Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-06 / 288. szám

Vasárnap, J9i6 december 6. OlM MAGYARORSZÁG Szeged határa Irta TONELtI SÁNDOR idegenek, akik megfordulnak Szegeden & az átlagosnál nagyobb érdeklődést tanúsítanak a mi viszonyaink iránt, rendszerint, azon szoktak leginkább csodálkozni, hogv miért van Szegedneik ós még néhány alföldi magyar városnak akkora határőrizete, mint egy-egy kisebb néhai német fejedelemségnek. Hosszú időbe és nagyon sok magyarázgatásba kerül, mig sikerül velük megértetni, hogy a városi határoknak ilyetén fakulása a török idők emléke. Akkor változott meg az alföld képe. akkr*r pusztultak el a falvak* százai ós akkor képződtek az egvmástól sok mérföld távolságban levő városok, amelyek között sokáig nem volt semmi, csak puszta és lakatlan terüleí. Szeded ha'áráről van egy nagyon szép, színes térkép, amelyet 1747-ben Kaltsehmidt Ábrphám hites földmérő készítet*. Ez a térkép telQ van templomromok jelzésével. — ..Locus Efcclesiae" —, megannyi falunak a helye, amely a tőrök uralom ideje alatt elpusztult. Túlozna terrn^sietesen. aki azt tételezné fél. hogv a török, különösen, mikor már birtokába vette ezt az országrészt és birodalmának határát előretolta Nógrádig. • Hevesig és Borsodig. szántszándékkal pusztította volna el az országnak helfeiéljen. n határtól tisztes 'ávo1ságra alföldi magyar falvakat. A pusz^ásnfk a török hübérrendszer volt az oka. A török ar örökölhető htihérbirtokot nem ismerte. A falvakat szolgálatik ideiére az itt állomásozó fökatonák kapták hübérül, akik természetesen irvekeztek a lakosságból mindent, kipréselni, amit rfiak lehetett. Néha, ha évközben változott a hűbér személve. az évi iárandóságot 8 lakosságon kétszer is behajtották. Ezzel szemben a városokat a szultán megtartotta macának és mert az adófizető polgár értéket jelentett, védelmébe vette őket. A szandzcákbég vagv hasa jelenléte némi biztonságot is jelentett az átvenné ecanatok rakásai és fosz+oeatásai ellen A falakkal vagv legalább palánkkal kö' rülvett város több oltalmat is nvujtott meglepetésen! támadások ellen a zavaros időkben. Mert ilyenekre is bőségesen volt eset. Különösen nagy hadiáratok alkalmával, az Ázsiából hozott csapatok nem nagvon tettek kü^nbsósret. hogv a szultán birodalmában vannak-e még. vagv idegen országban. ÍJs mert a Duna— Tisza köze a ezul'áné volt, a végbéli magyar katona, is ngv portyázott itt. mintha idegen országban járt volna. A füleki helvőrség lovasai akárhnnvszor leszáffuldo'+ak egé6Z Szegedicr. elhajtották a marhát ós lovat és fölégették a falvakat, mert ezzel kárt csináltak a töröknek. A felszabadító háború első periódusában Szeged messze esett ugyan a nacrv harcok színterétől ami azonban a legkevésbé sem jelentet V azt. bosrv vidéke nem érezte meg a hábomt. Az alföld déli részén kpresztülvonuló török-tatár hadak mindent feléltek és elhurcollak. A császáriak viszont arra törekedtek, hogv me^avariák a török hadak élelmezését és «Mnnőt1á=át és repülő kölönitménvpH-el nvugla^anitot'ák a török uralom alatt álló területei- Ttiid-i ostromának esztendeiében a wászáriat- lovassága kétszer is eliutoft a szegedi vár P^lánkiáig. ianuár 22-én és április 24-én. E^oWk a lovas mitaütéseknek nagvré«zt maigvar huszárok voltak a részesei. B'/onv a pinj?var testvérek lak'a földet ők is ellenséges orszáenalc tekintették, ahol lehetőleg mindent ¿!nu=ztiAottak. hogy megnehezítsék a török hadak »'elmezécét. Nem vott csoda, ha ilven állapotok mellett « falvak lakosságának mí><rmaradt része bemenekül* a városokba. A falvak elhagvott területét a város vette birtokába. Ez az alföldi városok rengeteg határterületének eredete: A7okban az esendőkben, mikor az orezá" f^szabtid'ilt a török uralom alól, ezek a nagv határterületek nem sokat értek. Az egvkoni leírások szinte fantasztikus képet nyújtanak aktiitothág a régi és a mai 2-lámpás rádió közötti 1931*1936 ¥ Egy hullámsáv (200-600 m igl Rövid-, közép- és hosszúhullámsáv * 09-50, 195-590 és 720—1950 m-ig). r Mágneses hangszóró Elektro-dynamikus hangszóró, 1 exponentiális membránnal Kii körskála fokbeosztással Nagy tikskála, beirt állomásnevekkel la rövidhullámhoz is) — Veszteségmentes felépítés Hanglrequentia-sáv: 100— 4000 Hz Hangfrequemia-távi 50—7000 Hz • Veszteségmentes hullámcsopdók a helyiadok tökéletes kiszűrésére . Egyszerű fényezett fornir szekrény Díszes fényezett diófoszekrény, műbútorasztalos munka Nappal kizárólag Budapest L vétele / Nappol U hangerő« külföld-vétel — Kiváló rövidhullám-vétel egész nap ^ Késxpéniór P190.Késxpénzár P 173.- i. Az Orion rádiók 1936/37 es »orozota minden Oricn rddiákereskedönél kopható Raktárról házhoz szállítja, dijta anul és készséggel bemuta ja és rési készülékét becseréli FONYÓ SOMA villamossági és rádió szaküzlete, Kölcsey ucca 4. Telefon 11^65. Afenti készüléket lakáson díjtalanul bemutatja és r"Utf>rr6\ sz*'!'»« diiitsch mmi rádió- és villamossági szakiizCe'e Kárász ucca 7. Telefon 18-71. 6-9-12 havi részlet. Afenti készüléket lakáson díjtalanul bemutatja és f* *'fArról szftUWa: METEOR CSillMr Rt. lerakata, KárAsz-ucca 11. Telefon 33-76. 6-9 12 havi Köte ezett^ég nélkül bemu'ati < f's kedvező lizetési eltéteiek mnllett sz-\i íüh CSURY FERENC óra, ékszer és rádió szakiizlote, Kárász-ueea 7. Di'talanul bnmutatja és kedvező részletfizetésre is szi itia | KELEMEN MARTON Ke'emen-ucca II. Fenfl rádiót otthonában motorom he ftteiKíwsifr pí'Hü! harkovics Tisza L. krt 44. mérnök Te!: 30-20. Cserék legelőnyösebben arról a pusztulásról, ami itt végbement. Nyomban Budavár visszafoglalása után Károly Lotharingai herceg De la Vergne altábornagy hadtestét bizta meg Szeged visszavételével. Szegednek ugyanis nagy volt a katonai jelentősége: egyik főélelmező' állomása volt a töröknek/ uralkodott a Maros völgyében Erdélybe vezető ut fölött és legfontosabb átkelő pontja volt a Tinának Temesvár felől. De la Vergne altábornagy a Duna mentén indult dél felé és Kalocsánál fordult át keleti irányba Ezt az utat az egykorú kútfők alapján igv jel jemzi Horváth Mihály: „Sehol iható víz erei; a mocsárok, tavak büzhöld vizét még a marha sem itta. Sehol egy viruló fa, melynek árnyéka az utasnak •enyhet adna. A fii, a hozót olyan magas, hogyha a lovassá-]: rajta keresztül ösvényt e mintegy barázda' nem nyit, a gyalogság alig vergődhetett rajta át. Sehol a roppant térségen egv baráteágos hajlék, sőt nyoma sem volt az embereknek, kivéve a pásztorok nádkunyhóit." Ilyen lakatián és puszta volt a Duna—Tisza •nírolesóbban r«ak | T««*JS AKHJUAZBAN Tlsxa Lajos körút (PüspÖkbazAr-éptilett