Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-20 / 15. szám

DHMAOYARORSZACi í?*.0^* Somooy» "CCB |Qt7 ianiláp OA K'LÖFHETéSi Havonta helyben 3.2« »2.1. em. Teteion,23-3^Kl«d6hIv0iai, ÍVJ/ jdulldr <¿11. Wdtken e* Budapetlen HtJIc.öBkOnyv.Ar^.JeavlTod«: Arad. f».4o pen^o. .Egye. a*Am ára ncea í». releicn: l3-06..Nyomda. Löw Ara tO HUér nap ÍO. vasár. «» Ünnepnap 1® lUi. tllrrijxO» occa 1«. Teleion: 13-oe. - lAvlroíl „„_ , _ _ , _ 4et«aek <eivélele larlt* scorlnl. Megle, M levelein: DéUragyarorszag, Szeged XIII. eVfOlyailTl, 15. &5R. enlk h«tfö»tvétet«vel naponta reggel Á Halhatatlanság két pengőért Szeged város elsőfokú közigazgatási hatósága hirdetményt tett közzé a keddi lapokban, melyben felhívta a város közönségének figyelmét arra, hogy „akinek valamely hozzátartozója szegedi ezredben szolgált és hősi halált halt s a hős halott nevét a Hősök kapuján megörökiteni kívánják, ezen szándékukat az elsőfokú közigazgatási hatóságnál jelentsék be a megfelelő igazolás mellett. A bevésés fedezetének költségéül két pengőt a jelentkezéskor kell 1 e f i z e t n i." A város hatósága — ime —, megnyitja a Hősök Kapuját a halhatatlanok emléke előtt, akiknek hozzátartozói csekély két pengő k ö J t s é ségéhéfc. m efch , h^in . az vagy Wi e 1 hozzájárulnak a bevésés költnincs semmi, ingyen c s ak s h e t e 11 a Doberdó poklávériszapos hullámai között, halálmezőin ólomeső zuhogása közben, meghalni lehetett ingyen, csak a márványba vésett halotti jelentés kerül majd pénzbe. Ezek a drága emlékű hősök „szivet cseréltek aranyat vasért," — „aranyszive, aranymosolya, mind értünk ingyen adta oda," — és mit adunk, mit adhatunk mi cselébe? Mit adhatunk azoknak, akik az életet adták? Mivel lehet visszafizetni azt, aminél több nincs? Elmentek a háborúba és nem jöttek vissza soha. Az életüket áldozták smimostnem akarunk két pengőt á Id o z n i a nevük megörökítésére? Akinek hozzátartozója fizetni fog, az hozzájut a márványtábla halhatatlanságához s akinek hozzátartozója nem fogja lerqni az obulust, az még ezt a márvnnynévjegyet sem kapja cserébe feláldozott életéért? Lehet ebbe belenyugodni? Mit adhat a város azoknak, akik az életüket adták oda? Még sirhelyet se tud adni azoknak, akiknek drága, fiatal, örömökre termett az anyai csóktól s a hitvesi ágytól meleg testüket gránátok tépték szét. Ha akarnánk — jaj —, akkor sem tudnánk nekik mást adni, mint drága emlékük megbecsülését és megőrzését felejthetetlen nevüknek. De itt áll a „hirdetmény" és két pengő vésési dijat követel a hősi nevek márvány sírkeresztjéért- „Jutányos ajánlat" ez a két pengős halhatatlanság, éppen csak az önköltségi ár van felszámitva, nincs forgalmi adó, nincs mellékköltség, a pakkolás ingyen van s minden '•zredik halott talán még díszes olajnyomatu képet is kap, a város nem akar keresni azokon, akik hősi viadalon a halált keresték, — halhatatlanság önköltségi áron. Szeretnénk elgondolni, hogy majd a Hősök Kapujának felavatásán milyen beszédek fogfák magasztalni hős fiaink el nem muló emlékét, példájukat minden idők számára glóriával, fonják maid körül az ünnepi szónokok s ma;d emlegetik azt. hogy idezarándokolunk „áldott, szent poraik" szimbólumához, ha ugy érezzük, hogy megfogyatkozik bennünk a hősi önfeláldozás ereje. Az ódai szárnyalású szavak s a zsolozsrpák zengése között milyen ünneprontás lesz majd még csak gondolni is arra, hogy a város hatósága csak azoknak a hősöknek nevét becsülte meg, csak azoknak a hősöknek adta meg a vég-. ?6 tisztességet, akikért kettő kemény pöngőt fizettek le vésési költségben a hálás utókor hozzátartozói. Akikért nem fizették be ezt a két pengőt — a város ahősöktől beléptidijat követel a Pantheonb a n, — azok nevét el lehet felejteni s nevükkel együtt átlehet adni a mulandóságnak kioltott, feláldozott szegény életük emlékéi is. Akiért nem tudnak fizetni, annak - hiába áldozta fel életét —, ne ragyogjon az emlékezés örök világossága sem. Nincs itt az alkalma annak, hogy a palo takápuról, mint hősi emlékműről beszéljünk Aba Nóvák egyike a magyar piktúra legkiválóbb reprezentánsainak. Pogány Móric hivatottságát nagyszerű alkotások bizonyítják s talán majd egyszer még L ő t e kisasszony is el fogja érni művészi rangjukat. És mégis igy együtt, — mint hősi emlékmű, — alkotásukban sokkal több a tévedés, mint a nemzeti és művészi cél betöltött szolgálata. Ebben a városban sok jogosult lázongás fordul nem a palota, nem a freskók, nem a szobrok, hanem a hősi emlékmű ellen. Szabad ezt a nem is nagyon leplezett elége- j detlenséget ezeknek a két pengőknek követe- • lésével lángra lobbantani ? Szegednek tízezer • hősi halottja volt s tízezer hősi halott után ' húszezer pengőt lehetne összeszedni. De szabad ennek a városnak pénzt kérni azért, hogy a'legkisebb mértékben legparányibb kötelességét teljesítse hősi fiai emlékére ? Ez nem pénzkereset, ez nem bevételi forrás, ez a kegyelet koldusadománya, az emlékezés Péterfillére, egy névjegy egy életért. Mi őrt állunk a közvagyon min den fillérje mellett, de ebből a jövedelemből nem kérünk. És nem kérünk a megkülönböztetésből sem. Micsoda szimfónia volna ez, pénzért árulni a helyet a hősi halottak emléklapján? Akik az életüket adták, de két pengőt nem adnak, azok nem kerülhetnek a hősök közé? Nem elég, ha az életük valutá jában fizették meg a helypénzt, még kétpengős jegypótdiJat is fizessenek? A hősi halottaknak is cenzusuk lesz s vagyoni cenzushoz fűzik az utókor emlékezetét is. Nem elég fizetség volt, ha egy apa három gyerekét oda adta a bazának, most fizessen még hat pengőt is? A hősi halottaink emlékét ne homályosítsuk el azzal, hosrv megvámolfuk halhatatlanságukat. Hí európai háború veszedelmét még nem sikerült elhárítani Edén nagy békebeszéde az angol alsóházban London, január 19. Az alsóházban az elnapolási javaslat tárgyalása során Eden külügyminiszter szólásra emelkedett és hosszabb beszédben ismertette a nemzetközi helyzetet. — Mindinkább növekedik a népek általános vágya a béke iránt — kezdte beszédét a külügyminiszter. Ez a jelenség csak üdvös 'ehet, de sajnos, nem érvényesülhet mindenütt akadály nélkül. Azt a mérsékelt bizakodó véleményt, amelyet a Házban a karácsonyi szünet előtt kifejeztem, az események igazolták ugyan, de azért nem mondhatjuk, hogy nincs ok aggodalomra és továbbra is él>eren kell őrködni a béke fenntartása érdekéhen. Az 1937. év nagyon sok nemzetközi kérdések, de egyszersmind nagy nemzetközi lehetőségek esztendeje is lesz. Anglia mind fontosabb szerepre lesz hivatva 19S7-hen, a világ ügyeiben és ez a tény növeli felsőbbségünket. Változatlan hevességgel dul a spanyol polgárháború, továbbra is beárnyékolják a nemzetközi helyzetet. Még nem sikerült teljesen elhárítani azt a veszedelmet. hogy Európát belesodorják a harcokba, de határozottan korlátoztuk a veszedelem nagyságát. Anglia nem szándékozik megváltoztatni eddigi pártatlan politikáját és továbbra is meg akarja akadályozni a spanyol belügyekbe való beavatkozást. Angliának csak az a szándéka, hogy a háború ne {erjedjen tul a spanyol határokon és hogy Spanyolország politikai függetlenségét és területi sérthetetlenségét tiszteletben tartsák. A benemavalkozás, amely noha nem felel meg mindenben kívánságunknak, továbbra is az egyetlen helyes oolitika. amelyet Európa követhet. j — Az utóbbi hetekben felhívták figyilnwi met az Angliában folyó toborzásokra. Az angol főkonzulátust jelentéstételre hívtam fel. A főkonzul Földközi-tengeri szemleut járói megnyugtató jelentést küldött arról, hogv német csapatok a spanyol partvidéken nincsenek. Az angol—olasz Földközi-tengeri megegyezésről a következőket mondotta Eden. — Anglia és Olaszország által aláirt okirat sem nem szerződés, sem nem egyezmény, mégis fejleszti a hékét és vele a feszült politikai viszony megszűnik. Nem helyeselhetjük, hogy Európa lázasan fegyverkezzék az ellcnfrtfs eszmeáramlatok miatt. Németorftág beláthat ja. hogv vállalkozása nemcsak az ő. hanem egész Európa sorsát is eldöntheti. Ha az euró pai egyensúly helyreállításán kíván működni, akkor Angliában mindenki szívvel-lélekkel se giteni fogja, hogy a béke és a jólét útját egyen gessük. A vitái haiait nem lehet helvi műtétekkel gyógyítani. Minden nemzetnek, tekintet nélkül politikájára, vagy kormányprogram ra, egvütt kell működnie a többiekkel és tartózkodnia kell a beavatkozástól mások íigveihe. Nem gyógyíthatjuk meg a világot egyezményekkel és szerződésekkel, sem pedig a legmagasztosabb szellemű beszédekkel. Együtt működési akaratra van szükség, amelynek határozott módon kell megnyilvánulnia. Az általános európai berendezésben a haderőket a leglényegesebb védelmi szükséglet ^zinvona Iára kell leszállítani, hogy ezáltfll ism<H erőss<* váljon a Nemzetek Szövetsége Az alsóház Eden beszédét nagr tap««sl fo gadta. í