Délmagyarország, 1937. január (13. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-01 / 1. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Péntek, T937 január T. Minden Hály&áltan kl/Unden é •íb iíszta és gazdaságos a doronl saitolt koksz! | kincset, /.iát... amelynek értéke felülmúl minden fantá­Az országtifról amelynek tetején hatalmas bükkfa dombnak, olyan, volna a krátere, l»ól és arra már ahol ez a domb a Turóc a Vágba. Legenda ejey dombról. is jól Uibet látni azt a dombot, hóval fedve elárvultan áll egy Különös alakja van ennek a mintha egykor tüzet okádott hirtelen emelkedik ki a sikság­irott bizonyítékok vannak, hogy emelkedik, ott ömlött egykoron Olyan ez a domb — miniatűr szántóföldiek vannak az oldalán —, mint egy kér­dőjel alá tett pont a rónán, a magassága talán tizenhat méter a föld szintjétől, a szélessége százhúsz méter és a hosszúsága ennek kereken a duplája: pontosan kétszáznegyven. . .. A természet sohasem dolgozik ilyen akkurá­tus pontossággal. .. Temető van a domb tetején és a szomszédos Kossuthfalva és Priekopc emberemlékezet óta ide temetkeznek. A nép a dombot „bradok"-nak hivja, ez a szó kvártélyt jelent és a környező falvak népe között legenda él arról, hogy a domb tetején egykor e.gy hatalmas ur kastélva állott. Van-e alapja ennek i legendának; nehezen lehet megállapitani. Egy vár romjainak maradványait a dombon látni se­hol sem tehet. Ellenben öreg Írások, megfakult könyvek oldalain gyakran visszatér a mese, hogy a domb belseje a ,,vizek királyának" koporsóját kincseit rejti magában A geológiai vizsgálat szerint Emberek hordták össze ezt a donibot Ezt mondja Stepán Ferenc mérnök: -— Ellipszis alakja van a dombnak és az én vé­leményem szerint egykor lényegesen magasabb volt, mint amilyen ma. Az évszázadok laposra koptatták a tetejét. Van olyan mese is, hogy tö­rök katonákat temettek el benme. Állítólag vár is volt itt egykoron, de ezt a feltevést a legendán iivül más nem igazolja. Ahol most a temető van, fitt egykor lehetett egy kisebb kápolna, ennek nyomait itt-ott még láthatjuk. Régebben akadtak geologusok, akik azt állították, hogy a kup egy dilluviális korabeli terrasz megmaradt emléke, én azonbon ezt a feltevést megcáfoltam. — Hogy a kúpot emberek hordták össze, erről mindenekfölött szabályos alakja tanúskodik. A rétegeződébe egészen elüt a környező talaj réte­geitől. Fent kétméteres termőföld van, amelyet tíz­méteres homokréteg követ, a homokréteg alatt agyag hnzödlk, a környéken mindenfelé az agyag rétege tíz méterrel mélyebben kezdődik a főidben, t's aztán: a talajban oilyan nyomokat is találunk, »milyen a kórnyéken nincsen sehol. Kezébe vesz egy marok fehérfai fénylő kagyló­szerű anyagot, nyomban látom, hogy ez nem más, mint olyan kavics, amely csak a Balaton körül található és amelyet ott a néip kwskekőrömnek nevez, fis magyaráz tovább: — Azok, akik a földhányást építették, messziről is hozhattak anyagot. De lehet az is, hogy a fo­lyók medrében volt ez a kavics, onnan szedték ki a homokot a domb építői, az bizonyos, hogy ez a kavics a környező földeken sehol se talál­ható. A Vág és Turóc összefolyása volt eeen a helyen és stratégiailag is védett volt 8 domb, amely azonban — kiemelkedve a síkságból és vé­detlenül magas szikláktól — legfeljebb a kelták vára lehetett volna, építési stilusa azonban olyan, aminőben a kelták sohasem építkeztek. Ezenkívül: emberi élet nyomait sehol se találtam ásatásaira *orán. A domb belsejében az agyagréteg egy mé­ternyire n föld szintjétől kezdődik, a domb végé­* "1 ez az agyagréteg megszűnik nyomban és csak jóval mélyebben találunk, njr* agyagra, fis amíg az agyagréteg általában nem mutat szabályos sí­kot, addig a kúpalakú domb agyagja szinte , geo metriailag szabályos, tehát ez is azt igazolja, hogy ezt a rétege^ emberi kezek hordták össze. Az ásatások eredményel­Há rom évvel ezelőtt, a maga pénzén kezdett hozzá az ásatásokhoz Stepán mérnők. Egy tár­nát fúrtak a földbe, anyagi e'ükőzei nem engedték ••mmBMMMBIH^CH. re*. 11-26 meg, hogy öt munkásnál többet foglalkoztasson. Priekope községtől engedélyt kért az ásatásokra és a hatóság az engedélyt a maga részéről is jó­váhagyta. Mintegy tiz méternyire ástak a domb belsejébe, amikor a tárnák feleit tartó deszkákat a környező homok összenyomta és a tárna bedőlt. Pénze se volt Stepán mérnöknek és másfél évig kellett a fizetését félre rakni, amig újra hozzáfog­hatott a munkához. Két évvel ezelőtt három hó napig tartott a munka most már tiz munkás dol­gozott és a tárna harminc centiméter hijján hu­szonegy méterre nőtt. Közben bekövetkezett a tél és a munkát megint csak az idén folytathatták Az idén ujabb baj történt: a domb közepén egy az ásatások nyomán felfakadó forrás elöntölte vizzel a tárnát és az állami talajvizsgáló állomás vezető mérnökének már nem volt pénze, hogy modem szivattyugépeket hozasson Turócszent­mártonba Az ásatások eredményéről ezeket mondja: — Ott, ahol az ásatásaim véget érnek, hirtelen minden átmenet nélkül megszakad az agyagréteg és nem tudtam még megállapitani, hogy mi kö­vetkezik utána. Alkalmasint egy más anyaggal kitöltött barlangszerü üreg. Munkásaim a csáká­nyokkal megrozsdásodott vasszilánkokra akadtak — mutatja is ezeket —, amelyek valamely na­gyobb vastömegből szakadhattak le. Találtunk aztán kemény masszából, a cementhez hasonló anyagból készült lapokat, amelyek tűztől kormo­sak. Tudjuk, hogy a régi vezérek temetése halot­ti áldozatokkal volt összekötve és én azt hiszem, hogy ezek a kormos, füstös lapok a tűzáldozat­nál játszhattak szerepet. Találtam ezenkívül egy vékony ezüstszalagra — ezt is megmutatja —, amely primitiv ötvösművészet valamely nagyobb darabjának lehet a törmeléke. > - Mi Attila sírja vagy egyéb kincs... lesz most? — Nincsen már anyagi erőm hozzá, hogy az ásatásokat folytassam Egy szerény jövedelmű tisztviselőember hamar kimerül. Sok ajánlatom van, többen ajánlkoztak, hogy finanszírozzák a vállalkozást és én most gondolkodom felette: ki­nek, va'gy kiknek az ajánlatát fogadjam el... Tehát: részvénytársasági alapon fognak hozzá a tavasszal a népeket verfl Isten ostora sírjának felkutatásához... Mire alapitja a-zt a hitét, hogy ez a kup Attilo sirját, arany és ezüst koporsóit és mérhetetlen kincsét rejti magában? — Ahhoz nem fér kétség, hogy a dombot embe­rek hordták össze, a varázsvessző aranyat mulat és bizonyos, hogy a domb egy ókori hadvezér te­metkezési helye lehetett. Attila nevét nem én dobtam az ásatásokkal kapcsolatban a nyilvános­ság elé, a hunok királyáról csak' annyit tudok, amennyit az iskolában tanultunk — a világ se tud sokkal .többet —,' egy budapesti tudós fejezte ki előttem azt a véleményét, hogy ez a hely lehet Attila régen keresett sirja. Én annyit állitok csak, hogy a föld alatt itt aranynak kell lenni, minden körülmény azt igazolja, hogy az arany egy had­veziér temetkezési helyére került itt a földbe, a mennyisége felette nagy, sokkal több, mint amire almunkban is számítani lehet és minthogy a le­gendáknak mindig van valamelyes alapjuk, a geo­logiai vizsgálat megállapításai, a varázsvessző kilengései és az a körülmény, hogy a dombot óko­ri emberek olyan helyen hordták össze, ahol egy­kor két folyó ömlött egymásba, már pedig a mon­da szerint Attilát ilyen helyen temették el, de más nagy vezéréről a másfél évezred előtti idők­nek nem jegyezte fel a krónika, hogy aranykopor, sóját ezüstbe, az ezüstöt vaskoporsóba tették vol na, kétségtelennek tartom, hogy mindaz, amire a további ásatások során akadunk, nem lehetnek egyebek, mint: Attila sirja, a hunkirály hármas koporsója, mérhetetlen vagyona, kincseinek tö­mege, amiket vele együtt tettek harcosok koporsói mellé és én hiszek abban is, hogy az axanykopor­sóhan megtaláljuk Isten ostorának másfélévezre­des csontjait. — Hogyan folytatja tovább az ásatásokat? — Ha most pontosan megállapítottam a mélysé­get, ahol a leletek után kutatni akarok, akkor a domb oldaláról ujabb tárnát vezetek a közepe felé. Felülről nem lehet az ásatást kezdeni, mert ez felette veszélyes. Mindenekelőtt modern szivaty­tyuberendezéssel el kell távolítani a vizet és olyan helyen kell ásnom, ahol nincsen viz. Tehát a most felfakadt forrás szintje alatt. El kell ér­nem igy azt a barlangot, amelynek kezdetére rá­akadtam már ott, ahol a domb egyenes agyagré­tege véget ér, ahol megtaláltuk a füstös cserepé­ket és a — véleményem szerint — a vaskopor­sói ól levált szilánkokat. Azt hiszem, hogy na­gyobb számú munkás beállításával az nj eszten­dőben célhoz érünk .. Ki tudja ... Paál Jób. KIS HIRDETESEK a nagy szegedi keres férfi feh^rnemü­uitionsánok h Pftl vh'ohhÖ anyagokból k észon é* mérték szerint UWIPEL ,. HEBYI-nftl Mo?or- és gépiavitás villanymotorperselyeié • friscimannái, Kálvária ucea 2/b. Kégí csillárja; beváilom, áron ha nálam eaerélt b* njjá. Rosner József Tt-ra IiAjoakörat M Kárpi.osiriinKa bizalom kérdése' Fordn'jon MiliHOttEKHtZ ! Polgár a. 4. Tleia Lajos körút sarok! Rekami íek. •ote'ek állandóan raktáron. Márkás fOilöiollak, ClaVBflrtnoti legns­gyobbvAlas/.tt kb n minden kar­á^r«6sReniMi P«íoh«»yl tár 5 elegáns férfi Récz-cipöt hord Divatos formák, elsőrendű kiállítás Kttlcsey ucca 7 wtm tfódio. vhöglias, moior. Szerelés és Javiias. Dávid villanyszerelési vál alatá­nál, MÉRKY-U. 6/a. Telelőn 24 7/. CaUlárok, **«­reléei anyagok naay raktára. FORTUNA petró.aumgásfexó LAMPART­gyártmány, bljtalan bemutatás g Ruh Vilmos cégnél, Mikszáth K. u. »- (Paprikspiac sarok) kedelemről és iparról i^MMMMMMMMMIMMMMMMMMM Üvegezés Körösi Géza Mérev a. B Tel. 19—57 Irógépszaiag karbon, trodapapir olcsó, tartó' ™«ható uiípih esengeynet. Széchenyi tér 5 ZAVfZA villany világítási és erőát­viteli vállalata, Szeged, Feketesas-U. 14. Akkumu­látortöltés, javitís,készítés Dé 1 magyarosság legnagy obb eifloa éa a a 0 r> meár nhása Specialista órásmester miihelve Babos Árpád Kígyó ucca 3. órák, ékxzerekl OlosO árak! Uri kalapvasa­U«mI( leg-o'osóbban IdSUn MENCZ kala pesnál, Petőfi 1. udvarban. S. sugárút Kövér cipész al üzlete: Takaréktár u. 8. Legszebb és leg­modernebb tormák, e sö osztályú cipők kézzel var­rottan készülnek. BIHARI SkLV£M «* S/ÖVEI­kűlünlegesaégei Teremek Széchenyi tér 2. Irodabútorok irodafelaierélésl dfcfcek beeier­281 WiRTH é.RENGEY hely*: 1 S»4chenv tér *

Next

/
Oldalképek
Tartalom