Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-26 / 20. szám

DELMAGYARORSZAG *XBSBO. SserbetzUMég! Somogyi ueea M. I. «n. lelelrn: KHIe»BBkOnyvt«r ét tegvlroda; Áradt acea «». Teleion: 13—OO. - Nyomda: lőw • «»»dl dccb 1». Telefon: li-OO, - Iftrlral' lewélelM: Béiipoffrofíwííág, Steged Kedd, 1937 Január 26. 4ra iO 1111 «r Xlir. évfolyam, ao. a*. EtÖFlíETEs, Havonta bolyban 3.2« vidéken «• Budapesten O.Oo, kUUSWöa 4.40 peng«. — Epre« at«m ara hetki)» nap IO, va»ar- éa Ünnepnap.'* Hit« tleléaek 'elvétele tarlta srarlnl. Mejla, e1 hétföKiYtte'éTel naponta reggel, A sevillai lovag és a seingalti kalandor Még mindig vannak legendás nevek a történelemben és semmi, sem bizonyítja jobban az embereknek olykor mindent ellapositó ösztönét, mint az, hogy históriai legendák nagy nevei kétes könyvek cimbetüi és kétes históriák cifrázatai lettek. Don Jüan füzetes regények hősévé változott a korszak alantas Ízlésében és így került egy színvonalba a szevillai lovag a seingalti lovaggal, ama bizonyos Casanovával, aki a lovagi címet és a seingalti előnevet éppúgy lopta, mint, az aranyat és a csókot. Annyira legenda lett a szevillai lovag, hogy már komolyan vitatkoznak arról, vájjon egyáltalán élt-e, amint vitatkoztak arról, hogy H o m e r o s élt-e. Az élete, ha kihámozzuk a mesék köntösébői; szomorú és nehéz élet lehetett. A szevillai lovag spanyol nemes volt, verekedett és intrikált, pörqsködött, viaskodott, mint •m:. den feudális nagyúr és közben szúmos botrányba keveredett. Néhányszor meggyült a baja az egyházi bírósággal és volt idő, amikor menekülnie kellett egyik városból a másikba. Don Jüan tna megint . divatos, Don Jüan titkát keresik az irők. Egy fiatal modern iró nemrégen megjelent novellájában —. amelyben Don Jüan utolsó óráit próbálja felvázolni lírikus köntösében —y mintha rátalált volna a titokra.. Novellájának rövid meséje, hogy Don Jüan halálos sebet kap egy asszony miatt vívott párbajban, elhivatják hozzá a papot, aki nem akarja feloldozni, mert Don Jüan bevall minden bűnt, de a szerelem bűneit nem emliti gyónásában. Azután jön 'égy másik pap, hogy megmentse a szerencsétlen lelket és szelicl szavaira Don Jüan bevallja, a titkot. Férfi létének szomorú titkát, hogy soha nem tudott igazán szeretni és ezért kellett egyik asszonytól a másikhoz menekülnie... Ez a gondolat körülbelül rávilágít a szevillai lovagnak és minden végtelenségig hóditónak a titkára. Nem tudnak szeretni; szaladnak a szerelém után és megszerezniük mindent, ami megszerezhető,íiogy víJnmikópén egy órára, egy naora, ha nagyon -•okáig -. tart-, egy hónapra elringassák örök ! ¡'telke«lésüket önmagukban. Don Jüan végtelei^ kíméletlensége minden, asszonnyal szemben, a megalázott férfinak mindig megújuló bosszúállása volt. Így lett szimbólum a szevillai lovag. Don Jüan, az asszonyhóditó soha nem szerette az asszonyt. A hadvezér nem szereti a városokat, amelyeket ostromol. Elfoglolja őket, birtokba veszi őket, feldúlja őkel, mert ez 8 - dicsősége... Régi portrékon a hadvezérek figuráját babérkoszorúba foglalták es a babérkoszorú minden levelén egy legyőzött város, egy diadalmas ütközet neve volt. Ez volt Leporellónak iegyzéke, ez volt a lista, •amelybe bevezetett Don Jüan minden aszszonyt, aki meghódolt és akit ott kellett hagynia, mert nem lehetett mellette sem boldog, f.eporello jegyzéke ezer győzelemnek és ezer csatavesztésnek felsorolása. A győztes nem Don Jüan volt, hanem az ezer legvŐzött. Don Jüan a szevillai lovag, az Őrök kereső férfi, az örökké szomias, aki nem talál hüsitő italt. Don Jüan tulaídonképen az ember, aki mindig keres valamit, aki mindig le skar győzni elámít iki mindig megbuErélyes fellépést határoztak el a szélsőséges agitáció ellen Érdekes események a politikai életben a képviselőház keddi ülése előtt Darányi miniszterelnök kihallgatása a kormányzónál T A hétfői megbeszélések szerint akisgazdapárt nem tesz Összeférhetetlenségi bejelentést a belügyminiszter ellen (Budapesti . tudósítónk telefonjelentese.) A hétfői nap folyamin a magyar belpolitikában érdekes'események törtéritek. Darányi Kálmán miniszterelnök kihallgatáson jelent meg a kormányzónál. A kihallgatás közel egy óra hoszszat tartott. Értesülésünk szerint á miniszterelnök kormányzati kérdésekről tett előterjesztést a kormányzónak és, részletesen tájékoztatta az államfőt a képiselőház munkarendjéről, vázolta előtte mindazokat a kérdéseket, amelyei; a közvéleményt érintik. Politikai körökben termesbe tc«riek veszik, hogy a miniszterelnök a képviselőház összeülése előtt kihallgatáson jelent m^g az államfőnél. A kormányzói kihallgatással csaknem egyidőben Kozma Miklós belügyminiszternél főispáni értekezlet volt, amelyen résztvett M i kecz ödön belügyminiszteri államtitkár is.. A főispánok részletesen tájékoztatták a belügyminisztert a vidéki helyzetről és a tapasztalható megmozdulásokról. A belügyminiszter nyomatékosan felkérte a főispánokat, hogy az egyes törvényhatóságokban tapasztalható szélsőséges megmozdulásokkal szemben kellő eréllyel lépjenek fel. Kozma Miklós belügyminiszter egyébként vasárnap már tanácskozott ezekről a kérdé sekről Darányi Kálmán miniszterelnökkel és ebben a tekintetben a kormányelnök és a belügyminiszter között létrejött a végleges megállapodás. Hétfőn Darányi Kálmán riiiniszterelhok I vád y-Bélával, a Nep elnökével is tárgya'tNéány nappal ezelőtt olyan hírek gerjedtek el, hogy Klein Antal kisgazdapárti képviselő — aki az ismeretes Kozma elleni akciót megindította —, a képviselőház keddi ülésén Kozma belügyminiszter ellen összeférhetetlenségi bejelentést tesz. Ez a hir politikai körökben feltűnést keltett, mert köztudomásu, hogy a független kisgazdapárt a belügyminiszter elleni akcióját felfüggesztette. Hétfőn este olyan hikik valamilyen vállalkozásban, mert semmiféle akarás nem tudja számára meghozni a teljes megnyugvást. ? . Don Jüan tragikus hős, kissé Faust és kissé Adám, vagy nagyon Faust és nagyon Adám. Nem a töprengő, nem a gondolkodzó örök ember, hanem a küzdő, a próbálkozó, a siker után éheseh lelkendező. Materialista Faust és érzéki Ádám, de inkább lázadó, mir\t Faust, vagy Ádám. Vakmerőbb és következetesebb; az örök ellentmondásban, mert n~, természet törvénye nem az ezer hódítás, .hanem f»z j egyetlen szeretet, az egyetlen diadal. A szevillai lovag, mikor egyik ,győzelme után már áhitotta a másikat, a nagy parancs ellen lázadozott, amelyet a végtelen bölcseség. adott az embernek és amely határt szab az embéri akarásnak. A boldogságkeresésnek az az extázisa, amely a Don Jüan legendában szinte minden szóból kiált, az igazi lázadás, mert az emberi boldogság per-, rkere szabott és. lázadó az ember, aki a boldogság végtelenségét keresi.. Don Jüan, sokat vétkezett és nagy . volt a vétke. A büntetés is nagy volt. Egy sorba ke-' rült a szevillai lövag a seingalti lovaggal, a tragikus hős a szédelgővel. Nincs semmi rokonság Don Jüan és Casanova között, csak az, amit gimnazistáknak kétes regényeken táplált fantáziája teremtett. Casanova nem keres, semmit,-csak ka'andot. Benne ís meg volt az éhség, de á szélhámosnak az éhsége, aki minden pohárból iszik és minden tálon talál valami ••••<,-ét-elmaradékot.- Valamelyik iró azt mondja Don Jüanról, hogy <1 szerelem olcsó kalamljait a szerelemnek ez a sötét vértezető bajvívója megvetette, ahogy lovag nem mérhette össze a kardját csavargókkal. Casanova nem volt ilyen válogatós. Olcsó győzelmeket aratott és Casanova galériája is elég nagy, de ezekben a hódításokban benne van az örök szélhámos,, a szerencselovag, a könnyű életű kalandor mindért semmisége. "Azok a várak, amelyeket Casanova elfoglalt, megadták magukat minden ellenségnek és azok az ostromok, amelyekben Casanova győzött, kis alkudozások és aprő üzletek voltak. Az emberiség minden nagy vonatkozásában érvényesült az ár és az apály törvénye. Mindig voltak lehulló korszakok és mindig voltak az emberiség életében időszakok, amelyekben ellaposodott minden emberi ideál. Ez volt az apály és utána valamilyen rázkódtatás után megint elkövetkezett az árnak az ideje, a m elvben ujrfi felragyogtak az ideálok. Elkövetkezik még ez .a tisztultabb korszak is, a kereső, a tisztát ét ideális! akaró, az örök kielégítetlen és az örök vágyakozó korszaka. Ezért aktuális ms ismét a szevillai lovag története, — a vérgőzön, drámai összeomláson, a kíméletlen és embertelen koron tul: az ember talán mégis ráeszmél majd a tiszta ideálok, az emberiség és a békés szeretet nagy valóságára, amelyet most szörnyű ponyvaregennvé festettek vérrel, füsttel és rombolással vakmerő és lelkii? meretlen kalandorok.