Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péntek, december 25. DÉLMAGYARORSZÁG A „Szomorú vasárnap" megszerezte szerzőjének az eSo saroki házat — Seress Rezső utja a dorozsmai nagy vendéglőtől a világhírig Ezerkilencszázhuszonnégy tavaszán, mikor a Stefánián nyíló jázminbokrok illata elindult 4 város kőrengetege felé, hogy gyönge szellőcskék láthar tatlan karjaiban Újszegedről áthozott rózsaillatokkal együtt hirdesse a szegedi oldalon is a tavasz érkezését, hangoskodó társaság mulatott a hajnali órákban a Kass-kávéház terraszán Károlyi Árpád muzsikája mellett. A férfiak körülrajongták a mulató társaság szép, szőke asszonyát, a társulat jóhangu énekesnőjét, aki egész éjszaka uj nótára tanította a cigányt. Mikor hajnal felé kitárultak a Kass ablakai a felkelő nap sugarainak, a szőke színésznő kissé mámorosan az édes boroktól, kissé rekedten az elszívott cjgaréttáktól, még egyre dalolta a legújabb nótát a cigány vonója elé . . , Aztán felszedelózködtek a hosszú asztal mellől és elindultak a Minorita-templom irányába, a szép asszony felsővárosi lakása felé. Végig az uton, a hajnali derengésben mindenki az aj nótát dúdolta: ,Hazudik a muzsikaszó, bolondság az élet..." Odahaza, a felsővárosi szobában a szép szőke asszony ledobta magáról ruháit, végighevert a díványon, elszívott még egy cigarettát, a haza hivott szerepre kusza vonásokkal ráírta 3 «fal utolsó sorát és gyöngyháznyelfl revolverét rászorítva szivére, életével igazolta a nóta sorait , , , A színtársulat szép temetést rendezett e . , A szegedi lapok nyomán a pesti újságok is oldalas riportokban számoltak be az öngyilkosság legapróbb részleteiről. Budapesten, az egyik körúti kávéházban Erdélyi Mihály fiatal színész, a későbbi szerző végigolvasta a tudósítások sokszintű riportjait és kalap nélkül rohant haza a kávéházból. Nyolc nap múlva csomagot kézbesített Palágyi Lajos színigazgatónak Szegeden a postás. Mikor kibontotta, meglepődve olvasta a vastag füzet címlapját: HAZUDIK A MUZSIKASZÓ. Operett 3 felvonásban. Irta és zenéjét szerzé: Erdélyi Mihály. Palágyiban még erősen sajgott benne a nemrégen eltemetett müvészasszony emléke és félretolta Íróasztalán a darabot. Felesége felvette, elolvasta a cimét és — hazavitte. Délután már el is olvasta és még aznap éjjel megkezdték a darab kiszerepezését. Május vége felé járt az idő, gyengén ment a szinház, Palágyinak sikerült műsorra tűzetni a darabot. — Azért a két-három előadásért, amig műsoron lesz, kár volt betanittatni — mondotta az egyik próbán Palágyi, — Mincfegy, -hogy ezt vagy más darabot tanul be a társulat — válaszolt az asszony. Első este félház volt. Második este telt ház nevette végig a darabot, amely még harminc este uralta a műsort, végül felkerült a Budai Színkörbe, egész nyáron játszották és egyszerre ismert embert csinált az addig éhes, félretaposott sarkú vidéki színészből, a szerzőből, Erdélyi Mihálybó? . . . Alig tizenöt évvel később, majdnem hasonló Körülmények között egy másik szerzőt. Ugyanabban a kávéházban, ahol Erdélyi Mihály olvasta a szép szegedi színésznő öngyilkosságáról szóló riportokat, törzsvendég a »Szomorú m? ár napa komponistája: Serz*s Rezjő. ftt, az egyik cseni« sarokban, a fehér márványixtalre teri^tt kottalapog SÍÜVOÜ a da^ amely öt vi1~iész zenekarain lés reszt ül szerezte va&e írójának a pesti saw>kháíat V' elinduHs nehéz perceiről és a dal születéséről mesél egyszerű, keresetlen szavakkal az állandóan mosolygó Seress Rezső volt táncos-komikus, jelenleg -rmajdnem pesti háztulajdonos ... — Ezerkilencszázhuszonegybön a Szabados-féle színtársulattal jártam az országot — kezdi az emlékezést. Elvetődtem Dorozsmára is és ott a nagyvendéglőben sörös hordókon épített színpadon, mint láncos-komikus ugráltam minden este más szerepből. Szabad délutánjaimat Szegeden töltöttem és sokszor álltam a színház épülete előtt, vágyódva néztem rája és elképzeltem, milyen szép lehet — belül. — Istenemi ha én egy kőszínháznak lehetnék a tagjai — sóhajtoztam és határtalan undort éreztem a sörös hordók iránt... — Egyszer Szegeden egy színésznői temettek. Én is ott voltam a tömegben, ahol öreg asszonyok azt mesélték, hogy egy nóta miatt lett öngyilkos... — Dorozsmáról Kistelekre áll az utunk, majd Dunántul következett, mindenütt a nagyvendéglők tánctermében a 6örős hordókra épített színpadokkal. -5- Végre kőszinházhoz kerültem. Szerződést kaptam Pestre, a ligeti Jókai színkörbe. Itt játszottam minden este és egyszer nagyon szerelmes lettem... Belebolondultam a drámai hősnőbe ... Nem akart megahllgatni... Hogy meghódítani, verset irtani és mindjárt meg is zenésítettem A színháznál az volt a szokás, hogy a darab előtt öt-hat magánszámot adtunk elő. Betanítottam dalomra Csia Sándort, a társulat bonvivánját és hogy a számnak sikere legyen, én másztam le a zenekarba a zongorához, hogy lekísérjem. Ez volt az első dalom. Kilenc hónapig énekelte Csia Sándor minden este: »Még egy éjszaka legyen az enyém a fájdalom — A közönség persze vele énekelte a dalt és innen terjedt el a nóta. Nádor Jóska is hallotta valahol bent a varosban ós nyomozni kezdett a szerző után. Félévig nyomozott, míg kiért a ligeti színházba. Mikor meghallotta, hogy én irtam a nótát, rámkiáltott: — Aki ilyet tud, ne legyen színészt — Nyomban otthagytam a társulatot. Elmentem zenésznek. . Kávéházban zongoráztam a'ligetben. y Persze, most már állandóan irtam dalokat és mindjárt énekeltem is, a Nádor-cég pedig mindegyik dalomat azonnal kiadta. Egymás után jelentek meg kottáim: »Hiába van palotád Budán...«, Engem még nem szeretett senki., m, »Szeressük egymást gyerekek, Gyerünk Bodri kutyám...«, »Csendes ember lettem...'«, V'Mindenld asszonya htt...« — Ezerkilencszázhuszonnégyben kerültem Pestre és tizenkét évig tartott, míg eljutottam a »Szomorú vasárnapig«. Kis szünetel tart Seress Rezső, rágyújt egy cigarettára, megkínálja feleségét, aki már velu osztozik a 5Szomorú vas^apf aayagt ét erkölcsi sikerében— Meiálj« el a »Síomora vasárnap« ¿zíjkíátÁi nék és karríerjánalí történetét. — Az egyik ligeti kávéházban zongoráztam, mikor bejött Jávor László fiatal újságíró. D?« loltam nótáimat és megkérdezte, hogy ki itt® Szokat. Megmondtam, hogy én. Nem szólt .env» mit, jrt rólam egy cikket. Az első hosszú, nagy cikket... Aztán elkerültem a ligetből a Duna* ]>artra ós egyik este itt is felkeresett Jávor Lászlój Mutatott egy nótát, amelynek szövegét ő irta,; mig zenéjét Rácz Zsiga cigányprímás «»redeJ Az volt a címe, hogy »Fekete vasárnap^ A muzsika nem tetszett Jávornak ^ megkért, hogy irjak hozzá másik zenét. M'í»'eU<w-ft a szo* veg, de kijavítottam a fekete szút szomorúra, mert ugy emlékeztem, hogy Fekete vasárnap ci* mű nóta már van. — Mikor készen volt a muzsika, zongo a 111 ós énekelni kezdtem a dunaparii kávíhá h'.n. Nagyon tetszett a közönségnek és egy est«- húszharmincszor kellett elén eke-nem. Elvittem M* dor Jóskához, hogy adja ki ezt a dalonu is. Elolvasta és — nem adta ki. Nem tetszeti i..kí a szöveg. Elvittem a »Csárdást kiadóivá, a >1 megjelent a kotlája- Talán hat hónap muh,1 én már régen más dalt énekeltem — Kuhu-r Pál kezébe került a kotta. Annyira me<jte! Ifc neki, hogy mindjárt bcénrkelle grnmofon u. 1 ülvette műsorába is ós már hat hónapja énekelte mindenfelé, mikor egy májusvégi hajnalon valamelyik minisztériumnak egyik fiatal túztvi -lője agyonlőtte magát egy taxiban. Mikor az őrs/c* mes rendőr kikutatta a halott zsebeit, pénztárca« jában talált egy fényképet és mellette a Szomorú vasárnap szövegét. A rendőr jelentést irt és mel-« lékelte a tárcát fényképpel és szöveggel fgy lett a »Szomorú vasárnap' -hói — akta. A rendőrség megindította a nyomozást és kiderítette a tényállást. A tisztviselő az egvk 1 budai kiskocsmában egész éjjel a Szomorú vasárnapot huzattá a cigánnyal. Jókedvűen telt el az éjszaka ós hajnalban — éppen vasárnap volt —• beült egy taxiba, elvitette magát egy z&ld zsalugáteres, fehér csipkefüggönyös ablak alá és o't az ablak alatt szí ven lőtte magát. — A lapok oldalas cikkükben írlak meg az esetet. Leközölték a verset is. Eszembe jutott a régi szegedi emlék. A temetés... Megdöbbentem ... Az én muzsikám miatt?.. 4 Magam is nyomozni kezdtem ós rövidesen kiderítettem én is a tényállást A fiatalember rrvr ''írvle'enül bzr-i relmes volt. Ezért lelt öngyilkos. Megnyugodv tam. Hogy a Szomorú vasarnapot húzatta? Hát Istenem 1 Szép dal, tetszett neki ... — Aztán egy kis cseléd is öngyilkos lett. Búcsúleveléhez ő is a Szomorít vasárnai^ol mellékelte. Nagyon sajnáltam, de már éreztum, hogy a dalnak — nagy a sikere... — Most már jött a visszhang —• Amerikából. Kábel utján vették meg a dalt. Vztán Franciaország következett a sorban Meg a többiek. Tizennyolc állam. Zenekarok játszák, a világ leghíresebb dzseszénekesei éneklik, a különféle rádiók világgá köz-« vetítik, lemondtam a kávéházi muzsikálásról. — És az anyagi eredmény? —» kérdeztem \> váncsian. A kis Seress eJ neveti magát és ugy wszi szájába a cigarettát, hogy kis ujján észrevegyem a hatalmas brilliáns gyűrűt. — Nagy előleget kaptunk. De most jön az eJszámolás. Januárban. Tizennyolc országból. Még nem tudom mekkora az össjeg, de hireiin Btár vannak K'néiizm. már a sarokjuisat. Elifámolás után atoööil aqgvÉSzem majdnem az enyem.»-. — Márciusban Amerikába ma^yak Káuül « Szórnom vaíárnap filmjs. A dalról Uazül * film. Ebből akarok birtokot venni.