Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-06 / 288. szám

DCÍ MAT»yARORS7*n Vasárnap. T<?5(5 december fi. Szeged FC vigmatinéfa a színházban december 13-án Jegyek a Délmagyarország jegyirodái ban kaphatók­dig az ebéd. A „Kum." a férfi násznagya olyan büszke, mint a főszolgabíró ur, mikor nagy urakkal vadászik. De hát ezen már hi­ábavaló a csodálkozás. Három párnát tesznek alája s a menyasszony részéről meghívottak de általában mindenki fölött, 6 rendelkezik. Az ő parancssza' ára történik a tálalás, mert a másik násznagy, a „sztariszvat." meg a „dever" a vőfély, alárendelt személyiségek Az igazi lakodalom ebéd után kezdődik az újdonsült férj lakásán, azaz. hogy még a ré­giben — eltart három napig is dudaszó mel­lett. Óh. édes istenem, hiszen vérzik eleget az ember szive érte, de ki győzi ezt mind költ­séggel? Elmaradnak a kedves pa'zánkodások, a menyasszony-tánc, a pólvásbahn felöltöztetése. (o;jjé, miiven kacagással vannak é'félkor, mi­kor az ni pár megiclenik a bcpólvá/ott mi csodával!), nem öltözik senki állatnak — te­szem azt a kutyától senkisem veheti rossz* néven, ha az asztal alatt a lábak után kap kod"), pebelvt sem fuinak hajnalban a ven­dégekre. elmarad minden. Az elrabolt leánv másnap már jövendőbeli­je lakásán ébred föl és nem mutatkozik addig, amig a lagzit megtarhatják. Egész csöndben adja Gligorovics Sztánára és Milin Obrádra nz áldást a nópa. még a leány szülei sínesének jelen. Szűkös az ebéd épp hogy a funkcioná­riusok nem hiányzanak .másnap reggel pe­dig muzsikaszó nélkül kisérik az uj menvecs­két a Tiszára, megmutatni, hogv ezentúl hon­nan hozza a vizet. A kumnál való látogatás is elmarad, ilvenkor nem illik. hogv édesnn­linkával. frissen főtt ételekkel kedveskedjen a násznépnek. Szóval ilven a szegénység átka. A legszebb, legbübájosabb emlékek maradnak el a leánv­élettől való zajos elbursnzá* niert bát ,.usz­kocsi" történt. filigorovicsék is csak egv-két hét múlva lá­togatják meg a fiatalokat. Pogácsát visznek és olt ülnek náluk estélig. A formít m*? ak­kor is be kell tartani, ba önmagunkat bolon­ditjuk, a megbocsátás fonná fa pedig ez. Csak mindezeken kell átesni. mert azután épn olvan élet következik, mini amUven a többié. Jönnek a hétkfiznani szürke idők do­loggal telve, Péró elörege'Mt. szeracsikától idő előtt agvonráncosodot! felesége pedi? nkár egész nan el'árhat diskurálni, ba van kivel, mert az otthoni gondok a fiatalasszonyra szállanak. Obrádot később elviszik katonának Temes­várra, csak sátoros-ünnepeken kerül egv-két napra haza. A menvec^ke nem naivon busul — az Isten tudía miért? —. de Péró mostaná­ban kackiásan bordia a bajuszát. A vége pedig az a dolognak hogv Obrád, mikor váratlanul érkezik urlébra. egyszerre rájön, hogv az anja miért sürgette olvan na­gyon a házasságot. Nem n fiának kellett az asszonv. hanem neki. Obrád ennélfogva vagv a gviklesőiét ránt?a elé, vagy a fejszét kania fel — ez már egyre megv —. de cselekszik valamit, utána pedig a kakastollasoknál jelent­kezik: Megöltem az apámat, mert elszerette a feleségemet. A malom kereke csőn^son Idttor fodros taitékot tur körülötte a s s7p1M tükö­rén messzire n^ovi csak ellát a szem. sárgára fest mindent a hold. Torontáli. HÁZUNK TÁJA BUDAOISTíH lecrolcsóbb és a pályaudvarok­4 boz legközelebb feksz?k n HUNGARIA gőz,kádfürdő,«sVizgyfigyintéie' fVTI., HohAnv-tieca 14. «zára* NyHIti rMMl S órakor. - 06s- *a K4ef­'UrdA éra »1.- KhiotiiUil <fll csak 10 fll I magyar olajlen Sokáig közhit volt, hogv a Magvarorszá­gon termesztett olailenmao minő:ógo ée olaj­tartalma nem olvan megfelelő, mint a külföldi. Téves volt ez ». hü-, mert a magvar talaj és éghajlat rendkívül kedvez a lenmagtermesztÓ6­nek. A téves felfogás mia't a közelmúltban a lonolajszükséglet 80 százalékát külföldről sze­reztük be akkor, amikor a vizsgálatok tanu­sága szerint a magvar ólaimat' zsírtartalma sokszor 2—3 százalékkal nagvobb. mint a dél-' amerikai származású lenmagé. Amió'a felismer­ték a magvar lenmag kiválóságát, azóta nem csak hazai iparunk igvek^zik 35—40 vagon- i ra tehető olajlonmag szükségletének legalább i egy részét Magvarországról fedezni, mée pe­dig jóval magasabb áron. mint a világpiaci paritás. A németek 1936-ban 1200 vagon lenmagot vet­; tek át 28 pengős áron s ezenfelül 150 vagon len­| magpogácsát adtak gazdáinknak 7 pengőért, tehát | körülbelül a fele áron. Ennek pedig a takarmá­nyozásban van igen nagy szerepe. Nemcsak kül­kereskedelmi, hanem mezőgazdasági szempontból is rendkívüli szerepe van a lenmagtermesztésnek. f Ugyanis az olajlen igen előveteménye a búzának. Nem igénytelen növény, megkívánja a jó talaj­müvelést, de mégis jó állapotban hagyja maga után a talajt. Ahol olajlent termesztünk, a követ­kező évadban a buza termesztése ugy minőségben, mint mennyiségben kedvezőbb I Az ola¡termesztés a gazdálkodás jobb jővedel­' mezesét szolgálja azzal," hogy a gazda biztosított értékesítéssel számolhat Tehát gondjai közül ki­kapcsolhatja ezt a hatalmas tényezőt. Olajlenmag sikerrel termeszthető bármilyen jobb minőségű, eléggé mélyrétegü és elég tele­vényt tartalmazó talajon Sikerrel termeszthető a buja fekete földeken is, amelvre a rostlen nem való. Nem sikerülhet azonban a termesztés so­vány, sfilevénves homokon, kötött terméktelen • agvnnon. mc" nem sreljditett tőzegen, kavicsos. vn<n' szikes földön, vagv száraz domboldalon A szárazságot nem szereti. Ííppep ezért a talaj megválasztási mellett jó telaimivelés, trágvázás és korai vetés a fontos Sikerrel alkalmazható az Istállótrágya. de icren fonfos a mütrágvázás és pedi« szuperfoszfáttal és 10 százalékos kálisóval A lent általában két vetésforgó közé szokás tenni. De fontos az is, hogv legalább 6 éven be­lül a len ne kerüljön usrvanarha a táblára. Az ,olajlennek minden olyan előveteménv megfelel. , amelv ló erőben, de nem bnián hagyja a földet, e mellett nem Is tu'sáírosan későn kerül le a föld­re és utána a talainv'Hcálatók ősszel még idejé­ben és lói elvégezhetők. A tálai ló előkészítése, a jó vetőágv biztosítá­sa igen fontos. A talait szinte kertszerűen kell megmunkálni, de naffvon mélvre ne szántsunk, mert a len nem szc.reti a rutrós földet. Kitavaszo­dás után az ősri szántás tetejét nzonnal slmitsuk el. maid horonnyal aprózzuk el. Hengert is hasz­nálha*"nk. mert a len nem szereti a tömöttebb, ütenedett földet Korán, lehetőleg márciusban vessük el a lent, do csak akkor, ha a talal elétfé fölszikkadt. Két­három cen'imétcr mélvre vessük üabonasor tá­y^í^nn Fontos a ió vetőmaf. Az elvetett mag­nak "Uí» keü ánolAs. csak aki-őr. ha a föld ke­vesebb estre kicserenesedptt Tcnvész idő 10Q­110 nan. Célszerű bevárni a teljes érést. Aratása \tav történik, mint a búzáé. Az o'a'lenhiaff fi »ét. A»1<"»>>an tfiO ne*"»<"re tet»eH»»1( katasztrális holdanként n hoza^kot. Tehát v< melyik tavaszi kalászossal felveheti a versenyt. Ü7FVETFJÍ TToírvan lehet konze.ryilni a tóját? Többféle el­írást al^nlmozbatnnk a tojáskonrerválásnál Va­lamennvi eljárás alkalmas arra, hogv a 'tojást olyan ar>va'"vkv>a raki"k. am»lyek a '«vetőt rész­ben el-árlák. Legalkalmasabb erre a száraz ho mok. továbbá Igen ió a korpa, fajrvaDot. A !• sokat, ngy rakjuk el, hogy száraz anyagok ée a tojások rétegében feküdjenek egymás felett. A konzerválás egyik módja a tojás likacsainak zsírral, vajjal, olajjal,- vaselinnal, viasszal való elzárása. Ennél az eljárásnál baktériumok nem tudnak fejlődni. Igen jó a tojáshéjnak parafinnal való beitatása. A nedves eljárásnál a tojás sok­kal könnyebben elzárható a levegőtől, ennek az eljárásnak hibája azonban az, hogy a konzerváló folyadék bizonyos idő múlva bejut a tojásba és annak izét megváltoztatja. Szokásos eljárás a mésztejjel való konzerválás is A híg meszes víz­ben a tojás mészréteget kap és évekig is eltart­ható, de bizonyos idő múlva az Ize kellemetlen fehérjéje sem verhető fel habnak. Továbbá a me­szeseit tojás nagyon könnyen reped a főzésnél. A diófa kérge megrepedt jelent-e veszedelmet a repedés? A repedéseik, ha nem hatoltak be a fa­szövetekig. nem jelentenek veszedelmet. Ha azon­ban a fa testébe is behatolt már a repedés, az nagvon könnyen súlyosabb bajokat okozhat. Ezért gyümölcsfakátránnyal (nem közönsége« kátrány­nyaP be kell kenni. A gyümöícsfakátrány házi­lag is könnven előállítható.- A bekent sebeket a kátrány védi, elzárja a levegőtől, azok nem fer­tőződhetnek meg s a sebek előbb-utóbb beheg­gednek. Ha ezt nem tesszük, a nyitva hagyott se beken kártevők telepedhetnek meg s azok okozói lehetnek a seblielv gvors korhadásának. Hocvan készíthetünk ló komposzt (keverék"» trá­gyát? Hulladékokat, faleveleket összesrvflitfink. s aztán verenjibe tesszük. A gyors korhadást elöse­githetliVIc nz*al, hogv gvakran megöntözzük a ke­veréket. akkor az sokkal gazdagabb lesz táp­anvasokban. Azzal is siettethetüik a tráfiya be­érését, ha nváron kiadós eső ntán az egész ke­veréket átforsatluk. 0'c«ó I :o MeoVz*»a(6! IP. Hegedűs il'szfe'wefl'eíé«! vM'a'ata a „^ZENT fiVÖlKíV* hő*. Klinikák, Kvermek-nenhel*, B"rom«l Irem­lonnhíz srerz«<1éses száMltAta. Szén' GvBrov íér U (Fe'sfivárosl lemplomn*!) Telefon étjei-naoDal : '5 55. Autó. K«IA»Z 5s Hern^as »zelvénvek érvényesek. c s e m e a d 1 ó b é I M kilogram Rózsa dióbél M kilogram mazsola fillér % kilogram mandula P 1-W Nagybani árban legolcsóbb {«»•Acn44. T*-'»* 59 V I f a q S i k e r! Bulla Eima vendégjátéka a Terézköruti Színpadon László Miklós Cr. Kerekes Mária eimü 6 képes darabjában Főszereplők: Békéssy Isfvén, Gárdo­nyi La'os, Peli, László, Fenyő. Rendező : Tarnay Ernő. is Ezt megelőzi a nagy kabaré műsor, melyet Salamon »01«, Raína Allce, 'lerendi Manci, Lengyel Gizi, Sass 0 ly, W cr. Vali, KővArl, Fölön Sán­dor, Hellay és a nagy kabaré társulat játszanak. - Rendező : Kőváry Gyula. Minden tlnnep- és vasárnap délután '/« 5 órakor e'caó helyirakkil. Tei. 1-265-54 — Kozdete: 9 órakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom