Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-17 / 13. szám

ÍO D tLMAGYARORSZÁG valami javulást hoz a mi szempontunkból is. At. ügyvéd: — A viszonyok javulását várjuk, mert ez jelentheti csak az ügyfelek szaporodását. Azt mondják, a magyar ember szeret pereskedni, de Dizony ezeknek a peréknek nagyrésze aféle „fülemileper," amelyen nem lehet keresni. Ezévbcn lép életbe az ügyvédi rendtartásról szóló törvény, azonban az abban foglalt intézkedésektől nem remélhető, hogy az ügyvédség helyzete gazdaságilag javuljon. A köztisztviselő: — Róvkl pár év alatt háromszor csonkították meg a fizetésünket. Azt reméljük, hogy valamit maid visszakapunk. Ha a köztisztviselőnek emelkedik a fizetése, akkor javul a helyzete a kereskedőnek és iparosnak is, mert mi beruházásokra fordítjuk a fizetés-többletet, ruhát, cipőt, élelmiszert veszünk és gondolhatunk arra Is, hogy a szabadságunk alatt valahová nyaralni menjünk, ami szintén beruházást jelent. A magánhivatalnok: — Most sokat beszélnek arról, hogy a magántisztviselőknél is rendezik a fizetéseket és behozzák a 42 órás munkahetet. Ez segítene rajtunk é. azokon is, akik nem tudnak Íróasztalhoz jutni. Szegeden közel ezren vannak Ilyenek. A munka«: — Azt hallom, hogy Szeged számára jól alakult az 1036-os esztendő mert több. mint egymilliós munkaalkalom volt a városban a közmunkák révén. Ennek háromnegyedrósze azonban jóformán" beruházásra ment el, mi maradt munkabérre. S ezen is hányezren osztozkodtunk. Bizony a 30-60 filléres órabérek mellett és pár hónapi munkaalkalom után, nemigen mondhatjuk, hegy az 1936-os esztendő valami kitűnően alakult. Az 1937 évre pedig nincs kilátás nagyobb munkára A munkanélküli: — 1936-ba n háromszor 15 napon át dolgoztam az inséginunkán. Ez 67 pengős keresetet jelentett magam és háromtagú családom számára. Aszfaltozó munkás volnék, de már negyedik esztendeje nincs munka a szakmámban. Sokat ténfergek az uccán és látom, hogy a szegedi aszfalt bizony eléggé megviselt. Talán majd eszébe jut valakinek a városházán, hogy erre is kellene már köftetti és akkor remélem, dolgozhatom keveset a magam szakmájában is. Szántszándékkal hagytuk utoljára, mit mond a háziasszony: — Mit várok az újévtől. Semmi jót A minap bementem egy üzletbe, hogy gesztenyét vegyek, mert a gyerekek már félév óta kínoznak gesztenyepüréért. Félkiló gesztenyéért 36 fillért fizettem és a kereskedő boldogan újságolta, hogy a gesztenye tegnap óta olcsóbb. Azelőtt kilója 76 fillér volt, most már 72 fillér. Mentem haza és én is boldogan meséltem az uramnak, aki hivatalnok, hogy megkezdődött az olcsóbbodás, a gesztenye ára már esett is. Másnap aztán a pékhez mentem kenyérért és itt azt közölték velem, hogy a kenyér árát hat fillér felemelték. Hát ilyen az „olcsóbbodás." Tessék ezekután reménykedni. Remény, lemondás, ugylálszik ez ujesztendőnek is a horoszkopja ... H. M. Vasárnap, 1937. január 17. FA, SZÉN, KOKSZ, BRIKETT, ÉPtlLETFA, DESZKA. ENYVEZETT LEMEZ, FURNÉROK I Telefon 11—26. Az építkezés fellendítése Szeged legsürgősebb feladatainak egyike Imecs főispán ur, rövidcsen hivatalának elfoglalása után, egy interjú alkalmával ugy nyilatkozott, hogy az első benyomás, amit Szegedről nyert, az, hogy ebben a 100.000 lakost meghaladó városban kevés az élet. Ezzel a megállapításával természetesen nem áll egyedül, mert hiszen minden idegennek, aki Szegedre jön, azonnal feltűnik, hogy az Alföld metropolisában a nagyváros pezsgő élete helyett a vidéki kisvárosok álmos csendje fogadja. A főispán ur mindjárt igen helycsen mutatott rá az élettelenség egyik legfőbb okára: az építkezési tevékenység terjes pangására s a maga részéről kilátásba is helyezte közbejártksát; egyelőre egy rendőrségi palota építésének érdekében s nemrégiben meg is tette az ennek megvalósítására irányuló kezdeményező lépéseket. Sajnos, a város sorsát intéző többi tényezők ugy látszik nem osztják ezt a felfogást, mert mig Budapesttől kezdve minden nagyobb városunkban elsőrangú érdeknek tartják az építőipar foglalkoztatását. addig Szegeden a Klebelsberg-éra óta megszűnt minden ily iránya komoly igyekezet, mégpedig nemcsak a városi vezetőség, hanem csodálatosképpen a közvetlenül érdekelt iparosság és annak érdekképviseletei részéről is Elhangzott ugyan egy-egy felszólalás a rendkívüli házadómentesség érdekében, az iparkamara is megtette a maga felterjesztését, de ez is volt azután minden. A kórt kedvezmény megtagadásába, llctve annak csak minimális mértékben történt engedélyezésébe azután szó nélkül belenyugodott mindenki Valami csüggedt fáradtság és fásult beletörődés üli meg a lelkek-.-t s szinte közömbösen várnak valamire, talán egy nj Klebelsbergre, akinek nemcsak elgondolásai vannak hanem a megvalósítás módjait is kikutatja, sőt ha kell. kierőszakolja! Egv nagvobbarányu építkezési tevékenységnek A hatóságok segítségével leendő előmozdítását elsősorban a háztulajdonosok ellenzik, akik szerint Szegeden elegendő lakás áll rendelkezésre s a további lakástermelés csak még jobban leszorítaná a házingatlannak amugv is erősen lecsökkent értókét A városi polgárság ezen legbefolyásosabb rétegének felfogása tükröződik vissza a város vezetőségének passzivitásában, sőt a polgármester urnák, a háztulajdonosok szegedi nagygyűlésén tett ama nyilatkozatáéban is, mely szerint helyteleníti azt a jelenséget, hogv közületek «•s hatóságok maguk is ópittenek ezrei „konWrénciát csináljanak a bAztulaidottosoköalÉ!" Fz a felfogás pedig ngvancsak téves. mert hiszen köztudomásu, hogy az építőipar, a vele kapcsolatos számos iparág foglalkoztatása révén a legtöbb munkaalkalmat nyújtja s igy fellendítése nemcsak a munkanélküliség csökkentésének egyik leghathatósabb eszköze, hanem anná] a körforgalomnál fogva, melyet a pénz végez, táplálja a város egész gazdasági életét s igy bátran állitható, hogy érdeke az összpolgárságnak s igy a háztulajdonosoknak is. Hogy pedig az építőipari tevékenység fellendülése következtében javuló keresel} viszonyok milyen kihatással vannak éppen a lakáspiac helyzetére, azt mi sem igazolja jobban, mint Budapest példája, áhol az 1935-ben megindul! erőteljesebb lakástermelée nemhogy növelte volna, de lényegesen csökkentette az üres lakások számát! 1935 elején ugyanis 12.270 lakás állt üresen a fővárosban, mely szám az év végére 8543-ra csökkent, annak ellenére, hogy évközben 3054 uj lakást építettek. Igy tehát 1935-ben 6781 üres lakás talált uj bérlőre, 1936 májusában pedig már csupán 6560 volt a nyilvántartott üres lakások száma, noha a lakástermelés változatlan erővel tovább folytatódott! Az építkezési tevékenységnek minden rendelkezésre álló eszközzel való előmozdítását Indokolttá teszi Szegeden még különösen az ls, hogy a szabályrendeletekben előirt egészségi követelményeknek megfelelő lakásokban nemcsak, hogv felesleg nincs, de határozott hiány van. ezenkívül pedig a lakosság természetes szaporulata is a jelenleginél lényegesen nagyobb lakástermelést tenne szükségessé. Igaz, hogv Szegeden mintegy 500 lakás áll üresen s a minisztériumban éppen erre való hivatkozással tagadták meg azokat az adókedvezményeket, melyeket az nj építkezések nemcsak Budapesten, de egyik-másik kis vidéki városban 1s élveznek s amelyek a mai pénzviszonyok mellett elengedhetetlen előfeltételét képezik az ni építkezésekbe fektetendő tőke rentabilitásának. Nem vették persze figyelembe azt. hogy az üres lakások legnagyobb része tnlairfonképnen nem ls minősíthető emberi hajléknak, sőt, hogv nemcsak ezek, hanem az elfoglalva tartott lakások jelentékenv része is olvan állapotban van, hogv nz Idevágó hafságl eloirésok szigorú betartása esetén, az azokra szóló lekhatási engedélyeket már rég meg kellett volna vonni. A dr. J u n "-féle lakás'<"taszter adatai szerint uceanis miként azt a Pélmagvtarorssá« már ismételten kimutatta. 1927-ben a Váró« bet!erülftilakos»§<r'nak mintefc egvnyolcacl , ré«re. löéél lélek volt Wmvfeíen «17« j len, nedves, részben pincelakásban élni! Hogy lehet tehát ilyen körülmények között „lakásfeleslegről" beszélni? De egyedül a város lakosságának természetes szaporulata is jelentékenyen nagyobb számú lakás termelését tenné szükségessé, mint az a valóságban történik. A lakosság száma ugyanis 1930-ban 135.210 volt, 1935-ben pedig már 140.946-ra rúgott, vagyis 5736 lélekkel szaporodott Ez évente átlag 1200 főnyi szaporulatot jelent, amelynek elhelyezéséhez mintegy 900 lakás volna szükséges, amivel szemben évente alig 40—50 uj lakás épült s ezek is leginkább a telepeken. A háztulajdonosok megnyugtatására rámutatok még arra a közismert tényre is, hogy azokban a városokban amelyekben kevés a kereseti lehetőség, ott a lakbérek is egyre lefelé haladó Irányzatot mutatnak s igy a házingatlan értéke ta csökken, mig ott, ahol van munka és kereset, telik magasabb házbérre is s ott a házak érték*, az uj építkezések dacára is, emelkedik. Ezek szerint egy erőteljes építkezési tevékenység megindítása nemcsak érdeke az összpolgárságnak, hanem oly égető szükség, amelyet egyenesen bíin volna tovább halogatni. Felmerül tehát a kérdés, hogyan volna ez elérhető? A peszszimisták persze rögtön készen is vannak a válasszal! Szegeden a lakásépítkezés nem fizeti kl magát, de nincs is rá pénz s igy kár minden erőlködésért! A dolog azonban korántsincs Így. Wholyezkedést kereső tőke ma is van. sőt több, mint még röviddel ezelőtt: hogv pedig az Szegeden is gvümölcsözőleg legven építkezésekbe befektethető. annak előfeltételeit meg lehet és meg ls kell teremteni. A 10 év előtt énült városi bér. házak jövedelmezősége e tekintetben korántsem mérvadó, mert a mai építési elíárások mellett sokkal gazdaságosabban lehet épiteni. mindenesetre nzonban usrv, hogy a töke meirfelelő kamatozása elérhető legven. Minden uj bérházépítkezésbe történő tőkebefektetés rentabilitásának sine qua non-je a 20- 25 esztendős rendkívüli házadómentesség, még pedig nemcsak az állami, hanem a pótadókra is. Igy tehát mindenekelőtt ennek engedélvezését kell » minisztériumban az említett indokokra való hivatkozással kijárni s nem csupán egy esztendőre, hanem hosszabb időre s nem az építkezési Idény derekán, hanem jóelőre. hogy idő is legyen a szükséges tervek és költségvetések elkészítésére. Hogy ennek elérése nem lehetetlen azt mi sem igazolja jobban, mint hogy az kis vidéki városoknak is sikerűit s ha például Vác városának lehetett 20 éves állami és 15 éves városi adómentességet engedélyezni, ugy semmivel sem indokolható ngyan« ezen kezdvexménynek Szegedtől való megtagadása. További lépést jelentene az elérendő cél érdekében a hatóságok oly irányú erélyes intézkedése, melynek következtében az egészségtelen lakások fokozatosan kiüríttetnének, miáltal az előirt követelményeknek megfelelő lakások iránti kereslet jelentékenyen megnövekedne. Erre vonatkozólag egyébként az iparügvi minisztériumban törvényjavaslat is van készülőben. Ha azután a rentábilis tőkebefektetés előfeltételei biztosítva vannak, akkor Szeged jogosan megkövetelhetné, hogy az OTI az egész o»szás*ból felszívott tőkéiből aránylagos részt juttasson vlszsza Szeged gazdasági életének vérkerln¡résébe ls, részben saját építkezései, részben ily célra nvnjtendó kölcsönök alakiában. TTrvanez áll más kő*« intézménvekre és na<rv vállalatokra is, mellek főként nyiigdiiftlanialk tőkéit erirfősrerlnt kizárólag fővárosi ingatlanokba fektetik. Ui iránvt mutat e téren a Nemzeti Bank kezdeménvezése. amennyiben az elmúlt évben Székesfehérváron bankpalotát és külön bérházat Is énltett. Sokat használhatna persze Szegednek, ha az ország folvamatban levő erős lnarosodás*ból szintén kivehetné az őt megillető résr/t. Hotrv azonban Itt ui inarvAPalatok leteleped^esse^efc, annak előfeltétele. miként arra u<?v a városi kőzgvülésen. mint e lan hasShta'n ls ism-^lten rámutattak már, a vasi'ti tarifa mesrváltoztatása, ami hizonvos kie«venlitő kiigazításokkal. a vasút károsodása nélkül meg ls történhetne, ha a trianoni Tiatársrélre kerfllt város méltánvos kívánságának teljesítése érdekében az arra l"ef*Vesek a kellő eréllvel elíftmának. Fr kénerhefnA csak alarvíát annak, hogv Sze«ed is a ffvümölesexoort egvik centrumává feilődhessen s ho»v ar ezzel kapcsolatos ipari létesitménvnek. mint konrervffvár. hűtőház, stb. rentábilis befektetések lehessenek. Ha tehát mindarok. akik ehhen a városban a két kezűk munkádból kénvtelenek megélni, a med** nanawVodás helvett e«vsrer össr®fo«mánaV Viíovlselet'^k se^ts^T^vel a »WÍS— mái &**- költöm« a tespöc"^ város falat közé. Ptagelsehmldt .TA*«ef