Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-24 / 19. szám

# Vasárnap, 1937 január 24. ne i. m a G y a r ors z a G 9 ÍJivQallAi^m^löin Szeged város területén 1937 január hó 17-IŐI 23-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Özv. Babarczi Istvánné eladta Katona József és nejének Mórahalom kapitányság 765. számú házingatlanát 400 négyszögöl teriilette. 2700 pengőért. Blau Anodr eladta Tóth Jtiliá'iak Bihari-ucoa 20. számú házingatlanát 2000 pengőért. Özv. Nacsa Jánosné eladta Dobó Péter és ne­jének Csórva kapitányság 156- számú házingatla­nát 5 hold 588 négyszögöl területtel 2000 pen­gőért. Németh János és neje eladták Makra Imre e« nejének MórahaLom kapitányság 728- számú in­gatlanul 612 négyszögöl telekkel 3200 jjengőért. Dr. Erlitz .lánosné eladta Kondás/. Pál és ne­jének Makraszók dűlőben lévő 6 hold 51 négy­szögöl szántóföldjét 408c pengőért. Balog István és neje eladták özv. Gera János­nak Makraszék dűlőben lévő 3 hold 285 négy­szögöl szántó- és legelő földjüket i8yo [pengőért. Sándor István és neje eladlak Szél Jánosnak Szirtos dűlőben lévő 443 négyszögöl szőíőingat­lnnukat, 6-68 K kataszteri tiszta jövedelemmel, • 300 pengőért. Németh Ferencné eladta l'ajxli Antal.és Papdi Jánosinak Gajgonya dűlőben lévő I hold 200 négyszögöl szántóingatlanát, 5.98 K kataszteri] tiszta jövedelemmel, 600 pengőért. Vass Ferencnc eladta Bózsó Miklósaiénak l,adá: nyi és Nagvmátyás dűlőben lévő 2 hold 961 négy­szögöl szántó- és legelőföldjét, 21.51 ^ katasz­teri tiszta jövedelemmel, 4161 pengőért. Pap Ülés eladta Baberczy Imrénének Papok dű­lőben lévő 4 hold 1348 négyszögöl szántó- és rét­föidjét, T5-79 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 2642 pengőért. Molnár Jánosné ekcha Zsemberi Sándornak Gajgonya dűlőben lévő 787 négyszögöl szántó- és rétföldjét., 7.54 K kataszteri tiszta jövedelemmel» 350 pengőért. Kéri István eladta Ábrahám Mik.óstiak fari dűlőben lévő szőlőföldjét, 13-10 K kataszteri Iwzla jövedelemmel, 698.40 ]>engöért. Tanács A ik!oria eladta Tóth Kálmánnénak Kis­ivánszék dűlőben lévő r hold 1373 négyszögöl1 szántóföldjét, II-74 K ki(a<szleri tiszta jővecíe­fcmrnnl, 1575 69 pengőért. Szécsi Lajosné eladta Szélpál Istvánnak Lu­dányi és Kancsal dűlőben lévő 3 hold 65- négy­SBŐgöI szántóföldjét, 17.77 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 3475 50 pengőért. Voiford Anlalné eladta özv. Szécsi Lajosnénak Gicser dűlőben lévő 3 hold 1200 négyszögöl sző­lő- és szántóföldjét, 15.12 K kataszteri tiszta jö­vedelemmel, 3000 pengőért. Ábrahám József eladta Hódi Istvánnak Hal­lagitó dűlőben lévő 170 négyszögöl szőlőföldjét, 2.54 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 143.30 pengőért. Bőrcsök János ftiadta Tandari János és nejé­nek Papok dűlőben lévő 1241 négyszögöl szántó­földjét, i .08 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 560 pengőért. Papp Antal eladta Makra Antalnak Mórahalom, kapitányság 791. számú házingatlanát 400 négy­szögöl területtel 2500 pengőért. Makra Imréné eladta Balogh Imrének Városi dűlőben lévő 1409 négyszögöl szőlőföldjét, 17.94 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 600 pengőért. Nagyrnihály Jánosné eladta Nógrádi József és nejének Ráook földje dűlőben lévő 1250 négy­szögöl szán tó föld jót, 16.48 K kataszteri tiszta jövedelemmel, 966.35 pengőért. Bodó Ferenc eladta Nagyi Mihálynak Delelő dűlőben lévő t hold 521 négyszögöl szántóföld­jét, 35-79 K tiszta jövedelemmel, 3181.50 pen­gőért. Varga Imre eladta özv. Kispéter Antahiénak Kunhalom dűlőben lévő 1 hold 170 négyszögöl -szántóföldjét, 7.74 K kataszteri tiszta jövedelem­mel, 1947 pengőért. Horváth Antal eladta Juhász Andrásnak Sáros­völgy dűlőben lévő 600 négyszögöl szántóföld­jét, 10.13 K k • tasztari tiszta jövedelemmel, 600 pengőért. Bor Lajosné eladta dr. ,v' >¡1 Györgynek Tűn­I dér ucca 1. száiuu házingatlanát 162 négyszögöl területtel 2550 pengőért. Jakus Anlalné eladta Szűcs Feiencnének Zá­kány dűlőben lévő 2 hold 497 négyszögöl szántó­ós rétföldjét, 14.58 K kataszteri tiszta jövede­lemmel, 1200 pengőért. Nyári József eladta Kirí István és nejének a Domaszék dűlőben lévő 503 négyszögöl szőlő­földjét, 5.34 K kataszteri tiszta jövedefUsrunel. 245 pengőért. Január 23—február 6-lg téli vásárunk alkalmával kiárusít fuk raktáron lévő tfMze» MII cikkeinket rendkívül olcsó árakon. LAMPEL és HEGYI Tisza L. körút A nizám jubileuma Irta TONELLl SANDOF Amit irok, nem tréía, hanem hivatalos cime India leggazdagabb benszülött uralkodójának. ő exaltált fensége, Sir Mir Ozmán Ali Kán Bahadur, Ilyderabad és Behar nizámja és na­vabja, a brit kormány hűséges szövetségese, feb­ruár 13-án ünnepli uralkodásának ezüst jobileu mát. A huszonötödik évfordulót már tavaly be­töltötte ugyan, de akkor az V. Gyrögy király ha­lála alkalmából elrendelt gyász miatt el kellett halasztani. Ahogy előttem fekszik a jubileum alkalmából kibocsájtott album, tele színes képekkel és fény­képek reprodukcióival, közöttük ö exaltált fen­ségének nagyszámú ábrázolásával, megállapítha­tom, hogy ez az európai ruhában járó uriem­t>er, aki azonban turbánt visel a szmokinghoz, olvasatlanul elmehetne akármelyik cigánybandába bőgősnek, vagy brácsásnak, ha tudna muzsikálni. Egyebekben nagy ur "a nizám. Az országa ed­dig is nagyobb volt a régi Magyarország kéthar­madánál és volt vagy tizennégymillió lakosa. Most, hogy betöltötte uralkodásának huszonötödik esztendejét, állandóan jól viselte magát és külö­nösen a világháborúban a brit kormány hűsé­ges szövetségesének bizonyult, am egyébként benne van a hivatalos cimében is, a fcrit kor­mány neki ajándékozta az országával szomszé­dos Berar tartományt. Ajándéknak ez az orszá­gocska se megvetendő. Nagyobb, mint Svájc, vagy Dánia és lakosainak száma meghaladja a negyed­félmilliót. Mostantól fogva a hyderahadi trónörö­kös Berar hercege rímet viseli. Csakugyan nagy ur a nizám. Hivatalosan is az elsó helyet foglalja el India benszülött fejedelmei­nek sorában. A többiektől eltérően a szuverenitás­nak minden külső jele megilleti. Országában kü­lön pénzt verethet és külön államjegyeket nyo­mathat. Van külön hadserege és saját . miniszté­riuma. Jogában van országának haárain vámo­kat szedni. Saját arcképével ellátott bélyegek van­nak forgalomban. A többi indiai benszülött fejedel­mek országaiban az angol királyért mondják az ünnepi inv-dságot. Hyderabadban a nizám éle­téért fohászkodnak. A csapatok neki esküsznek hűséget és háborúban csak mint szövetséges se­gíti az angol királyt. Az egyetlen megkülönböz­tetés az, hogy csak fenségnek tituláltathatja ma­gát. A felség megszólítás az angol királynak van fenntartva. A benszülött alattvalók természetesen nem tudnak erről a megkülönböztetésről, mert ezt az ő nyelvükre talán le se lehet fordítani. De ettől eltekintve nagy ur a nizám. India fe­jedelmei évszázadok óta arról hiresek, hogy kincstáraikban halmozódik fel a legtöbb arany és drágakő. Az aranynak, amit világszerte kitermel­nek, tetemes részét évről-évre India nveli el. Fél­reértés ne essék: a köznéphez alig jut valami eb böl az aranyból, de annál több az uralkodók kincs­tárába. Gazdagság dolgában pedig a hyderabadi nizám és a barodai gekvár vezetnek az indiai uralkodóik között. Előttem fekszik a nizám fény­képe ünnepi ornátusban. A turbánja tele gyémán­tokkal, a mellén drágaköves ékszerek és rendje­lek, a nyakából gyöngylánc lóg le, a végén szikrá­zó kövekböl összeállított tenyérnyi nagyságú mell­disszel. Azt hiszem, magunkfajta ember annak az árából, amit ez a barbár diszpompa képvisel, egész életén át gondtalanul, uri módon tudna megélni és még a szegedi koldusadót is ki tudná fizetni. Időről-időre éhínség szokott pusztítani a nizám országában. Állami költségvetésében évente két millió font van inségsegélyre beállítva. Nagy ur a nizám. Anglia nem avatkozik bele országának ügyeibe, csak azt a jogot tartja fenn magának, hogy ő lássa el Hvderabad országának külképviseletét Ezenfelül csak egy tanácsadót tart a nizám mellett. Körülirt hatalnw ennek a ta­nácsadónak nincs. A rossz nyelvek azonban azt mondják, hogy az elmúlt évtizedekben, ha talp­ra kellett állítani valamelyik angol főúri család­nak nehéz anyagi viszonyok közé jutott tagját, azt elküldték tanácsadónak valamelyik indiai fejede­lem mellé. Amelyik három esztendő múlva nem jött haza mint milliomos, a sorsát igazán megér­demelte. Nem tehetek róla, valahányszor ezekről az In­diába kiküldött angol tanácsadókról és reziden­sekről olvasok, a régi Róma prokonzuljai jutnak az eszembe. Megerősíti ezt az érzésemet egy le­vél, amelyet a közelgő jubileum alkalmából Lin­littigow lord. indiai alkirály intézett a hyderaba­di nizám ő exatált fenségéhez. Mit gondol az európai olvasó, hogy ez az ösz­tövér úriember, aki szürke zsakettben és trópusi parafasisakban szokott megjelenni a telegyémán­tozott és pávatollas indiai fejedelmek között, hogy szólítja meg levelében immár közel tizen­nyolcmillió ember uralkodóját, aki nagyobb ha­talom odahaza, mint akármelyik európai koro­nás fő a maga országában? A megszóltás. kissí elüt az udvari etikett bevett formáitól, mert tgv hangzik: „Tisztelt és nagyrabecsült barátom!" Ebben a megszólításban és a tanácsadók és rezidensek pozíciójában benne van az indiai an­gol uralom irtózatos ereje. Anélkül, hgoy elemez­ném az indiai függetlenségi mozgalom és a gand­hizrrrus jelentőségét, csak azt igyekszem elképzel­tetni, hogy Angolországból kiküldenek a kisebb fejedelmek mellé egy fiatalabb tisztviselőt, a te­kintélyesebb fejedelmek mellé egy jobbnevü arisz­Csillárt, rádiót Meteor Csil árgyár R. T. szegedi lerakafánál vásároljon. 4 lángú ebédlő csillár . . . P 20.­411ólámpa modern P 4.SO TELEFON 33—76, As összes rádiókészülékek raktáron. Kérjen dijtalaa bemntatáat. METEOR Csillárgyár szegedi Israkafa, Kárász-n, 11. linló kOnyvecakék érvényetek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom