Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-19 / 14. szám
DELMAGYAK0R5ZAG SZEOEU. Sierke»ilfl»ég:Somogyi ucca «•>. Teletont23.33..KladóhlvMal KMlc.önkOi,yv»6r et Tr-c,,lrocfo: Aradi ncoa s.. Telelőn: IJ-ü6..Nyomdo: L«w "p<" ucca 1«. Teleton: 13-Ofi. - lAvIrali leveleim: DeiiPntjyeron^sp, Szeqril ' Kedd, 1937 január 19. Ara ÍO filter XIII. évfolyam, 14. sz. CLÖFIZETESI Havonta helyben 3.20 •ldéken Budapesten 3.0U, kUlllMdOa ».4« peoao. — Egye* uftn ara beikü» nap W, vasár- é* Ünnepnap te UU. Hlr* deletek 'eivílele tarlia szór Int. Meglő, htllö Kivételével naponta reggel. A Pireneusok XIV. Lajos nagy álma volt a Pireneusok megszüntetése. Az óriási hegyláncolat, amely tigy elzárja a félszigetet Európától, hogy szinte külön kontinensé változik, volt az akadálya azoknak a hódító terveknek, amelyekkel a francia királyok mindig igyekeztek dél felé is. terjeszkedni, különösen olyankor, mikor keleti előretöréseiket a német birodalom egyegy erősödési rohama megakasztotta. A francia politika azt hitte, hogy többé már nincsenek Pireneusok, mikor egy Bourbon herceg került a spanyol trónra, de a spanyol népnek erős nemzeti öntudata ezeket a számításokat mind halomra döntötte. A Pireneusok megmaradtak, a Bourbonok uralma alatt is és a Pireneusok akkor is sáncként védelmezték a spanyol földet, mikor Napoleon világhódító hadserege zudult le a spanyol síkságra, mert habár semmiféle szervezett ellenállás nem tudott szembeszállni a dicsőséges hadsereggel, maguk a hegyek, maguk a járhatatlan utak irtózatos ellenállást tudtak kifejteni. A Pireneusok kérdése most újra előtérbe került. Párísban ugy érzik, hogy a Pireneusok vonalán ui védelmi vonalat kell teremteni és Berlinben azt mondják, hogy a francia vezérkar a Pireneusokat akarja bekapcsolni abba a szinte végtelen erődítési láncsolatha, amely mint újfajta kinai fal védelmezi a francia határt. Különös és tragikus gyanakvás szövi át azt a bonyolódott diplomáciai munkát, amellyel a nagyhatalmak a spanyol veszedelmet az ibériai félszigetre akarják lokalizálni. A diplomácia elgondolása körülbelül az lehet, hogy égjenek csak a spanyol lángok és pusztítsanak el mindent, a fontos csupán az, hogy a tűzvész ne terjedjen tovább, tehát meg kell várni, míg a lángok ereje magában Spanyolországban lankad el. Kegyetlen ős minden szentimentalizmus nélküli ez a politika, azonban tagadhatatlan, hogy van bizonyos erkölcsi jogosultsága is. A spanyol háború, amely formálisan és hivatalosan talán nem is háhoru, már rengeteg pótolhatatlan értéket pusztított el, sokezer emberéletet követelt áldozatul. Igazságos és kegyetlenül helyes politika az, amely meg akarja akadályozni, hogy akármilyen beavatkozás is tovább vihesse a háborút és inkább engedi, hogy a végtelenségig folytatódjék a testvórgyilkolás, niert az, hogy az egyik, vagy a másik felet gyors győzelemhez segíthetné a külső beavatkozás, azzal a veszedelemmel járhatna, hogy többen is beavatkoznának kívülről, tehát az ibériai félszigeten tul folytatódnék az emberpusztitás. Ezt az eléggé rideg és eléggé logikus politikai számítást azonban állandóan megzavarja az a gyanakvás, amely mint valami köd üli meg a Pireneusokat- Valaki halászni akar a spanyol zavarosban, amelyben a történelem folyamán olvan sokan halásztak. Spanyolországnak ujabbkori története a végtelen Iedarabo1 ásóknak soroaata, amelyek ugy keletkeztek, hogy a belső spanyol gyöngeség módot adott orra, hogy valamelyik hatalmas megszerezze azt, amire kedve támadt Spanyolországból. Így veszett el Gibraltár, igy kerültek más hatalmak kezére a gazdag spanyol gyarmatok ós így juthat idegen kézre a Pireneusok vonala is. A baloldal és a jobboldal viaskodásából két világnézet harcából igy lesz a rivalizáló szomszédok örök háborúságának uj fejezete. Európa elég tágas, Európában van hely mindenféle gazdasági érvényesülési törekvésnek, de Németország és Franciaország valahogyan mindig súrolják egymás könyökét. Ezt a két hatalmas, nagy, kulturát vezető európai népet a tragikus szomszédi féltékenység kapcsolja össze. Ez a féltékenység végzetesen kiéleződött a^óta, hogy Németország lett a legszélsőbb jobboldal reprezentánsa és Franciaország az európai polgári demokráciának szinte felfokozása. Azok az önkéntesek, akik a tengeri uton jutnak el Németországból Spanyolországba, hogy Franco oldalán harcoljanak, a francia gyanakvás szerint nem a spanyol jobboldal győzelmeért és nem is a magas napi bérért verekszenek idegen lobogó alatt, hanem azért, hogy a német befolyást, a német hatalmi érdekeket szolgálják. A német önkéntesek Franco hadseregében a Pireneusokat akarják megszerezni Németországnak. így mondják a francia újságok., A német újságok majdnem ugyanezt mondják, csak éppen Franco helyett vörös kormányról beszélnek és valamivel könnyebb a vádaskodás számukra, mert hiszen a francia önkénteseknek kényelmes szárazföldi ut áll rendelkezésükre a német sajtó már kitalálta azt ís, hogy Perpignan vidéke egészen elszakadt a francia közigazgatástól, éppen azért, hogy jobban szolgálhassa a francia hatalmi érdekeket 17 önkéntesek és a hadiszerek átcsempészésével. Megint nem azért, hogy erősödjék a madridi kormány és nem azzal a céllal, hogy a madridi kormány döntő győzelmet arathasson, hanem azért, hogy a Pireneusokat a franciáknak szerezzék meg. Olyan egyszerű volna az egész gyanakvási kisértetnek a leleplezése. Csak meg kellene tiltani mindkét oldalon az önkéntesek küldését és nemcsak papirtilalommal kellene a jószándékot • bizonyítani. Ezt azonban egyik sem meri megtenni, megint csak gyanakvásból, bizalmatlanságból, meír mindegyik azt hiszi, hogy ha majd ő becsületesen végrehajtja a tilalmat, a másik még több önkéntest, még több fegyvert küld Spanyolországba és mégis a másik kaparintja meg a Pireneusokat. Egy spunyol államférfi nemrégiben azt irta, hogy a spanyol nép nem akar mások intrikáinak játékszere lenni A spanyol nép már egyszer megmutatta, hogy nem lehet sakkfigurának használni, még akkor sem, ha olyan na,gy mester folytatja a játszmát, mint Napóleon volt. A gyanakvó és önző számításokból egészen kihagynak egy nagyon fontos tényezőt, magát a spanyol népet. A Pireneusok nem lesznek sem a franciáké, sem a németeké. Megmaradnak a spanyoloknak, mert a spanyolok végre is nem azért gyilkolják egymást, hogy idegenek kerüljenek uralomra magában Spanyolországban. Eckhardt bizalmas tanácskozása mi ni szí er elnökkel Budapest, január 18. Eckhardt Tibor, a I miniszterelnök tanácskozása teljes két órán át független kisgazdapárt vezére, ma este hat óra- tartott. Eckhardt távozóban kijelentette az újkor kihallgatáson ¡elent meg Darányi Káí- j ságiróknak, hogy a tanácskozásról nem nyimán miniszterelnöknél. Eckhardt Tibor és * | latkozhat, mert az teljesen bizalmas volt. Tovább özönlenek az önkéntesek Spanyolországba Franco tábornok általános támadást inditott Madrid ellen Budapest, január 18. A külpolitikai feszültség a legutóbbi napokban semmivel sem enyhült. Az angol jegyzékre esedékes közös német—olasz válasz átnyújtása egyre késik. Külpolitikai körökben már szombatra várták a német—ola^z válasz átnyujtását. Ez nem következett be. A halogatást azzal indokolták, hogy csak Göring római tárgyalásai befejezése után fogják átnyújtani a válasz jegyzéket. így hétfőre tűzték ki az ujabb terminust. Eközben a világsajtót idegesiti a hír, hogy ujabb és ujabb önkénteseket szállítanak a spanyol polgárháborúban exponált országok területéről. A spanyol polgárháború frbritfairi ujült erővel lángolt fel a harc; Franco tábornok általános támadást inditott Madrid ellen A mindkét oldali 've'szteséglistákat tekintetbe véve, a harc elérte a kulminációs pontot. Francia és angol külpolitikai körökben attól tartanak, hogy az egész benemavatkozási akció elveszti jelentőségét, ha a hatalmak rövid időn belül nem tudnak közös plattformra jutni. A felkelők vezérkara viszont abban bizakodik, hogy a közeli órákban elérhető esetleges katonai siker az angol és francia külpolitika felelős vezetőit befejezett tények elé állítaná. Madrid kiürít se 1/ íJridj január 18. A főváros kiüri'ése érdekóL-on ttovább folyik a propaganda. Az újságok és a rádió felhívásán kivül gépkocsik járják I)« a tV'-árost és hangszórók utján hívják fel a is-» • k~> á?ot a főváros élhagyá-ára Hétfőn .tr>hj'<7<*