Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-16 / 12. szám

a DÉLMAGYARORSZAG Szombat, 1937 ianuár 16. TULIPANHARC FENYEGET BELGIUM ÉS HOLLANDIA KÖZÖTT A belga kertészek támadása Hollandia monopóliuma ellen Amszterdam, január 15. Hollandia, tekintettel a nyáron megejtett előkészületekre, arra számit, hogy ebben nz évben nagy versengés, valóságos háború fog kitörni Hollandia és Belgium között. Ezt a háborút a tuüpánföldeken fogják végighar­colni, azokon a tulipánföldeken, amelyek eddig európai monopóliumot biztosítottak Hollandiának. Amikor májusban virágok pompájában öltözik a természet, Angliából, Franciaországból, Német­országból, de még Amerikából is csak ugy özön­lenek a virágbarátok Hollandiába, hogy ott meg­csodálják a tulipánmezőket. Néhány héten ke­resztül kora reggeltől késő estig száguldoznak az autóbuszok az, idegen vendégekkel a holland sík­ságon. ősszel pedig, mikor már senklsem törődik a* elvirágzott tulipánokkal, kiszedik a földekből a tulipánhagymákat és szétküldik a világ minden részébe. Senki sem gondolt arra, hogy valaha kétségessé tehet tenni Midlandiu hegemóniáját ezen » téren. Egyszer azonban, nem is olyan rég, eszébe jutott egy belga kertésznek, hogy a bel­giumi föld és az éghajlati viszonyok nagyon ha­sonlatosak a holland állapotokhoz és ebből arra a megállapításra jutott, hogy Belgiumban éppen ugy lehet tulipánt termelni, mint Hollandiában. Ezael a felfedezéssel már ki is tőrt a bábom Belgium és Hollandia között. Hogy miképpen végsfldik ez a harc, még nem lehet megjósolni; valószínű azonban, hogy azok a körforgalmi autó buszok, amelyek majd Antwerpenből és Brüsszel­ből indulnak a belga tulipánmezőkre, olcsóbbak lesznek, mint azok. amelyek Amszterdamból és Rotterdamból futnak ki. A hollandok nem első ízben kapnak szívdobo­gást tulipánjaikért és tulipánhagymáikért. E nö vények meglehetős inozgalnafl« múlttal rendelkez nek az európai kontinensen. i57.>ben befutott egy vitorláshajó uz (imsrterdHmi kikötőbe é* a hajó kapitánya kis *«c*ko különleges hu«-rmávaI ajándékozta meg egy kereskedő barátját. Ezzel . megkezdődött h tulipán európai története, mert a növényt eladdig csak Keletindiálr»n ismerték. Rurópában teljesen ismeretlen valami volt és az rlsrt években nem Is örvendett vnlami nagy nép­szerűségnek. Nem is keltett nagyobb feltűnést a holland kereskedő kertjében és virágcserepei­ben. A kereskedő felesége azonban vállalkozó szellemű hölgy volt. Egy szép napon beültette egész kertjét vagy ötszáz tulipánnal. E? a tömeg imponált a hollan­diaiknak. Megálltak a szines kert előtt, csodál­koztak és elkezdtek érdeklődni. Amikor azután a kereskedő felesége megmagyarázta nekik, hogy a tulipán tényleg különleges dolog és igen szép növény, tűzet fogtak. Pár hónap mulv« megala­kultak az első tulipántársasá.gok. üvegházakat építettek, amelyekben nemesitették és keresztezték a tulipánokat. Különböző szinti és nagyságú tulipánok jöttek igy létre Keletindia képtelen volt annyi különös tuli­pánt és annyi tulipánhagymát produkálni, mint aminő érdeklődés mutatkozott a holland piacon. Árveréseket rendeztek a tulipánritkaságok szá­mára. A hagymák antasztikus neveket kaptak. A tulipánláz akkor érte el tetőpontját, amikor az egyik ilyen aukción az ..Admirul Liefkin" nevet viselő egyetlen tulipánhagymáért ötezer fo­rintot adtak. Ez egyszersmind fordulópontot is jelentelt, mert a hollandusok maguk is rájöttek arra, hogj ez a spekulatív bázison alapuló tulipánüzlet nagy csalás. Hatalmas és kis cégek omlottak össze, pénzintézetek csukták be kapuikat, mivel egész tevékenységűket a tulipánhagymákra alapozták. Ötven évre volt szükség, míg Hollandia össze­szedte magát a nagy tulipánösszeomlás után. Az emiitett ötven év alatt elsápadtak a hollan­dusok, ha csak egy tulipánt láttak. Később az után lassan rájöttek, hogy a növényt azért ter­meszteni kell és a tulipánok kikerültek a földekre, ahol most millió és millió számra nőnek, gyö­nyörködtetik a szemet és ha a holland kertészek nem is kapnak ma már ötezer forintot egy hagy­máért, mégis egészen tisztességes polgári kere­setet nyújt a tulipántermelés. Most azonban «körül is baj van. Fenyeget a belga konkurreneia. A holland kertészek attól tartanak, hogy belga versenytársaik ujabb fekete pénteket idéznek elő a tulipán terén és e vesze­delem ellen még csak védekezni sem lőhet. HIDEG TÉLI ESTÉKEN A LEGKELLEMESEBB SZORAKOZAS A KÖNYV MINDEN UJ KÖNYVET MEGTALAL DÉLMAGYARORSZÁG KÖ LC SÖN KÖNYVTÁRÁBAN Naponta cserélhet. Egy könyv kölcsöndija kb- 3 fillér. Kerékpárosok! ElsörendU kerékpárokat engedmény«» Ár­ban röaaletre adom. tVunlKa' és atValritiahll KL'KS, Szánté Sándor«*.. » S*e*»ed, f Kiss P palota' Klam u. mmlúiss mtfvémr • HETI MŰSOR: Szombaton délután: Marika hadnagy« Ifjúsági előadás. Szombaton este: Meseáruház. BérletszAnat. Szelvények és kedvezményes jegyek érvényesek. Vasárnap délután: ERŐ után köpönyeg. Mérsé­kelt helyárak. Délutáni bérlet. Vasárnap este: Meseáruház. Bérletszünet. Szel­vények és kedvezményes jegyek érvényesek. Békéscsabán Károlyi társulata játszik. £ direktor minden előadást „ketten egy jeggyel" ak­cióban hirdet, de még igy is alig látogatják alj színházat. A társulat primadonnáin: Pallay Paw-i lette. * Pécsett :i ..Bécsi lavasz" van műsoron. A társi*»1 lat készül Bikfic tanár nr és a Szent Johanna előadásaira, amelyet még ezen a héten bemutat­nak. — Orosz Júlia a Mártá-ban vendégszere« pel hétfrtn Sopronban a „Cigánybáró előadásával kezd­le meg a szezont a Tolnay-tArsulat dr. Szed® Miklós, Hont Erzsi, Várv Tusi és Sötét Ba­lázs. vettek részt a sikerben. Holnap délelőtt 11-kor a Belvárosi Moziban III. filharmonikus hangverseny Közreműködik: Bartók Béla Vezényel; Komor V. éa Frjeaay F. Jegy: Belvárosi Mozi jegypénztáránál. Harmónia hangversenyek Kedden este 8-kor a Tiszában Harmónia f*% mesterbérlet Zino Francescaíti lugediiest. Hatalmas műsorán: Bach és P»e»ni"* hegedűverseny, *tb. Kísér dr. Herz Ottó. Január 21-én Harmónia V. mesterbérlet ttdele Kern a bécii állatni opera világhírű koloiaturéuekes­nője. Gyönyörű műsorán: Mozart, Schubert, .ToH, Strouss áriák és dalok. Jegyek 2 pengőtől Harmóniánál és Dé|magy«e­ország jegyirodában. A színházi iroda hírei Tele van a város o „Meseáruhár' hallatján »í* kerének hírével. Akik a nagyszerű operett eddigi két előadását látták, csak a legnagyobb elragadta­tással tud,nak nyilatkozni a szereplőkről, a rende­zésről és a fényes kiállításról. Ma délutánra a „Marika hndnmrya" előadására egyetlen jegy sincs. Elek Ilona, Kabos é? Rnjesányi, a vivás magyar olimpikonjainak tiszteletére » Meseáruháx va>árnap este díszelőadás keretében kerül szmr« Az „Eső után köpónysg'- v»sám*p débxtAni mérsékelt helyáru előadására imjjftoísre 10—15 dwn^h jegy van még a pénztárnál . •Taniiár Jfi! — Titokzatos és szörnyű Húnténv napja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom