Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-28 / 22. szám

4 Jmmm ÖÉI MAGyARORS7AO Csütörtök, 1Q37 ianunr 28. Olcsó téli vásár H

X C I E kesztyűsnél P " 1« K Klftuzál-lér 3 BÉLELT NGI KEZTYO 4.80 n KISHIBAS HABISNYA 1.28 BÉLELT FÉBFI DIVATKEZTYü . 4.90 H BÖBDAS HABISNYA —.70 BÉLELT NŐI DIVATKEZTYÜ . . 4.90 tj TÉLI MELEG ZOKNI _.gs Most vásároljon! Am'g a fart! FEGYENCEK ÉJSZAKAJA A hideg visszakergette a börtönbe a szökött rabot — Egy másik reggel szabadult és estére — a rendőrségen találta magát... (A Délmagyarorszdg munkatársától) Kedden éjszaka a III. osztályú váróteremből egy rendőr a központi ügyeletre kisérte Molnár Imre budapesti lakost. Molnár alig állott a lábán a sok italtól. Amikor kissé kijózanodott, elmondotta, hogy kedden reggel szabadult ki a Csillagbörtönből, ahol másfélesitendel börtönbüntetését töltötte le. Az Igazgatóság szabadulásakor kezébe nyomta elbocsájtólevelét, Pestig szóló vasúti jegyét és azt a 23 pengőt, amelyet a törtönben keresett, ö azonban, i/ielyett, hogy felült volna az első vonatra, kocsmába ment és inni kezdett. Egyik kocsmából a másikba ment és a végén ugy elázott, hogy mindenél elvesztette, csak a vasúti jegye maradt zsebélen. Közben az a jegy is érvényét vesztette. A Csillagbörtönben mindenben megerősítették Molnár Imre előadását. A rendőrség Molnárt a fogdában helyezte el éjszakára, szerdán pedig útnak eresz*«tte Pest felé. Hajnali három órakor egy férfi kopogott a Csillagbörtön kapuján és a portástól bebocsájtatást kért azzal, hogy szökött fegyenc, szeretne ujrn zár slá kerülni, mert künn nagyon hideg van. Azonban nem olyan könnyű dolog bőrtönbe jutni. A portás nem vehette fe] a jelentkezőt, ezért a rendőrségre telefonált és egy rendőrrel bevitette az állítólagos szökött fegyencet. A rendőrségen a kékre-zöídre fagyott ember elmondotta, hogy neve Wiedcrmann János és hogy Vácról szökött meg nemrégiben, az ottani fegyházból. Lopásokért, betörésekért összesen 8 esztendei fegyházat kapott, amelyet Vácott kellett leülnie. A 8 esztendőből 4 esztendőt ki is töltött, azután pedig megszökött a fegyintézetből. Az országban csavargott egyideig, majd »2 elfogástól való félelmében átszökött Romániába. — De sehol sem éreztem jól magam — vallotta —, mindenütt üldözött voltam. Dobálóztak velem egyik hatóságtól a másikig, állást nem kaptam, éheztem, fáztam. Átszöktem Magyarországra és most jelentkeztem a Csillagbörtönben, ott legalább nem fagyok meg és nem éhezek . . . A rendőrségen utánanéztek a dolognak és megállapították, hogy Wiedcrmannt csakugyan keresi szökése miatt a váci fegyintézet Letartóztatták. Kenyeres-Kaufmannt 6 hónapi fogházra és 500 pengőre ilélte a törvényszék 12 rendbeli ohlrottiamlslttsttl lléltéh el — A b'rósaf snl"os indokolása a bűnös érvényesülési vá$nr0l MinűeiuU szemeiül adatai meacatoiio az Ítélet Budapest, január 27. A budapesti törvényszék Szcmák-tanácsa szerdán délután hirdetett Ítéletet Kenyeres-Kaufmann ismeretes perében. A tárgyaláson először Grottó László ügyész mondotta el vádbeszédét. — Meg kell állapítanom — mondotta •—, hogy az ebben a bünperben szereplő ember egyénisége teljesen jelentéktelen. Egy Kaehán Mózes nevü volt szénügynök a vádlott. Tisztelettel viseltetem minden szénügynök iránt, de nem lehet jelentőséget tulajdonítani egy olyan vádlottnak, aki nem egyéb, mint csak egy volt szénügynök, akinek te állampolgársága, se illetősége, se neve, apja, anyja sincs és ha még egy tárgyalási nap lett volna, talán az is kiderült volna, hogy ö maga sincs. — Milyen elvetemültség és erkölcstelenség kellett ahhoz, hogy a vádlott a maga megmentése érdekében megtaqadja szüleit, a vérségi kapcsolatot. M'r.sod» szemfényvesztés kelWt ehhez az úthoz, Tienn}1 jór»v»ló, jóhiszemű embert kellett a vádíMtntk félrevezetnie, megtévesztenie azon a ho«r-u uton, amely Aknasuhatagtól a Markó-uccdig vetet. — A vádlott törvényes neve Kcehdn József. gyermekkorában mint Kaufmann Miklóst, maid mint Kaufmann-Kcnyeres Miklós, azután Kenyeres K. Miklós és végül mint Kenyeres Miklós. Hogy végü| is a vádlottak padján újból Rachán Mózes legyen belőle. — Várom a törvényszék Ítéletét — fejezte be beszédét az ügyész —, amely módot fog adni a vádlottnak arra, hogy két emelettel lejjebb, a fogházban hosszú időn keresztül töprenghessen egyedül ő szerinte vitás családi származásáról. Ezután felállott dr. Hoffmann Dezső védő és megkezdte védóbeszédét: — fia eddig volt kétségem aziránt — mondotta —, hogy a vádlottat üldözik, a most elhangzott vádbeszéd után több ilyen kétségem nincs. — A vádlott nagyon magas pozícióba emelkedett és ezért irigység szállta me<g azokat, akiknek fájt ez az emelkedés. Abban a finom bőrtáskában, amelyben most a védelmi iratokat tartja, éveken resztül közvetlenül a miniszterelnök ur mellei miivitt a míniszter^nöktégre. Több mint két éven keresztül köttetl«n a mniszterelnök ur mellett működött és ii öfvzág nagy ügyeinek intézésében vett részt', a legnagyobb államtitkokat bízták rá. .Vem igaz. hogy védencem erkölcstelen. elvetemült, azl vismautasitom. Védencem tclnicnte.sti kérem. Az utolsó szó jogán A perbeszédek után Kenyeres-Kaufmann felpattant helyéről és a következőket mondta: — Hogy ide kerültem a vádlottak padjára, annak nem vitásan politikai okai vannak. Ha olvasom a vádiratot, felmerül bennem a kérdés, miért kerültem ide? Mit követtem el? Mit csináltam? Mit követtem el, hogy az ügyész ur ilyen kijelentésekkel illethetett? — Azt mondja az ügyész ur, hogy én szénügynök voltam. Ha valaki ezt bebizonyítja — kiáltja Kenyeres-Kaufmann —, hajlandó vagyok életem elpusztításával levonni ennek konzekvenciáját Meny nyi fájdalmat kellett éreznem, milyen sebet ütött rajtam, hogy szinte a vér kicsordul a számon, amikor állampolgárságomat elvették. Csak nem bűn, hogy magyarnak vallom magamat? — Valóságos gunysorozatot állit fel a vád a keresztnevem körül. Nekem jogom volt a több név közül aet választanom, amit akartam. Jogom volt ahhoz, hogy Miklós Mózes néven 'rjam magamat, de Jakab nevet sehol sem találtam irataimban. Amíg megdönthetetlen bizonyíték nincs arról, hogy nem vagyok Kenyeres Miklós, addig minden körülmények kőzött megvédem ezi a nevemet, ezt a származásomat. Nem tettem soha semmi roszszat, nem követtem el bünt. Engem nem lehet kitaszítani a társadalomból, mint a leprásokat. Az ítélet Egyórás tanácskozás után hirdette ki az elnöfc az Ítéletet, amely szerint Kaufmann Mózes Jakab, akit a kőzvádló a főtárgyaláson Kachdn Mózes Jakab néven jelölt meg és aki szemelyi adatainak felvétele során Kenyeres Miklós,\ak nevezte magát, aki 1895 február 15-én Aknasnhatagoa született, izraelita vallású, budapesti lakos, román nV lampolgár, nős Pogány Máriával, egy gyermek apja, vagyonos, bányavállalkozó, bűnös 12 rendbeli közokirathamisitás vétségében, ezért a tőrvényszék halhónapi fogházbüntetésre és 500 pengő pénzbüntetésre ítéli, a pénzbüntetés behajthatatlanság esetén 20 pengőnként egynapi fogházbüntetésre változtatható át. A bíróság a csalás bűntettének vádja alól felmentette. Az Ítélet indokolása a kővetkező: — A törvényszék megítélése szerint a vádlott védekezése nem helytálló. A főtárgyalás adatai nem igazolták, hogy a vádlottnak joga volna a Kenyer.es Miklós név viseléséhez és hogy az ágostai evangélikus hitfelekezethez tartozna, sem azt, hogy őt a mérnöki, vagy műszaki tanácsosi rmt megölelné. A vádlott maga vallotta, hogy az izraelita rittis szerint műtéten esett keresztül. Ha tényleg keresztény gyermek került volna zsidó nevelőszüleihez, akkor ezt a rituális műtétet rajta csak törvénysértés utján eszközölhették volna, ezt pedig ncm lehet feltételezni — A törvényszék vizsgálat tárgyává tette, hogy a választásokkal kapcsolatos háromrendbeli okirathamisitás nem esik-e közkegyejem alá? A rendelet azonban a választási vétségeket csak abban az esetben vonja közkegyelem alá, ha azok politikai indokból lettek elkövetve. A főtárpvalás adatai arra utalnak, hogy a vádlottat a szóbanforgó okiratok hamisításánál tervszerűen megfontolt egyéni érvényesülési vágy vezette.. Grottó László ügyész fellebbezést jelentett be az Ítélet súlyosbításáért és mert a csalás vádja alól Kaufmannt felmentették. Kaufmann felpattant helyéről és harsány hangon bejelentette: — Ártatlanságom teljes tudatában fellebbezek. I SZEGEDIEK I találkozéhelve BUDAPESTEN | GYOm (MCDSRNJ PiNSIO | V., Harmincad ucca 3. sz. Erzsébet ér Bécsi u. sarok Teljes komfort, diitaian lift elsőrendű konyha, igen mérsékelt arak. i g^j^j^^®01 Mária Valéria ucca 7. szám. ^