Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-20 / 299. szám

t> t L M A G y A R O R S l K Ú Vásárnap, 1930 dir.rmbtr 20. Kárácsonyra, siffon, vászonáru, női és gyermekfehérnemü, asztalnemű, ágynemű Pnllák Testvérek MeamMi™' Közismert, jó m in rtsé £?ei n k. Elismert, nlesó ¿rwink. • •»••Mii IUVIWI VIV CseMcs-ucca. Költö és valóság (Doktori disszertáció Krúdy Gyuláról) Irta Perkdtai László. Wrildy Gyula, a közelmúlt magyár irodalmának egyik lcgjelentősebb alakja, a modern regény egyik előfutára, akit a közönség már életéljen félreismert, halála után pedig úgyszólván elfelejtett. Az utóbbi évek folyamán több fiatal észtéta figyelme fordult feléje, igy Pcrkátai Lászlóé is, akinek a szegedi egyetem bölcsészeti kunihoz benyújtott doktori értekezése első érdemleges feldolgozása a nagy iró életmüvének. Ebből az érdekes és önálló utakon járó diszszertáeióból közöljük az alábbi figyelemreméltó fejezetet. A valóság .Minden művészet egyik legalapvetőbb problémáját képezi a/ D viszony, amely a művész, illetve a ntfl és az úgynevezett „valóság" között fennáll. Ez természetes, mert hiszen mindannak, ami körülöltünk van, — anyagi és szellemi világunk. — a „valóság" ad foglalatot, amelybe igy, akarva, nem akarva, — beletartozik maga a művész is. A kapocs tehát művész és valóság között, eleve adott, elszakíthatatlan. Hogy Krúdy Gyulával kapcsolatban a problémának külön fejezetet szántunk, annk oka az, hogy az ő művészetében ez a kérdés centrális helyet foglal el. Mindjárt hozzá is tehetjük, hogy Krúdy örök és olthatatlan kíváncsisággal kutatta 0 körülötte burjánzó valóság mélyét, lényegét. Egész viharos élete voltaképpen nem volt más, mint hatalmas áldozni a művészet oltárán. Családi élete nem volt boldog s igy a „házi tűzhelytől" úijandó menekülésben volt. Ennek a menekülésnek iránya a kocsmák, kávéházak, kétes hirü mulatóhelyek, egyszóval a főváros mocsárvilága felé vezetett. De ez, — ha szabad igy mondani. — nem volt magánjellegű lumpolás, bohémkedés, mert mikor Kmdy az ember mulatótársai között ült és mulatott reggelig, akkor Krndv, a művész feSxültcn figyelt, emberekre, mozdulatokra, hangokra. ineKleayzéKekre és apró jegyzeteket készített. Noteszát soha otthon nem felejtette, vagyis cg> percre sem szűnt meg iró lenni, szinte még álmában sem volt magán-ember. Noteszai közül Ni-iidkiviil olcsó csudálatos fényű Pr<er»rforflian csiszolt kristályok esak akkor valódiak, ha azokon Gef. Gesch 41 \ <»y«Srt - eredeH felírni I Alhat« az eredeti iparművészeti gyári modellek rsik IVtersdorfhan készülnek és azok csodás ténye utoVrhHetiMi. Kristályaink HH-gkülőíihöetethrtő minőségét, csodát* fényét és olcsóságát a vásárló közönség szakértelmére hízzuk. Kapható és megtekinthető egyedül Szegeden R£ICH-nél. Kelemen u. 11. Vifjázatl Hasonló, de nem azonos szövegű fel irat nem Pétersdorfj esiszolás. néhány megmaradt nemzeti-muzeunibeli hagyatékában s ezek beszédes bizonyságai annak, hogy mennyire látott és hallott mindent, ami körülötte történt. Eiucsa szavak, mondatok, egy-egy arc, erőteljes vonásokkal felrajzolva, ugy, ahogy ott körülötte zsibongott az éjszaka mindig egyforma és mindig különös világában. Például ime egy jegyzet, amely barátjára és mulatótársára vonatkozik s amelyet később fel is dolgozott: „Meg kell irni Kállay Andris életrajzát! — Amilyen boldogtalan és amilyen büszke és gőgös. — Amint kimegy a kocsmából fizetés nélkül. (Korona.)" De nem elégedett meg a passziv megfigyelő szerepével, maga is kereste az éjjeli élet szereplőivel való találkozást. „A kucsébereket, kiskocsmák kiszolgáló leányait és a pincéreket nagyon szerette, ezekkel éjszakákon át elbeszélgetett; kérdései érdekesek voltak és mind. mind egy-egy mondatot vitt be készülő Írásaiba. A bukott lányokkal órák hosszat beszélgetett s néha nem győztük kivárni! ilyenkor azzal küldött tovább bennünket, hogy c:. ik menjünk előre, odaér ő is s lesz még annyi időnk, hogy elmulatgassunk reggelig.' — irja rövid, dc dokumentum-értékű visszaemlékezésében, egyik volt barátja, Városi László őrnagy. De mit keresett ez éjszakai „utazásokon" Krúdy, mit akart megtudni az éjszakai Budapest szomorú figuráitól? És milyen az ember Az „Asszonyságok dija" cimü regény előhungjában irja: szeretné látni az embereket, „mikor azt hiszik, hogy senki sem látja éket." Vagyis arra kivúnesi, hogy milyen az ember, mikor gátlás nélkül, szabadon mutatja önmagát. Amikor lehámlik róla mindaz a külszín, konvenció, amely a. mindennapi életben eltakarja lényegét. Nincs Krudy-irás, amelyben ez a lényeget kereső szomjúság meg ne nyilatkozna. Szeretne benézni a lebocsátott függönyökön, bekukucskálni a kulcslyukon, kilesni fiatal lányok gondolatait, asszonyokat látni, midőn fűzőjüket igazítják és „hangokat adnak, mint a fáradt kocsisok." Szeretné meglesni az emberek „hajnali álmát." Általában mániákusan keresi az álmok jelentőségét, mert bennük az ember lényegének jelentkezését érzi (s azt hiszem. Itt kell keresni legmélyebb magyarázatát anak, hogy Krúdy Gyula álmoskönyvet irt.) — Tehát szenvedélyes támadásokat intéz az ember ellen, hogy leleplezze legféltékenycbbcn őrzött titkait. Ezek után most már megértjük, mit akart megtudni az éjszakai éjet szereplőitől. Feleletet erre a kérdésre; „milyen az ember, mikor azt hiszi, hogy senki se látja?' Hiszen bukott lányok, kucséberek, bérkocsisok, sirások, koldusok, valóban olyan szabadon, gátlás nélkül adják lényegüket, mint az az ember, aki kíváncsi szemektől nem tartva, négy fal között fedi fel rejtett lényegét. Gátlástalanok ezek á páriák, mert anyagi és szellemi züllésük kiirtotta belőlük azokat a gátlásokat, amelyek az úgynevezett rendes polgárt anynyira jellemzik. „Senki se tudja az emberi szivet , . . Senki se ismeri a púpos, sánta, vak nők kedveseit . . . Senkj se ismeri a bukott ledérek, 3 társadalom megbélyegzettéinek rajongó szerelfeseit . . , Pcdig van egy bujkáló őrült, gonosztevő, gki g becsületes, rendes embereknek legfeljebb álmaikon röppen át, hogy reggelre irtózva ébredjenek az álmaikban elkövetett fertelmekből;" — irja PRV helyütt s ő valóban ezt a ..bujkáló őrültet" kere si, akiről ugy érzi, hogv ő az emberi valóság hordozója s ezért nevez/űk mi Krúdy Gyulát a legpesszimistább magyar költőnek. Egy másik fejezetben majd ámulva fogjuk látni, hogy Krúdy jellemző művészete nem Inás, mint ennek a „bujkáló őrültnek" uira. mes újra való leleDlezése. A zsurnaliszta Aki ennyire rabja a valóságkeresésnek, az alakjait nem fogja túlságosan elstilizálni, modeljeit a figyelő szem kőrnyüszerrel felismerheti s elkerülhetetlenné válik nála a pamflet szerűség Látszata. S valóban, Krudynak ezt legnagyobb rajongói is szemére hányják. Még Ady is (aki irótársai kőjéül talán éppen Krudyt érezte magához legroko.fBbbnak és méltán), még Ady is rámutat erre, zgy, a „Vörös postakocsi"-ról szóló bírálatában. Könnyű volna magyarázatképpen azt mondani, hogy ez a vonás Krúdy Írásainak, (néhány kivétellel mindre vonatkozik) ujságiró-voltából következik. Mert az a tény, — mondhatnók —, hogy Alvinezy Eduárdban Szemere Miklósra, a ZöldVadásühan Rudolf trónörökösre, Rezeda Kézmér« ban magára az íróra ismerünk (és főismcrlielünk még körülbelül 50 -tiO figurái", ez n tény arra mulat, hogy ;</, ujságirú betolakodott az iró területére és társadalmi regény helyett társadalmi riportsorozatot hozott létre. Azt hiszem azonban, hogy ez fordítva van; igaz ugyan, hogy Krúdy minden Írásában egy szemernyit zsurnaliszta s nem tett soha különbséget újságcikkei és egyéb irásaí között se írás* mód, se értékelés tekintetében; — mégis kétségtelen, hogy azért lelt újságíró, mert valóságérzé* ke, a valósághoz való viszonya oly erős volt, ami* lyen csak a nagy orosz és angol realistáké lelietett. Ö valóban nem akarja azt elhitetni az olvaval, hogy a regény lapjai körül megtörik az élet hullámverése, mert ott „más világ" kezdődik. Ezért van az, hogy Írásainak műfaj» legtöbbször alig meghatározható s ezt maga is érzi: hiszen »8 áradó valóság nem szori|li;itó műfaji keretek közé. „A műfaj babonája meghalt, de helyébe aa élclpek művészi igazsága támadt fel. Meg szabad látni és át szabad érezni mindent és le szabad) írni mindent, amit megláiiál és amit átérezték" — irja remek Rródy-tanulmányáhan és ez az aa áradó vitalitás, amelyről fönnebb szólottunk. X valóságos életnek rajongó szeretete. Igaz, ez zsúr* naliszta tulajdonság is, de Krudvban az európai nívójú modern magyar regény megszületésének legfőbb indító motora. Perzsaszőnyeget mielőtt vásárol, kérem forduljon bizalommal cégemhez, amely az ország egyik legismertebb színyegüzemc. SXŐnyeq}aVÍiÓ9, tisztítás, rojtozás, szakszerű vezetés mellett. Juti* nyos árak. Gábor sxőmyegstxövő, Szeged, Nemeslnkáes-ucca 30. Igen tisitelt vevőköreimmel közlöm, hogy a „Modern" kölcsönkönyvtárnál Kigyó-uceában levő lerakatomat megszüntettem. Karácsonyra Karácsonyi képes üdvözlet borítékkal 6 drb —.21 Szaloncukorka kundirozva fél kg —.98 Csokoládé karácsonyfadísz 1 doboz, --.88, —.48 Üveg karácsony fadísz 10 drb —.98 Angyalhaj 1 doboz. —.1-1 Ezüstszínű lamella 5 levét — .'¿4 Karácsony fagyertya 10 drh •—16 Fénylő asbcsthó 1 doboz —-.21 Csillagszóró 1 csomag 10 drb —.18 Narancs 1 kg —.58 Koszorús füge 1 kg P 1.08 Ma róni t kg —.68 Jánoskenyér t kg —78 Nápolyi 10 dkg —.18 Mézcsók 10 dkg —.18 Csokoládés drazsé 10 dkg —.22 Cukorka vegyes 10 dkg —.17 EMELETI lIELYISKtiEINKBRN FILLÉRES KARÁCSONYI JÁTÉKVÁSÁR. ÁRUHÁZUNKAT MA. YASARNAP REGGEL !> ÓRÁTÓL ESTE 6-IG NYITVA TARTJUK. PÁRISI MGY ÁRUHÁZ RT. IZia». CSBKONICS Ab KISS UCCA SAROK