Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1936-12-29 / 304. szám
DELMAGYARORSZAG -TmHÜ—ljj.illJ VITniy m inJMHaHB^^HBWHMMB^HWBBMMBMBWWflltiMWMHMMBP^—WWE^lMgCmDílTWr—"T.IfflMW' Wtf—ÜW ft SZEGED, steikeulflitr Somog/i «ee» _ J J iAfc «lA/iamKA« Itt ELŐmElEs, Havonta helybon S.ZO 22. I. em. Teleion: 23.33..KladóHlvatal, ItCUQ. 17JU Qctcinucr 67. vidéken £» iludnpctlen 3.eo> KUlimdíín KBlctönkOnyvMr ét teflfiTodai Andi ».4« penqO. - egyes uAm <un h«tkO» mcco s. Teletont 13-««. _ Nyomda: Ldw Ara ÍO fillér nap ÍO, vníAr- és Ünnepnap UU. ttlrtlpóJ occa f. Telefont l%Oft. . 1 ftrtrnfl detések eivétele larlla szerint. Megle. I aa cwaawrdfcM—«M XII ¿VfolVdTn 304 SX *e->lk héllO Klv«te<«rel r»»nontn rendel, Aláírás elöíí as angol-olasz egyezmény « * Sorsdöntö Karácsonyi tanácskozás*»!* Várisban és Condonban — Megegyezés a Földközi tenger békéjének fenlaríásában és a spanyol kérdésben — Európa: uj Qelyzet elöli? London, december 28. Az angol-olasz egyezmény aláírásra készen áll. Lehet, hogy már csak órák kérdése a megállapodás szövegének közzététele. Rómában és Londonban minden előkészület megtörtént az aláírásra és a közzétételre. Sir Eric Drummond római angol nagykövet még szombaton délelőtt megjeleni a Palazzo Chigiben, ahol Giano gróf olasz külügyminiszterrel együtt elvégezte az utolsó simításokat a megállapodás szövegén. A megállapodást nem gentleman agrcemenl formájában kötik meg. hanem kölcsönös jegyzőkönyvek kicserélése formájában. A jegyzőkönyv szövege alig több husz sornál. Az angol-olasz megállapodás pontjainak tartalmáról a következő éitesüléí »ket sikerült megszerezni: Í. Anglia és Olaszország kölcsöu*.sen kifejezi azt az óhaját, hogy a Földközi-tengeren a l>ékét fenntartsa. 2. A két ország kölcsönösen biztosítja egy más számára a Földközi-ie.igeien a szabad mozgást és a mozgási szabadsagot. 3. Olaszország és Anglia kötelezik magukat arra, hogy tiszteletben tartják egymás érdekeit. i 4. A területi status rpio a Földközi-tengeren fennmarad. Az angol-olasz szerződés bevezető jegyzőkönyve hangoztatja, hogy az egyezmény nem irányul egyetlen harmadik hatalom ellen sem. Remélik, hogy ilyen módon eloszlathatják azokat az aggodalmakat, amelyek Jugoszláviában. Görögországban és Törökországban az egyezmény megkötésével kapcsolatban megnyilvánultak. A spanyol kérdésről az ui egyezmény nem emlékezik meg, bizonyos azonban, hogy ez a kérdés J tárgyalások során n?gv szerepet iátszotf. A megillapcdás negyedik pontjából kitűnik ez. amikor a Földközitengeri status quo fenntártását szögezik le. Bizonvára nem véletlen, hogy Rossi olasz tábornok. aki a Mallorca -szigeten összegyűlt olasz önkéntesek parancsnoka volt, éppen most hagyta el a Baleári-szigeteket. Emlékezetes még, hogv minden híresztelés, mely Olaszországnak a Baleári-szigetekre való igényére vonatkozott, megemlítette Rossí tábornok személyét is. Rossi tábornok elutazását a Bal»áriszigetekről az angol közvélemény ugv tekinti, mint ajándékot az olasz-angol egyezménykötés alkalmából. Lázas tárgyalások Londonban London, december 28. Esztendők hosszú során keresztül nem volt példa a karácsonyi ünnepek alatt olyan lázas diplomáciai tevékenységre, mint amilyen most folyt London, Páris. Berlin és Róma között. A külpolitikai fordulat a jelek szerint uj mederbe tereli Európa életét. A londoni külügyminisztériumban feszült izgalom uralkodott s mialatt a nép otthon és az uccákon ezúttal is a szokott módou. vidám hangulatban töltölte az ünnepeket, a küTQsvi hivatalban kivilágított ablakok mögött éiielnappal dolyoztak. A párisi, berlini és római telefonok egymásután ontották a jelentéséket. amelveknek egvik csoportja az Olaszországgal való megegyezésre, másik csoportja Németországnak a nemzetközi együttműködésbe való bevonására vonatkozott. Cáfolák Hitler karácsonyi megbeszéléseit Berlin, december 28. A francia és angol lapok tudósítói Berchtesgadenbe utaztak, mert azt a hírt kapták, hogv a karácsonyi ünnepek alatt politikai tanácskozás lesz. A hir szerint Berchtesgadenbe kellett volna érkezni a birodalom valamennyi miniszterének és a párt minden vezető emberének. Ehelyett csak a világlapok munkatársai érkeztek meg. Berehtesgadenben kiderült, hogv valaki félrevezette őket. A karácsonyi ünnepek alatt — a hivatalos jelentés szerint is — TTitlernél nolüikai megbec7/,ló« nem volt. Népi politika és alkotmányos szabadság Irta ECKHARDT TIBOR Az idei karácsony a békesség jegyében köszöntött reánk. Nagy öröm ez nekünk, mert a tavalyi karácsony súlyos harcok közepette múlott el felettünk és most egyéve a harc fokozott kiélesedését voltam kénytelen bejelenteni. Nem mi kezdeményeztük, nem mi éleztük ki ezt a harcot, a nemzet, sőt az emberiség legfőbb javáért szálltunk sikra és minél nagyobb távlatból tekintünk vissza ezekre a mn már lezárt harcokra, annál világosabban látjuk, mily elkerülhetetlenül sz ükség- e s volt minden erőnket latba vetni, hogy kivédjük a reánk leselkedő veszélyeket. Mi volt az a veszedelem, amelynek láttára félrevertük a harangokat és táborba szólítottuk a magyar népet? A magyar nemzet, sőt az emberiség legféltettebb, legdrágábban megszerezhető kincse, a szabadság forgott veszélyben. Korlátokat állítottak fel minden irányban, kelepcéket helyeztek el az uton és politikai fejlődésünket megpróbálták a megengedett és meg nem engedett eszközök mindegyikének felhasználásával ugy elhatározni, hogy haladni másirányban, mint a zsarnokság, önkényuralom, diktatúra felé, egyáltalában ne lehessen. Népünk legjobb ösztönei, átöröklött politikai képességei és megszentelt hagyományai tiltakoztak ez ellen a felülről kezdeményezett önkényuralom ellen, mely annálinkább kétszeres súllyal fojtotta volna el a nemzet legjobb képességeit, mert hiszen a népi erőkre nem számíthatván, csak a nagytőke, a pénz hatalmával, s arra támaszkodva, annak érdekeit kiszolgálva, lehetett ezt a .kísérletet végigjátszani- A mi legfőbb célkitűzésűnk a népi politika és az annak fejlődést biztositó alkotmányos szabadságunk gyökereiben volt megtámadva és nem lehetett haboznunk, nem lehetett késlekednünk. minden erőnket be kellett dobnunk a harcba, hogy ezt a szégyent és pusztulást elhárítsuk országunk felől. Hzeréves alkotmányunk ellen felülről csinálódott forradalom s a népi erők elbuktatták, lejáratták ezt a támadást. A megnyugvás, a békesség jegyében köszöntött reánk a mostani karácsony, mert ez a' legfőbb veszély végleg e 1 m ti 11, vissza többé nem jöhet s mi, akik tavaly a legsúlyosabb hazafias aggodalom érzésével néztünk 1036. év felé, most, az T037. év küszöbén a becsülettel teljesitett kötelesség öntudatával és megelégedettségével nézünk előre. A harc megszűnt, a munkát azonlían még fokozni kell. Legelső kötelességünk mindnyájunknak, akik képesek vagyunk okulni a közelmúlt tanulságain, közjogi berendezettségünket olv módon megújítani, hogy hasonló veszélyek újból reánk ne szakadhassanak. Alkotmányos fejlődésünk szabadságát az eddiginél jobban és intézményesen kell biztosítanunk és helyre kell sürgősen állítanunk nemzeti életünk megzavart egyensúlyát. Alkotmányos fejlődésünk nincs biztonságban mindaddig, amíg a végrehajtó hatalom, vagyis a kormány elhatározásától függ túlnyomó részben a magyar képviselőház mikénti összetétele. De függetleníteni kell a felsőházat is a túltengő kormányzati befolyástól és a törvénvszentesités rocrának megadásával a magyar államfőt is abba a helyzetbe kell hozni, hogy a kormányzati akarat egyoldalú érvényesitésének törvényes és intézményes gátjai emeltessenek. Nem pártpolitikai érdek, hanem legfőbb nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy a falu megélhetése és ezeken keresztül minden társadalmi réteg boldogulása komolyan biztosíttassák. De legfőbb ideje annak is, hogy ezer korlátozástól megbénított, valósáéval gutaütött gazdasági és pénzügyi életünket mozgósítsuk, lendületet, kezdeményezést, változást, fejlődést, szóvá! uj életet vigyünk bele a kiszáradt és idejétmúlt» formákba. A gazdasági mozeósitás oedip nem történ-