megtelt terem elült dr. Baranyai Erzsébet, a szegedi csoport ügyvezető-elnöke nyitotta meg az előadóülést és érdekes adatokkal számolt bc arról a kongresszusról, amelyet a főiskolát végzett nők világszövetsége tartott legutóbb Krakkóban. A kongreszuson a legtávolabbi országokból is jnegjelentek a foiskolát végzett nők képviselői, a magyar csoportot delegáció képviselte. Beszámolt ezután a világszövetség nemzetközi eredményeiről, tagjainak munkásságáról, majd kiemelte, hogy a szegedi egyesület egyetlen épitésztagja Várnay Marianne. Az elnöki megnyitó után Várnay Marianne építészmérnök tartotta meg nagy figyelemmel kisért előadását „Ház—lakás—élet" cimmcl. Arról beszélt előadása bevezető részében, hogy a normál lakóház mindenkor kifejezője volt a kornak, a kor társadalmi és gazdasági viszonyainak. A mai ember, a modern ember másként él, mint a régi ember, ennek megfelelően más a háza is, mint a réginek volt. A század elején a polgárasszonynál a hálószobán és a szalonon volt a hangsúly, a inai asszony érdeklődése áttolódott természetszerűleg a dolgozószobára, konyhára, fürdőszobára. A mai sportkultusz maga után vonja a ház higiénikus berendezését és kihangsúlyozza a fürdőszoba fontosságát. A mai embernek a háza olyan legyen, hogy kielégítse az uj szükségleteket cs alkalmazkodik az uj lakó életmódjához. Az építész feladata azonban több, mint csupán a házépítés technikai megoldása. — Az építész a mai világszemlélet kifejezője,— mondotta. A modern ház a inai kiultura kikristályosodása legyen, szellemes, céltudatos és alaprajza a modern életrendet fejezze ki. külső formái a mai ízlést örökítsék meg. Meg kell keresni és meg kell találni a lakóház korunknak legjobban megfelelő típusának kialakítását. Jól lakni azt is jelenti, hogy minél kevesebb erő- és idöpocsékolással súrlódás nélkül elégítsük ki eleiünk sokfele követelményeit. Az előadó ezutáu azt fejtegette, hogy az építendő házat a legcélszerűbben kell hihasználni és arra kell törekedni, hogy minden helyiség a benne lejátszódó folyamatokhoz alakuljon. A szobákat tervszerűen kell csoportosítani. Ezután felsorolt-.; a régi lakások tipikus hibáit, amelyeket mind.el kell kerülni. Részletesen fejtegette, hogy milyennek kell lennie a jó és célszerű konyhának és mennyire vigyázni kell a ház üzemanyagainak okos elhelyezésére. Az uj házakban a ¡-"gineszszebbmonőleg fel kell használni a technika vívmányait. A külsőségeknél azon legyen a hangsúly, hogy az épület kevés munkával tisztántartható legyen. — A racionális építéshez, mondotta, racionális laknitudásnak is kell járulnia. Ez azonban nemcsak a lakó feladata, de feladata a/ építésznek cs az építőiparnak is. Ezután azt fejtegette, liogy építéseinél a hl ki komponens! igyekszik kiemelni, ellentétben férfikollégái jórészével, akik a lakás háztartási szempontjait emelik ki elsősorban. Tudatos alkotóművészetiéi a lakást fölé kell emelni a tisztán praktikus szempontoknak. Korunk technikai eszközeinek felhasználása mellett a kialakítás mikéntjével az építész a lakók érzelmi és lelki élelére is befolyással lehet. Manapság a „házunk" nem a „várunk" is egyúttal, mert a mai ember igyekszki belekapcsolódni a természetbe, kitárja ablakait a napnak, hatalmas terraszokal épittel; mindez pedig felszabadítja a kedélyt a nyomoltság, a bezártság érzése alól. Az erős idegéletet élő ember azonban gyakran szükségét érzi az elvonulásnak is. ezért legyen a házban egy teljesen szepa-r'ált kis zug is, ahová a magányt kereső elbújhat. A lakás adjon alkalmai a családtagok elkülönülésére. de legyen benne tér a harmonikus együttlétre is. Várnay Marianne végül azt fejtegette, hogy a művészien egyszerű háttér a legjobb környezet a szellem és életérzés kibontakozásához. Ezért és nem gcmdolatszegénységböl tartózkodik a mai stílus a felrslrgrs dekorációtól. A háború utáni tárgyilagos stílus azonban már túlhaladott álláspont. Az uj lakóházépítésnek tulajdonképen kellős célja van: megkönnyíteni az életigények racionális kielégítésével a testi létei, másrészt materiális létfeltételek megkönnyítésével felszabadítani és elősegíteni a harmonikus Ulkiélet kibontakozását. A mai ember célja: jól cs szépen lakni, hogy jól és boldogan él(.{ Délmagyarország munkatársától.) Szegedközgazdasági életében egyídö óta jelentős szerepet játszik a Kézmüiparosok és Kereskedők Országos Szövetségének szegedi csoportja, amely most áll újjászervezés alatt. A csoport február másodikán tartja évi közgyűlését és ezen uj vezetőséget választ. A tagok bizalmából a csoport elnökévé Ilóth Lajos törvényhatósági bizottsági tagot választják, Róth már eddig is értékes szolgalatokat tett a kézmüípárosoknak és a kereskedőknek. A csoport ügyvezető elnöke Schmutzler Ferenc, lelkes munkásságának elismeréscképen őt az 1007-cs esztenjöre is megválasztják. A szegedi kézmüiparosok és kereskedők nagyrésze piaci árusításból tartja fenn magát, most "a piacok átrendezése a legaklulisabb problémája a szegedi kereskedőknek és iparosoknak, Erről kérdeztük meg Bóth Lajos törvényhatósági bizotsági tagot, aki a kővetkezőket, mondotta: — Általános felkérésre vállalom a Kézmüiparosok. és Kereskedők Országos Szövetsége szegedi csoportjában az elnökséget, mert azt jólesően tapasztaltam, hogy ezeknek a munkás, dolgos kisembereknek a bizalmát bírom. Mindenképen azon leszek, hogy a bizalmat kiérdemeljem és igyekszem, hogy nehéz helyzetüket valamikép könnyebbe tegyem. A piácfcérdés foglalkoztatja most kivétel nélkül a csoport tagjait. Ez tényleg nagyhorderejű probléma és nemcsak tobbezernyi ember egzisztenciája, hanem a város fejlődése is ezen a ponton fordulhat meg. .Vem szabad tehát elhamarkodni a piacrendezést. Véleményem szerint — és ezt a véleményt osztják ugyszólváa kivétel nélkül az érdekeltek is -- a Rákóczi-teret kellene kijelölni a jövő piacok helyéül. — Itt cl lehetne helyezni kényelmesen az összes piacokon áruló iparosokat, kereskedőket és clelmiszerárusokat is, tehát meglehetne Valósítani azt a régi tervet, hogy az iparos- és kereskedőpiacokat összpontosítsák. Köztudomású azonban, hogy a Rákóczi-tcr mai állapotában nem alkalmas piachélvül, ezért a teret előzőleg rendbe kellene hozatnia a városnak és ki kellene köveztetni. Ezt n beruházást előbb-utóbb,, de inkább előbb, végre kell hajtani, ezért ajánlatos volna, ha a város hatósága már most gondoskodnék a beruházás pénzügyi megoldásáról is. — .1 piacokat a közeljövőben rendezni fogják Szegeden, — folytatta Róth Lajos. Ez most már tovább nem halasztható, hiszen már az ősszel végre akarták hajtani az átrendezést. A Rákóczi-teret ezidőszerínt még néni lehet elfoglalni, ezért most majd átmenetileg a Tisza Lajos-köruton nyújtják végig a piacokat, pedig a piaci árusoknak es * vásárlóközönségnek is az volna az érdeke, ' hogy lörnöritsék a piacokat. Reméljük azonban. hog\ az átmeneti állapot nem lesz tartós és mielőbb elfoglalható lesz a Rákóczi-tér. — A célo az. folytatta, hogy az összes külön-külön működő rokonegyesfílelet egy egyesületbe iömöritsem. Ezáltal számarányánál fogva a piaci árusok egyesülete lesz a legnagyobb érdekképviselet Szegeden és a megfelelő, megérdemli elismerést fog kapni. Eddig is szivesen dolgoztam * kereskedőkért és iparosokért, most pedig, hogy bizalmukkal kitüntetnek és vír.etőjfikké választ* hessen. A nagyszáma hallgatóság Várnay Mariannet — aki tanulmányát 'vetített képekkel illusztrálta — hosszantartó tapsokkal köszöntötte értékes előadásáért. nak, lia lehet, még nagyobb ambícióval és oda adással kivánom szolgálni érdeküket A Kézmüiparosok és Kereskedők Országos SzBvétségé szegedi csoportjának ügyeiről beszéltünk Schmutzler Ferenccel, a csoport ügyvezető elnökével is, a következeket tudtuk meg tőle: — A piacon áruló iparosok és kereskedők csupa kisemberek, akik igen nehéz küzdelmet folytatnak a megélhetésükért. Egyesületünk célja az, haigf ezeknek a kisembereknek a helyzetét megkönnyítse. Nagyon sokan vannak közlük olyanok, akii; valamikor még önállóak voltak, üzletük volt, de * dekonjunktúra következtében kénytelenek voltak önállóságukkal felhagyni és a piaci árusításból keresik meg maguk és családjuk számára a darabka kenyeret. Mert sajnos, csak darab kenvér jut nekik . . .. — Hogy mi volna a speciális kívánságunk, azt könnyen megmondhatom: mérsékeltebb helypénz, ndófizclt könnyítések és inertfelelő piacrende- ' zés. ^ — Sok a panasz ujabban azért is, hogy a környékbeli városok rontják a s:e- ' gedi hetipiacok forgalmút. Nemrégiben ugyanis Kisteleken, KiskundoroíJinán, Hódmezővásárhelyen és még több városban vasár* napról szombatra tették ól a vásárokat. Megért jiik ennek az. intézkedésnek intencióit, de tény az, hogy r szegedi kereskedők és iparosok snlyvsan érzik a környéki vásárok napjának megváltoztat tását. mert Szegedről azelőtt sok kereskedő és iparos járt el a szomszédos vásárokra, most azonban, mivel az.ok a szegedi hetipiacokkal egybeesnek, nem mehetnek a környékre is. Az ügyvezető-elnök kijelentette tnég. hogy a tagok Róth Lajostól várják, hogy az egyesületet » fejlődés útjára vigye. Nyilatkozott még a piaci kereskedők és iparosok kívánságáról Varga Ferenc, a rövidárusok csoportjának választmányi tagia 'V Nekünk, rövidárusoknak az volna a kívánságunk — mondotta —, hogy a piacrendez.és során végre valósítsák meg » sátrak igazságos csopcrtositásdt. Ma ugyanis az a helyzet a Tisza Lajoskörúti piacon, hogy a régi árusok közé több egészen ujkeletü árust soroltak be. A régieknek viszont meg kellene adni azt az előnyt, hogy jobh helyhez, juthassanak, ezért igazságos volna, hu az árusokat az iparígazolványok kiállításának scvrendjében oszlanak be a piacon. Ami egyéb kívánságunkat illeti, bizunk benne, hogy az egyesületünk uj vezetősége majd valóra is fogja mindazokat vaitnni. Február 15-éig elhalasztották a piacrendezést A piacrendezés ügyében pénteken fordulat állott l e. A Szegedi Kereskedők Szövetsége legutóbbi nagytanácsi ülésének határozatából kifolyólag eljárt az illetékes hatóságoknál, ahol igéretel kapott arra nézve, hogy a piaerendezésnek az ügyét február 15-ig elhalasztják. A szövetség mindent elkövet, hogy az egymással ellentétes kérdések megelégedésül nyugvópontra jussanak. A piacrendezés Mérsékeltebb helypénz!, adófizetési könnyítéseket, célszerű összpontosítást kérnek a piacokon dolgozó kereskedők és iparosok