Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-08 / 289. szám

Kedd, T930 do< ember «">. nn M A G y AR ORSZÁG 7 Karácsonyi segély! kapnak a városi kistisztviselők A pénzügyi bizottság hétfői ülése (A Déhnagyarorszáo munkatársától.) A pénzügyi bizottság hétfőn délelőtt folytatta a mnlt héten megkezdeti, de akkor félbeszakadt illését és letárgyalta a szerdára összehívott közgyűlés napirendiének pénziigvi vonatkozású pontjait. A városi alapitvánvok tőkéinek gyü­mölcsöző elhelyezése kérdésében ugv határo­zott. hogy az első kúriába sorozott hét szegedi lénzintézet ajánlatának elfogadását javasolja a közgyűlésnek. A javaslat ezerint ezeknél az intézeteknél egyenlő aránvhan osztanák fel az alapítványi összegeket, amelyek után mind­egyik pénzintézet néev százalék kama.toti fizet­ne a városnak. Letárgyalta és elfogadta a pénzüsrvi bizott­ság a ráros pótköltségvetését. amelvet most állított össze a, számvevőség. A pótköltségve­tés szerint a kiadások összege a belügyminisz­ter által jóváhagyott költségvetés 6,825.998 pengős kiadási összegéről 6.973.358 pengőre emelkedett ebben az évben, a 6,825.998 pen­gőben előirányzott kiadás pedig 6.996.885 ven­flóré. Hiteltullépés tör'ént 296.845 pengő ere­jéig, de erre fedezetet nvuit 149.485 pengő' megtakarítás és 170.887 pengő bevételi többlet. Még maradt is a végén 23.527 pengő felesleg. amelynek cgvrésze pénztári maradvány címén a jövő évi költségvetés mérlegét fogia iavitani. Foglalkozott a pénzügyi bizottság a városi tisztviselők karácsonyi, se a élvének kérdésével és a következőképen határozott. .Tavasolia. hogy a város adjon minden olyan városi tisztvise­lőnek. aki a X. fizetési osztályt nem lévte tul és aki családi pótlékot is kap. az élvezett csa­ládi pótlék összegének megfelelő karácsonyi segélyt és az ideiglenes alkalmazottaknak, ha nem is családeltiartók. de havi fizetésük nem haladia meg a nyolcvan pengőt. 10—10 penaőt karácsonyi segély címén. A tisztviselők minden gyerek után 12, a feleségük után 6, az altisz­tek a gyerekek után 10. a feleségük után 5 pengő családi pótlékot kapnak. A karácsonyi segélyére ilyenformán 12.000 nengő szükséges. ffdezetiil a pénzügyi bizottság a pénztári nui­radvánvt ajánlja. Legszebb, legalkalmasabb ajándék egy jó ródló, Írógép, csillár, Az ISSZPS gyári rádiók raktáron. Nagy választék. Régi rAdtÓfát becserélem. Megér­keztek az 1937. kerékpárok. Mielőtt vásárol, kérjen ajánlatot. — N<tgQ favifÓmUtielU­viUanykörték. K6l6!f1€£ll MáítOl! UCCa"1«! Ne kísérletezzen! DOXA megbízható, tökéletes r m svájci ora Az ui D O X A órák ólomplombával jönnek for­galomba, ami biztosítja a ve­vőt, hogy valóban uj és nem javijolt vagy felújított órái kap. Saját érdekében tehát min­denki ügyeljen arra, hogy a DOXA órán az ólomplomba, amelyen a DOXA szó olvas­ható, rajta legyen. B5 Viharos végrehajtás Iféle!: kéihónapi fogház (A Délmagyarorszáa munkatársától.) <*»z,v. Skultéty Ietvánné Boldogasszonv-sugáruti la­kos ellen hatósági közea elleni erőszak miatt bűnvádi eliárás indult. Skultétvné testvére. Bittera An'nlné 25 pengő vizdiiial tartozott a városnak ós mert nem fizetett, végrehajtást t.üz'ek ellene ki március 10-re. De ugvanezen a napon befizette a hátralékos vízdiiat. ugv. hogy amikor a végrehajtó rendőr és szellemi ! inségmunkások kíséretében megielent a lakáson, j már nem volt tartozása. A végrehaitás alkal­mával özv. Skultétvné tartózkodott odahaza, l aki rendkivü izgatottan viselkedett a ható­! sági emberek láttára. Becsukta mögöttük az aj­tót és kijelentette, hogv semmit nem enaed el­vinni a lakásból. A rendőr erélyes felszólítá­sára azután kinyitotta az aitót ós a végre­hajtó a szellemi ineégimmkásokkal kihordatta az uccára a lefoalalt ingóságokat. Skultétvné ezalatt eltűnt, majd később uiból Kié a galamb? Irta SZEDERKÉNYI ANNA Két fehér galambról szól a történet. Nem letoet azt soha tudni ki, mit, miért szeret, mihez ragaszkodik legjobban az életben. Az egyik a pénz csörgését tartja a legszebb muzsikának, a másiknak mindig csak a szive dobolja az induló­ját, a harmadik vérét, lelkét adná minden talp­alatnyi földért, amelyiket felszánthat, vethet. Mind­egyiknek más az indulatja, a szenvedélye és szi­vevágya. Különböző álmokat ringat és dajkál, Int is utána, hogy megvalósíthassa. Persze akadnak olyan emberek is, akiknek a kívánságai nem ágaskodnak fel, sem emeletes ház­nak a kupolájáig, sem pedig a pompának, fény­űzésnek selyméig, bársonyáig. Jóravaló, egyszerű emberek, megelégszenek az eperfa ágának sutto­gásával. Ez a bizonyos Gáspár István ]>éldául a galambokat szerette a legjobban. Valamikor há­zasember volt. Még fiatalon siratta, temette el a feleségét. Nem maradt utána gyermek Magányosan éldegélt fehérre meszelt egyszobás, kicsi házában. Dolgozgatott a kertjében, eljárt napszámba, egyszóval megkereste azt, amiből jóllakhatott. Nem kellett neki sok, beérte annyi­val, amennyi volt. Az volt a legfőbb gondja,hogy i galambjainak jusson mindig elegendő. Tudni­llik István módfelett szerette a barátságos apró­jószágokat. Egyszer elmondta neki valaki, hogy látott olyan galambokat, amelyiknek színtiszta fehér volt n tollazata, csak a két pici lábán hor­dott koromfekete nadrágocskát és a fejebubján volt egyetlen fekete pötty. Akkortól kezdve amer­re ment István, mindenünnen hordott haza ga­lambokat, fehéreket, tarkát és párositgatta őket I .este. várta, mikor bu.il a pici galamb a tt>iásl>ó<, -vallon tiszta fehér lesz-e. fekete radráüeal? Egyszer aztán megtörtént a csoda. Igazi hófe­hér volt a kis galamb, gyönyörűen villogott raj­ta a fekete nadrág, a búbján is ott volt a pötty Vigyázott István a két fiókára, mint a szeme­világára, tisztitkatta a fészküket, mindennap ki­mosta a víztartó csészéjüket. Alig várta, hogy szárnyra keljenek a galambok. Mik órára felnöt tek, hozzá is szoktak gazdájukhoz. Hívó szavára kalapjára, vállára repültek. Hegyes csőröcské­jükkel csókolták orcáját. Drágább volt és kedve­sebb volt az a két galamb Istvánnak minden föl­di kincsnél. Borús, kedvetlen nap volt, amikor bekövetke­zett a szerencsétlenség. István leszórta a magot a földre. Várta, leste, mikor tér haza útjából a két tündökletes galamb. Akkor tudniillik már ön­álló éle.tet éltek, szabadon röpködtek, a maguk útját járkálták. A galambok azonban csak nem tértek haza, már éjfél is rásölétedett a fehér ház­ra, amikor István még mindig ott üldögélt a kis széken, az ajtó előtt. A "galamboknak hire-hamva sem volt. Másnap reggel is hasztalan hívogatta őket. Eltűntek a fekete-nadránosok, nyomtalanul István nem evett, nem ivott. Pipára gyújtott, de letette azt is, nem ízlett neki. Ment az ismerősök­höz, kérdezősködött, nem látta-e valaki az eltűnt galambokat? Azután hat nappal, mondja az. éjjeli őr. galambbugást hallott a szomszédéknak a kam­rájából. Több se kellett Istvánnak. Átment és ba­rátságosan kérdezősködött, nem tudnák-e meg­mondani hová lett a két galamb. Azt válaszolták, hogy más dolguk van. mint az István galambjai­ra vigyázni. Erre István illedelmesen megemii telte, hogy hallott ö olyasvalamit, hogy galamb turbékolás szokott előfordulni a szomszéd kam­rájában. Szórul-szóra összeakasztotta a kocsi kerekét a '..kél szomszéd a galambok miatt. 'Majdhogy nem ölre mentek így kezdődött a^alámbnór. Volt már egyszer fülemile-por is, az is olyan nevesetes lett, hogy még verset is irtak felőle. V galamb-pörből nem lett vers, ellenben akkora gyűlölködés, versengés, hogy végre biró elé került az eset. A szomszéd megátalkodottan bizonykodott, hogy holmi galambok miatt nem hagy gázolni szeplőtlen becsületében. IslváD kötötte az ebet a karóhoz, hogy annak a két galambnak pedig elő kell kerülni a föld alól is. még akkor is, ha rá­megy a háza, kertje, de még az a hetvenkilenc pengő is, amit már koporsójára gyűjtött össze. Ha kell eladja a pipáját is, gubáját is, amit ap­jától örökölt. A galamboknak meg kell lenni' A biró meghallgatta az esetet, megértette a szót. Megkérdezte a szomszédtól, hogy hajlandó-e letenni az esküt lelke üdvösségére, siri nyugal­mára, hogy csakugyan nincs ott semmiféle galamb a szita alatt, a kamrában. A szomszéd hümmö­gött, tépdeste a bajuszát, végre is kinyögte, ha van is ott galamb, az az ő tulajdona, mert azo­kat az erdőben fogta. A biró gondolkozott kis ideig, azután kimondta az Ítéletet. A kisbiró el fog menni a galambokéit, elhozza őket a faluházához. Megtörtént a dolog. Akkor elmentek valameny­nvien a templomtérre, ahol a biró kijelentett», hogv szabadon engedi a két galambot. Ahová re­pülnek ott is maradnak. A galambok Fogják meg­mondani. hová tartoznak. Olvadozott a szive István gazdának. amikor viszontlátta a kis feketenadrágosokat. Azok ab­ban a pillanatban, amikor elengedték őket. nvilr égvenesen repültek az ő háza felé. Meg se áll­tak, aniig haza nem értek az ismert galambházha. így végződött a galamb-pör. István gazda az­óta még jobban szereti, ápolgatja őket. fis több­ször hangsúlyozza hiába minden, mégis van igazság ezen a földi világon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom