Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-28 / 22. szám

LMAGYARORSZAG mmmmmmmmm •mm mm . Síerke«i6»ífl:Somosy' "ccb ( UÍtÖHÖL fQ\7 íétllllÁf 2H ELÖFirETtS, Havon*« Helyben 3.1 i. Telelom23-33..KtadóhlValai, VOUlUIHm, JOUUm vldexeo et BudapeMen XOU, icUllUldt 4ratO fillér XIII. évfolyam, MEOEB *J£. i. em xOlctKnkHnyvlar e» tenvtroda: Atedl ucca «». leleícn: 13-Uf). - INyomclo r Lőw < Ipól ucca I'*- Telelőn: 13-Oe. - lovlrotl <n* íRveiclr»- Délmagyaroniág, Szeged 2U RUHOI«li>n 0.40 penqO, — Eqycü mAo Ára betktlc. nap ÍO, vnsnr- Ünnepnap *** "11. Hlr. detfcsek 'eívfetele tartia szorlnl. Meg]«, "e-Ilc heilöKlyílelével naponta reggel Gázgyári bizottságot! Olvassuk, hogy Miskolcon a fogyasztók sztrájkra készülnek a gáz- és villanygyár ellen, nem hajlandók hatvan filléres egységárat fizetni azért az áramért, ami a szétosztó telepnek — öt fillérjébe kerül. 'Nincs alkalmunk arra, hogy igazat tegyünk a miskolci fogyasztók és a miskolci villany; gyár perében, de — ahogy Bánk bán mondja a magunk panasza is beszél. Mi már elértünk oda, hogy nem kell hatvan filléres egységáron venni az áramot, tőlünk a szegedi telep urai nagy engedékenyen már csak — ötvenkilenc fillért követelnek kilowattóránkint. A hatvan filléres egységár teremthet békét és nyugalmat azon az izgalmas, gyötrő frontszakaszon, ahol a gázgyár áll szembe a várossal és a város polgárságával? Egyszer már szervezkedtek a szegedi kereskedők s a gázgyárral szemben megvívták harcukat a kirakatvilágitás egységárának leszállításáért s akkor — siker koronázta a kereskedők és iparosok öntudatos és komoly összefogását. S ennek a győzelemmel végződő harcnak emléket küldi'tk üzenetképen Miskolcra s buzdításként, hogy szervezkedjenek és tartsanak ki követelésük mellett, mert ahogy a szegedi ellenállás sikere erkölcsi bátorítást adhat a miskolci polgárság küzdelmének, éppúgy majd a miskolci siker kitartásra buzdíthatja a szegedi polgárságot elkövetkező küzdelmében. A szegedi polgárságot elő kell készíteni az rgységár leszállításának követelésére. Nem vagyunk már messze attól az időtől, amikor a város polgársága számára elérkezik a leszállítás követelésének joga. Egy bizonyos, a «ázgyár árai nem maradhatnak abban a sztrátoszferikus magasságban, ahová n gázgyári szerződések meghosszabbításának idején a hitelező a kiszolgáltatott adós ellenállásának erejét megtörve, fel tudta tornázni. Se a magánfogyasztást egységárak n^m maradhatnak ebben a pilóta magasságban, sem az ipari áram tarifája. A, k i s i p a^r o s nem fizethet háromszor annyit, mint amennyit a nagyvállalat fizet s nem.lehet az sem, hogy a szegedi fogyasztók körülbelül hatszor any11 y i t fizessenek a világítási áramért, mint amennyiért törmelt áramát a szegedi gázgyár a makói telepnek el tudja adni. A villamos energia a világ mindén táján csak azt a gazdasági célt szolgálhatja, hogy olcsóbbá és könh y e b b é teszi a termelést, az nem lehet, hogy csak Szeged legyen a kivétel. A városnak már most meg kellene alakítani azt a bizottságot, amelyik ezt a kérdést a tárgyalások, számára előkészíti. Jól tudjuk, hogy mennyi ideig tartottak a koncessziós tárgyalások, mennyi ismeretet kellett megszerezni, mennyi tájékozódott?áegal kellett rendelkezni addig, amíg a város legfjább igyekezhetett egyenlő fölkészültséggel részt venni a tárgyalásokon. Ennek a kérdésnek előkészítése igen nagy munkát igényel, ezt nem lehet „kapásból" eldöhteni s „jogi érzék" alapján véleményt mondani. A városnak rengeteg bizottsága van, amelyik nem működik s egyedüli hivatása csak az. hogy ragjainak a tagság díszét és méltóságát nyújtsa, a gázgyárral szemben a város jogai megvédésének előkészítésére most olvan bizottságot alakithat az önkormányzat, amelyik termékeny munkával biztosithatja és bizonyíthatja megválasztásának jogcímét. Talán helyes volna az is, ha állandó gázgyári bizottsága volna a városnak, mint ahogy a földbérleti ügyek letdrgyalására is külön bizottságot küldött ki a közgyűlés. Itt van például a gázgyári kölcsön ügye. A nyilvánosság csak azt tudja, hogy a városnak a gázgyárral van elintézetlen ügye, de nem tudja, mit követe] a gázgyár és nem tudja azt sem, hogy milyen kötelezettségeket tartanak a város nevében tárgyalók elfogadhatóknak. Már pedig emlékeztetünk orra: mennyi előnyt harcolt ki a város számára a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal szemben a nyilvánosság előtti vita. A nyilvánosság előtti érveknek több sulyuk van, mint a párnázott ajtók mögött elmondottaknak. A nyilvánosságnak van olyan koefficiense, amelyik minden érvet hatásban megsokszoroz főként olyan kívánságokkal szemben, melyek nem szívesen tűrik el a nyilvánosságot. Azt gondoljuk, hogy a város sokkal több sikert érhetne el ezen a téren is, ha a nyilvánosság előtti •árgyalástól nem vonná el ezt a kérdést. A gázgyári bizottságot foglalkoztatni lehetne most a gázgyári vagyon átvételének kérdésével is. A szerződés szerint a gézgyárnak minden ingó és ingatlan vagyona a város tulajdonába ment át. Ez a tulajdonjogban s a tulajdonos személyében beállott változás a gázgyár egész vagyonának átvételével jár. Milliós értékek kerülnek vele városi tulajdon" ba. S ha olykor száz és kétszáz pengős érdekek fölött bizottságok csatáznak, kisgyűlés! és közgyűlést foglalkoztatnak velük, ak'xor most, amikor a gázgyár egész vagyonának városi tulajdonba vétele kerül sorra, talán mégis érdemes volna egy • célra összeállított s műszaki és Jogi szakismerettel rendelkező bizottságot meghallgatni s esetleges hozzászólását és észrevételeit megszívlelni. Milliós vagyontételről van stó s egyedül az érték nagysága is indokolja a leggondosabb körültekintést. A polgárság érdeke a gázgyárral szemben a védelem megszervezését sürgeti. Interpelláció a kivételes hatalomról és a drágaságról M IgazsagflgQtnlnlszfer Kijelentene, lioau a közigazgatást birósag leg^fODDl dOnflse áfán is menyben vannak a kivételes rendelkezéseit - A iOvOben lOrrennqel fognak szobálffoznl egqes Kérdéseket A képviselőház szerdán tartotta utolsó délutáni ülését Hírek wailan liiklös lOldmivelésl miniszteri Kinevezéséről (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház szerdán tartotta utolsó dé''i'.dni ülését. \ délutáni üléseket a Gömbös-kormány idején vezették be azzal az indokolással, liogy a parlameni és főleg a miniszterek emellett a rendszer melleit inkább elvégezhetik kötclezettség«nkc:. Már a Gömbös-kormány idején kétségtelenné vált, hogy a délutáni ülések rendszere nem »ólt le Gömbös Gyula ekkor inkább presz ,zsből tartotta fenn továbbra is a délutáni üléseket, de nyilvá ivaló volt, hogy a Darányi-kormány el-.ő cselekedetei közé fog tartozni az üléseknek déle óí'rc való áthelyezése már csak azért is, mert a délutáni ülések rendszere nagyon költséges. A szerdai határozat után csütörtökön már délelőtt 10 órakor ül össze a képviselőház. Szerdán a képviselőház folyosóján érdekesen kommentálták a Kenyeres-Kaufman.i ellen elhangzott Ítéletet. Általános vélemény szeri« az Ítélet kétségtelenül igazolta Kaufniannak személyi arn biciókból eredő törtetési vágyát. Feltűnést keltett a parlament folyosóin Kdlluu Miklós, volt fcldmüvelésücvi miniszter megjelenése. Néhány nap óta beszélnek rökben, hogy arról politikai k&Kállay és Darányi miniszterelnSk között bizonyos tanácskozás és megbeszélés volt, amelynek következménye volna, hogy Kállay Miklós belépne a kormánypártba és átvenné a földmivelésügyi tárca vezetését. Kállay Miklós szerdán délután hosszasan tanácskozott Marschall Ferenccel, a földmívelésügyi m< nisztérium államtitkárával, poliitkai körökben nem csinálnak titkot abból, hogy Kállay valószínűleg már a közel4 napokban belép a kormánypártba és ezután megjelenik miniszteri kinevezése. \ képviselőház szerdai üléséről részletes jelentésünk i a következő: A képviselőház Sztranyavszky Sándor 1 elnökletével szerdán délután »ártotta ulfilsó