Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-05 / 287. szám

SzomEat, T93(í decemFer 5. nrrw7?c777fi7ni7sz*n 5 Tárlatot rendezett a végrehajtó Nyilassy Sándor hagyatékából (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délután érdekes tárlatot rendezték Nyilassy Sándor művészi hagyatékából az iparostanonciskolának abban a helyiségében, amelyet az amatőrfényképészek használnak klubhelyiségül. A posthumus tárlatot birói végzés alapján a biróf.igi végrehajtó rendezte, — az elhunyt festőművész örökösei és hitelezőt ugyanis megegyeztek abban, hogy a művész hagyatékában talált festményeiket, rajzokat, vázlatokat birói árverés utján értékesitik. Az árverés iránt nagy volt az érdeklődés. Műgyűjtők, képbarátok jelentek meg ezen a szomorú végtisztességen, hogy ha lehet, megszerezzék az elhunyt művész ógv-egy alkotását. A Nyilassy-képek ázsióját ugyanis erősen felverte a halál és a legkeserűbb a dologban az, hogy Nyilassy Sándor, az országosan elismert művész, életének utolsó éveiben filléres gondok között vergődött és ha Klebelsberg Kuno nem eszközöl ki számára nagyobbértékü állami megrendeléseket, nyomorognia kellett volna, mert képeire, amelyek számára aranyfedezetet nyújtott Nyilassy művészi tehetsége, nem igen talált vevőt Az árverésre bocsájtott hagyatékhoz 133 leltári tétel tartozik, ami közel kétszáz darabból áll. Kisebb-nagyobb festmények, színvázlatok, rajzok fölött koppant meg a végrehajtó kalapácsa, de volt a hagyatékban több más művész alkotása is, többek között néhány értékes Munkácsy-skicc. Nyilassy ugyanis tanitványs volt Munkácsy Mihálynak és a legféltettebb kincsei között őrizte a legnagyobb magyar festő néhány tréfás rajzát, vázlatát. Az árverés a kis rajzok értékesítésével kezdődött. A legkisebb rajz kikiáltási ára hét pengő volt, de az érdeklődés következtében gyorsan röppentek fel az árak. A legmagasabb árat Nyilassynak a „Vasárnap a Tisza-parton" cimü festménye érte el, a városi múzeum négyszáz pengőért vásárolta meg a képtár számára. Ugyancsak a mu zeum vette meg 170 pengőért a „Delelő a Tiszán" cimü képet. A pénteki árverés délután három órától hatig tartott. Ez alatt az idő alatt negyvenkilenc darab kelt el a hagyatékból összesen 2672 pengő értékben. Budapest, december 4. A választójogi konferencia pénteken tartotta harmadik ülését ezúttal Komis Gyula elnökléeével. Az első felszólaló Ernszt Sándor. a keresztény gazdasági párt delegáltja volt. Hangéi-hozta, hogv a külföldi eseményeket eddig nem világították meg kellőképpen sem a konferencián, fejti a parlamentben. Nem leh t tötbé feltartani azt az áramlatot, amely a titkos választóioa törvénybeiktatását követeli. Ezután a legutóbbi választásokat bírálta és kijelentette. a magyar választások történetében méa nem fordultak, elő olyan esetek. mint a legutóbbin. Ennek a választásnak következményei vannak a mai parlamenti életben. A lakosságot a várakozó nvugtalanság jellemzi; a. parlamentben nagyobb a nyugalom, mint. odakint — niondo'ta helyesléssel kisérve Ernszt — Különösen Eckhardt beszéde tett rám mélv hatást — mondotta ezután —. mert Eckhard* és pártja, nézetem szerint, naav fovtossácwl bír a magyar közéletben. Eckhardt mögött félmillió választó áll. Helvtelenitette. hogv az értekezleten a kormánypárt. nem hailandó véleményt nyilvánítani. Ez az oka an nak. hogv az értekezleten az ellenzék is óvatos; mindenki a negatív vonalon marad, cenk kevesen állnak ílő pozitívumokkal. Éppen ezért nem tudta, hogv fog-e az értekezletből tanulságot levonni a kormánv. Darámri miniszterelnök közbeszólt: — De iaen! Sokat! — Az ellenzék* azért akaria a titkosságot — folytatta Ernszt —, mert a szavazás következményeit akaria ennlvteni. nem akaria. hocv a szavazás után zaklassák a. választókat és állásfonla1 ¿*uk miatt anyagi káruk stárwzrék. Leginkább a laistromos választás meFett van. mei-t ez natv óvószer a derrun/ógiával szemben. •— A parlamentarizmus régen az alkotmányos szabadságot ielentette az uralkodókkal Mindkét moziban a Mirjzfi ar öüiéliös w olaszországi és bécsi látogatásáról készült fav étetek. Belvárosi Mozi Szombaton és vasárnap Gustav Fröhllch legújabb filmi« Vetélytársak M. Follmern »Egy asszony, aki nem akar* c. eimii regényének filmváltozata. Széchenyi Mozi Ma és mindennap < sok le ntiteknek engedílyeive. \ salán síi eí fo*liia Megrázó dráma Ameiika történe-éből. Főszereplő: Warner Baxter. »A titkos választójogot becsületesen és minden hátsó gondolat nélkül kell megvalósítani" A miniszterelnök beszédével véget ért a vá!asz'ó;ogi értekezlet — Állást foglalt a népképviseeíe1* és a vegyes rendszer mellett, megreformálja az ajánlási rendszert ós a dinasztiákkal szemben. Ma nincsenek dinasztiák, ezért a parlamentre zudul minden, arra a tényezőre, amelv ezelőtt ellenőrző volt. Látni kell. hogvan saaladnak a nemzetek abi ba a táborba, amelv a parlamentarizmus ell len van. — Azt. hoay szaladnak, nem látom, hoau kény szeritik, azt látom! — szólt közbe Rassay. Rainiss Ferenc a jobb- ée baloldal közöttii 1« gkülpnböztetésről beszélt, maid ismertette Hainiss a nvilaskereszes párt ós Népakaratpárt választójogi álláspontiát. A következő szónok Rucliíiiger Manó volt. aki hangoztatja beszédében, hogy a választójogi reform sürgős. Tiszteletreméltónak tartja az eddig felhozott aggályokat, de azt hiszi, hogv a választójoa és a. demokrácia kérdésében a sürgősség szempontjai súlyosabbak. Sorrendben előbb terieeztené 'ki a felsőház jogkörét és megoldani a választóméi reformot. Kállay Miklós t hibának ^artja. hogv már régéit nem csinálták i meg a titkos választójogot. A titkos választóMIKULÜSRA kedves ajándék Ili slágerlemez varost Npmdából K. & r & s z u c c a iogot. becsületesen és minden hátsó aondolat nélkül, kell meavalósitani. Ami a választójog! rendszereket illeti, azokhoz csatlakozik, akik vármegyei listát ée esetleg ennek keretén belül vegyeg választóioai rendszert képzelnek el. A sorrend kérdésében Bethlen állástpontiát osztja, a kormányzói jogkörének ©s a. felsőház hatáskörének kiterjesztését feltétlenül szükséges nek tartja. Lakatos Gyula a választójog reformját — nem tartia idősze rünek. Szerinte nem a ioaok kiterjesztésének, a mértéke a fontos, hanem az. hogv tiszteesésea ée fair választó jogot 06 választási eljárást alkossunk. A tisztesséaes eljárási módban látia az egyedül elképzelhető korrektivumot. Lényeges szerinte az agitáció igen szigora törvénvee keretek közé való szorítása. A gondolathoz, hogy relatív többséget fogadion el a választásnál. hozzájárul. Végül kijelentette, hogv szükségesnek tartja — az eavvárt rendszer megerősítését... Mivel több szónok nem volt, az elnök az értekezlet tanácskozásait befejezettnek nyilvánította. Darányi Kálmán miniszterelnök szólalt fel. Azzal kezdte, liogv a titkosság ie csak eszköz, a problémákat egészen más módon kell megoldani. De megnyugtató a tifrkosság bevezetése a közvélemény szempont iából, amelv nyugtalanság aal nézte, hogy ez a ' kérdés nálunk még mindig nincsen megoldva. .4 kérdések részleteibe nem kiván bocsátkozni. csak néhány kérdésben kívánja álláspont iát ismertetni. Leszögezni kívánja magát » a népképviselet álláspontja mellett. r. • . • •• ; Igazat ad azoknak, akik a választások tisztar sága és a demaaóaia ezempontiából kívántak korrekMvumokat. Ernszt Sándor felszólalásával szemben inkább Eckhardt Tibor Ulásfoalalását tartia megfontolandónak, akt a ve. gyesrendszer bevezetése mellett foglal állást, abban az értelemben, hogv a kerületi rendszer, eeetleg a törvényhatósági lista mellé bizonvoa százalékban az orssáaos lista lehetőségét ie kívánja. A eorrendkérdósnél az az álláspontia. hogv ha meg van rá a lehetőség, mind a három törvényjavaslat egyszerre kerüljön benvuit-ásra. A kormányzói jogkör kiterjesztésével kapcsolatban annvit jelent, be. | hogv felfogása szerint a kormányzót és az or! szággvülésit a törvényhozás olvan tényezőiévé 1 kell tenni, amint az királyaink alatt volt. — a törvényalkotás az országgyűlés és a kor> mányzó egijüttes feladata legyen. Kívánatos nak tartja a felvetett utódlási kérdés szabályozását ie. Az ajánlási rendszer mai alakjának megszüntetése cóliából, már ez előtt egy héttel javaslat kidolgozására leérte a belügyminisztert és ez a javaslat most van ki dolgozás alatt. Ahhoz, hoay az időközi lálasztásokon a titkosságot bevezessék, nem tudna hozzájárulni, az .aiánlási rendszer mai formáját, azonban rövid törvényjavaslattal measzüntetni kívánja. Kozma Miklós belügyminiszter: Kis számú ajánlás, közjeayzőnél kaució stb. — Ami a további feileménveket illeti, csak annvit jelentek ki — folvtatta a miniszterei. ( nök —. hogy a kormánv igyekezni fog a ia f vasiatokat minél előbb elkészíteni.