Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-15 / 11. szám

DÉLMAGyARORSZAG Fentek, 1037 ?anuar 15. Jogtalan iparűzés miatt pénzbirságra ¡(élték a mákéi református egyház elnöklelkészét és gondnokát ítélet a makói temetkezési vállalkozók és a konkurrens egyház perében (A Délmagyarország makói tudósítójától.) A Délmagyarország ismételten foglalkozott azzal az áldatlan háborúsággal, amely a makói halottak fölött a makói magántemetkezési vállalatok és a református egyház között folyik. A harenak oka fe megindítója az volt, hogy a makói református egyház Szirbik Sándor elnöklelkész kezdeményezésére 1935 novemberében Eklézsia temetkezési intézet néven temetkezést iparvállalatot indított, illetve nyitott az egyház épületében, amit azután a négy magánvállalkozó, a maga kenyerét féltve és védve, sérelmezett. A temetkezési vállalkozók pert indítottak az Eklézsia temetkezési intézet ellen tisztességtelen verseny címén, de panaszt emeltek amiatt is, hogy az egyház jogtalanul folytat temetkezési ipari, mert erre iparigazolványa nincsen, az az iparigazolvánnyal biró egyén pedig, aki az egyházi temetkezési intézetben dolgozik, társasviszonyban nem áll az egyházzal $ bérbe sem adhatta az egyháznak a maga egyéni iparigazolványát. A panaszt egyenesen az iparügyi miniszterhez küldték a makói temetkezési vállalkozók s a miniszter azt alaposnak találva leküldte a polgármesterhez, mint elsőfokú iparhatósághoz. A polgármester a feljelentésnek mínősitett panaszt törvényes letárgyalás céljából a községi bírósághoz, mint rendőri büntetőbírósághoz utalta. Hónapok óta folyik ebben az ügyben az eljárás a községi biróság elótt. Az ügy első tárgyalisán támadt büntetőjogi mellékhajtások már az illetékes fórum elótt elintézést is nyertek, mig végre ez az ügy is elérkezett az Ítélethozatalig. A tárgyalások során tőrtént bizonyítási adatokból és kísérletekből legjelentősebb a szegedi kereskedelmi és iparkamara véleménye, amely megállapítja, hogy az egyház, mint jogi személy foglalkozhat ugyan iparűzéssel, de ez csak egyházi célokat, kegyszerek, iratok terjesztését célozhatja és nem lehet hasznothajtd foglalkozás. Az iratok alapján vélelmezte a kamara azt is, hogy Király József egyéni iparát nem gyakorolta, társasviszonyban az iparűzésre az egyházzal nem állott s az ipar tulajdonképpeni gyakorlójának, az egyháznak pedig iparigazolványa nincsen. A csütörtökön délelőtt megtartott tárgyaláson a bíróság meghozta ítéletét. A: ítélet megállapítja a jogtalan iparűzést és ezért Szirbik Sándor református elnöklelkészt, mint tettest 50 pengő, behajthatatlanság esetén 10 napi elzárásra átváltoztatható pénzbüntetésre, Király Józsefet, mint bünsegédi bűnrészest 30 pengő, vagy 4 . napi elzárásra, Joó Sándor egyházi gondnokot, mint bünsegédi bűnrészest 10 pengő, vagy 2 napi elzárásra ítélte. Elrendeli az itélet az államrendőrség azonnali megkeresését a jogtalan iparűzés további folytaj tálának nn'gakadályozása céljából és végül a jogerőre emelkedés után az iratoknak az iparügyi hatósághoz való áttételét rendeli el, mert Király József iparjoga, miután azt egy éven át nem gyakorolta, megvonandónak látszik. Az itélet ellen fellebbezést jelentettek be s az ügy igy másodfokon az alispán elé kerül. villogtatta fekete szemét, — hanem a lopási-ügy kipattanásakor . . . — Igen! Majd lesz abban is tárgyalás 26-ánI — kiáltotta a szilszkinbundás. — De a másik sincs még elintézve! — diadalmaskodott a fekete. Az majd 1-én következik , . , Kihallgattak még egy tanút, aki azzal kezdte vallomását, hogy haragszik a szilszkinbundásra mert az kimarta őt a lakásból. — Én martam ki magát? — gúnyolódott a szilszkinbundás —, maguk, maguk . , . — Biró ur — vágott közbe a vádlott és a i szilszkinbundás szőkére mutatott. Ez a nő üldöz engem, egészen belebetegedtem a dologba, szívbajt kaptam ebbe a hajszába . . . — Az előbb pedig a sértett panaszolta, hogy maga vezet ellene büntetőcxpediciót • . • — De bíró ur, ez a nő beteggé tett! ... — Fogja bc a száját! — kiáltotta az elegáns szilszkinbundás a panaszkodó vádlottra. — Csönd legyen, mégis csak hallatlan, hogy itt se szégyellnek veszekedni, a biróság előtt — utasította rendre az asszonyokat a biró —, képzelem, mi történhet odaliazal A két nő legszívesebben egymásnak rontott yol; na, de a biró figyelmeztetésére fogvicsorgalva elhallgattak. A biróság végül is a feketeszemüt 20 pengő pénzbüntetésre ítélte. Amikor a nők elhagyták a termet, mindegyik ezt morogta fenyegetőleg maga elé: — Ez az ügy még nincs elintézve, de nincs ám! . . . ASSZONYHÁBORU A JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTT A vHIogószemü fekete vád olt és a s/.ilszkinbundés szőke sérlelt életveszélyes pereskedése (A Délmagyarország munkatársától). A járásbíróságon, dr. Kószó György járásbiró előtt csütörtökön délelőtt asszonyháboruság zajlott le. Két asszony került y biróság elé, az egyik a vád lott, a másik a sértett volt. A vádlott egyszerűen öltözött, villogó-fekelcszcrnü nő volt, a sértett fe kete szilszkinbundába öltözött szőke. Mindketten hasonlítottak egymásra abban, hogy mértéktelenül gyűlölték egymást. Azalatt a felóra alatt, amíg a tárgyalás tartott, szinte elöntötte a kis bírói szobát a gyűlölet árja. A két nő ugy állott szemben egymással, mintha minden pillanatban készek lennének egymásnak ugrani és ott a nyilvánosság előtt kivájni egymás szemét. A szilszkinbundás feljelentésében azt adta elő, hogy a vádlott női becsületét mélyen sértő rágalmakat terjesztett róla, olyan sziliben tüntette őt fel, mint aki hajlandó bárkivel ismeretséget kötni. A biró mindenekelőtt megkérdezte, hogy nem lehetne-e az ügyet békésen elintézni? A szőke ugy pattant fel a békitő hangra, mintha vipera csípte volna meg. — Nem békülök biró ur! Ez a nő valóságos hadjáratot indiiott ellenem! — mutatott a villogó.szemü vádlottra, aki dühtől remegve állott mellette. — Hat találj végét lehetne vetni ellnek a hadjáratnak, ha szépen kibékülnek s egyik jobbra, a másik balra menne . . .? A szfik« tovább tiltakozott. -- Ő a hadjárat vezetője! Nem békülök kí vele. S nem is ez nz egyedüli per köztünk ... — Ha ez megszűnik, eggyel kevesebb lesz — vélte biró. majd igy folytatta: De ha nem békülnek. én nem kényszerithetem magukat Hát kezdjünk tárgyalni, Bűnösnek érzi-e magát? A fekete nő dühösen, epésen felelte: Én nem bánjottam ezt a nőt . . . I'gyse tud ellenem semmit se bizonuit.ini . . — Nem tudok?! Majd meglátjuk' A válóperi tárgyaláson is sértegetett . . . — Az az ügy majd el fog dőlni 21-én a tárgyaláson! —- vágta rá a fekete. — Lesz 30-án is tárgyalás! —• replikázott a szőke és ajka szinte elkékült a méregtől. — Jöjjön be a tanul — rendelkezett a bíró. — Kérem szépen — szólt közbe a vádlott —•. a most kihallgatandó tanú gyűlöl engem. Ö volt az. j aki rá akart venni engem arra, hogy a sértett ellen névtelen feljelentést tegyek az crkölcsrendészelen . . . A tanú bejölt és vallomást tett — a vádlott ellen. Állította, hogy a vádlott használta a rágalmazó kijelentéseket a szilszkinbundás ellen. A vádlott diadalmasan nevetett. — Tetszik látni, hogy gyűlöl! A tanú sajnálkozva mérte végig a vádlotiat. Mért gyűlölném én magát . . .? Közben, elkésve megjelent a vádlott védője is. Most a szilszkinbundás hördült fel. — Biró ur! Ez az ügyvéd ur is megrágalmazott engem a válóperi tárgyaláson! — Jelentse fel, válaszolt a biró. — Kérem, kérem, már fel is jelentettem . • • A védő ellenbizonyítást ajánlott fel arra nézve, hogy éppen a terhelő tanú biztatgatta a sértett ellen n Vádlottat. Kérte nz erre vonatkozó luuuk kihallgatását. A szilszkinbundás felsikoltott. — Az n tanú, akit az ügyvéd ur bejelentett, halálos ellenségem. Egyébként az illető a vádlott minden ügyében tanuként szokott szerepelni. Kihallgatták azt a tanút is, aki a ívirufcozíísnak megfelelő vallomást tett. A bíró tisztázni szerette volna, hogy az inkriminált sértés mikor hangzott el. — Amikor ezek ölen 'ufgiúmadtak és megvertek —- sietett közbevágni a szilszkinbundás . . . — Nem nkkor történt! — kiáltotta n vádlott és BÚTORSZÖVET n kárnitoskollékek, vízmentes ponyva, lótakaró cryiiri áron Varga MIt»ály cégnél, Aradi-u. 2. Szép akart lenni a kisleány «• potyán csináltatott magának „tartós"-at (A Délmagyarország munkatársától A fiatalkornak birósága élé egy alig 14 esztendős kislány került a napokban csalás miatt. Egyik női fodrászüzlet tulajdonosa jelentette fel a kislányt körmönfontan elkövetett csalás miatt. Az eset a fodrász előadása szerint a következőképpen játszódott le: A kislány ismeretlenül állított be egyik reggel az üzletbe és aziránt érdeklődött, hogy mennyibe kerül egy tartós ondolálás. Azt a választ kapta, hogy kilenc pengőért elkészítik. A kislány erre szó nélkül beült a székbe és arra kérte a mestert, hogy hullámositsa meg tartósan a haját. A munka elkészült, kiderült azonban, hogy a kislánynak pénze nincs. A munka vége felé ugett-mozgott a széken, majd hirtelen kijelentette, hogy véletlenül nincs pénz nála, de bízzanak meg benne, hazaszalad a nővéréhez és í azonnal hozza a pénzt. Az üzletben megbíztak a esinosarcu, nyilttekintetü kislányban, aki aztán boldogan szaladt cl frissen hullAmositott hajával . . . s többé feléje sem nézett az üzletnek. A fodrász ellenben kinyomozta, hogy kik a kislány ! szülei, majd feljelentést tett a potya kuncsaft ellen. Igy került a kislány a fiatalkorúak birósága elé. A kislány sírva ismerte he, hogy ő bizony szép akart lenni, de mivel pénze nem volt, Így akarta magát kiesinosittatni. Mivel ez volt az első megtévclvedése, a biróság próbára bocsájtotta . . . Wfflfo V SZKOK Dl METEOROLOGIA! OB SZERVATÓRIUM jelenti. Szegeden » hőmérő legmagasabb állása — 2.7, a. legalacsonyabb —8« C. A barométer adat amillfokra é »tengerszinti«} redukálva reggel 77Ö.3, este 776.2 mm A levegő páratartalma reggel 78, délben 78 százalék. A szél iránya csznknyuSdti, erőísége 1—2 A Meteorológiai Intézet jelenti e*te 10 órakor. IDÖ.TÓKLAT: Keleti, délkeleti légáramlás, több hK'yen, főleg nyugati és északi megyékben köd, csapadék még nem l<*sz.