Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-04 / 286. szám

D£LM AGYARORSZAG MnBMHMHnBHnHHI SZEOED. Scerbe*tMM«gi SomoflT1 Ucco 22.1. em. leleloni Z3>33..KIad6hlTalal, kDlc«Onk»nyvl6r C* leg«lrodat Aradi ncca Teleiont . Nyomda: LöW LIpAi ncca itt. Telelőm 13-Od. . Ióvlrafl 6* lev^lcnj DClr- aerarort/Ao. Sr.ered fl szekér, mint szinbolum A vasút legyőzte a szekeret, az automobil legyőzte a vasutat, a repülőgép legyőzte az automobilt, azután jött a nagy felfordulás és a szekér egyszerre legyőzte az autót és a vasutat. A vasútnak megcsökkent a forgalma, tehát felemelte a viteldíjakat, hogy kereskedelmi nyelven szólva megtalálja a számítását Erre a paraszt lassan poroszkóló két lovacskáját befogta a szekérbe és elment fuvarosnak. Ezt csinálta a paraszt —, bocsánat a kifejezésért, mondjunk inkább farmert, vagy kisgazdát —, nemcsak minálunk, hanem mindenfelé az egész világon. Felajánlotta szolgálatait a kereskedőnek és iparosnak, hogy hajlandó mérsékelt díjazás mellett elszállítani a portékáját, oda, ahova parancsolja. A vasút először nevetett, mikor a paraszt a száz esztendő előtti állapotokat akarta viszszavarázsolni. Azután meglepetve tapasztalta, hogy egyre többen akadnak, akik a síneken gördülő és biztonságot nyújtó vagonok helyett a kezdetleges szekeret veszik igénybe. További két-három esztendő alatt fogalom lett a szekérverseny, amely abban a mértékben erősödött, amilyen mértékben a gazdasági válság kimélyült. Ha valakinek eszébe jutott volna, összefüggést is kereshetett volna a szekér és a válság között. A szekérversenynek rövidesen egész irodalma támadt és a vasutak nem átalották nemzetközi konferenciák összehívását kezdeményezni, hogy tapasztalataikat kicseréljék és a szekérverseny elleni védekezés módozatait megtárgyalják. Közbevetőleg meg lehet jegyezni, hogy a szekérverseny mégse jelentette egészen a száz esztendő előtti állapotokhoz való viszszatérést. Akkoriban hirül sem ismerték a mostani utakat és a közbiztonság mérvét sem lehetett volna a maival összehasonlítani. A mai aszfaltos, betonos országutakon szinte élvezet nézni, hogy miként gördül a szekér, különösen ha gazdája még golyós csapágyról is gondoskodik, ami egyáltalán nem ritka a fuvarozással foglalatoskodó kisgazdai körökben. A szekér ezért vehette fel sikerrel a versenyt a vasúttal szemben. A küzdelem a gazdaságilag nem iskolázott közönség rokonszenve kezdetben határozottan a szekér és a szekerező gazda mellett állott. A szekér romantikusai elfeledkeztek arról, hogy az utat az ő adójukból is épitették és azt a szekeres gazda minden ellenszolgáltatás nélkül használja. Elfeledkeztek arról is, hogy a. vasutban is mindnyájunk pénze fekszik, amelynek meg kell hozni a kamatját,1 mert ha ez a kamat nincs meg, a deficitet közadókból kell fedezni És most, most mintha megcsöndesedett volna a közgazdasági csatazaj a szekérver: eny körül. Panaszokat alig hallani, a vádlók elhallgattak és a védők sem látják szükségesnek, hogy a fuvarozóvá átvedlett kisgazdát a gazdasági szabadság nevében védelmezzék. Mintha az irányított gazdálkodás és rendeletekkel való kormányzás hivei is más időkre raknák el az olyan elgondolásokat, hogy a fuvarozó parasztot vagy kisgazdát a vasút forgalmának védelmében rendeletekkel parancsolják le az országutakról. Valaminek történni kellett, amire senki sem számított, talán éppen azért, mert ami történt. az volt a leceevszerübb és leeterrnéPéntek, 1936 december 4. Ara lO fillér XSI. évfolyam, sz. El0fizET£S| Havonta helyben 3.M vidéken «• BudapeUen 3.6l)f KUllOldOo 6.4U penqö, — Egye* »Am Ara l»eitcö*. nap itt. vasa*1- C* Ünnepnap *• 1U. Ulrdel«*ek eivélele Inrlift íiorlnl. Megle. h^tltt Kív«e'ével naponta ragod. szetesebb. Anélkül, hogy valaki elrendelte volna, anélkül, hogy a hatóság beavatkozott volna, a parasztszekér, mint a városközi nagy forgalom eszköze, eltűnőben van az országútról. Magyar viszonyokra áttéve azt a tapasztalatot, azt látjuk, hogy az esztendő első kilenc hónapjában, összehasonlítva a mult év első kilenc hónapjával, a vasút teherforgalma 13 százalékkal emelkedett, a szekérverseny pedig váratlanul összezsugorodott. Mi ennek a jelenségnek a magyarázata? Az, hogy ebben a viszonylatban az élet önmagától visszabillent a rendes medrébe. A paraszt, amíg nem volt ára a mezőgazdasági terményeknek, amíg neki nem volt keresete, amiből eltartsa magát és családját, amíg az ideje pénzt nem jelentett, vagy pedig időmilliomosnak érezhette magát, elment szekerezni és vállalta a fuvarozást olyan áron, hogy a vasút se tudott vele konkurrálni. Közgazdasági értelemben működését kiterjesztette egy olyan terrénumra, amely alapjóban véve idegen volt tőle. Attól kellett tartani, hogy a földjét hanyagolja el egy könnyebb kereset kedvéért. Mikor azonban a világpiaci konjimktura megváltozása folytán beállott a mezőgazdasági termények áremelkedése, a szekeres gazda sorsa kezdett jobbra fordulni, különösen pedig megdrágult a ló és a takarmány, a szekérfuvarozás kezdte elveszteni a jövedelmezőségét. A paraszt, aki deszkát fuvarozott Szegedről Halasra és fűszerárukat Budapestről Szentesre, eltűnt az országútról. Egyszerűen leszámította, hogy nem keres annyit, mint amennyibe lovának és magának kosztolása kerül a három, négy vagy hat napos ut alatt. Rendben van — mondhatná erre valaki —, de hogy lesz az országútról eltakarodott szekérből szimbólum? Ugy, hogy a gazdasági élet látszólag komplikált kérdései, amelyeket bölcsek, mágusok, boncok és kormányférfiak nem tudnak megoldani, önmaguktól is rendeződnek, mihelyt megváltoztak az őket előidéző gazdasági előfeltételek. Ezért hibás és eltévesztett a mindent szabályozni akarók gazdasági elgondolása. Nem szabályozni kell, hanem az előfeltételeket megváltoztatni, vagy az uj előfeltételeket megteremteni. Ezt bizonyítja a szekérverseny esete és igy lesz a vasúttal korv kurráló paraszt szekérből közgazdasági szimbólum. M angol kiráig házassági lene mlolt alkotntáiiBfoíH válság tmt hl Angliában London Izgalmas óról — Éles ellenfél a király és a kormány közöli London, december 3. A szenzáció erejével hatott Londonban az a régóta kolportált hír, amelyet csütörtökön hoztak nyilvánosságra a lapok. A kipattant hirek szerint VIII. Edvárd király nősülni akar és egy polgári származású hölgyet akar feleségül venni. A király az angol származású amerikai fiatalasszonyt, Mrs. Simpson! akarja feleségül venni, aki egy hónappal ezelőtt vált el második férjétől. A királv házassági szándéka miatt ellentétek támadtak a királv és a kormány között. Az angol lapok nem tartják lehetetlennek, a házasság miatt alkotmánymódosítást hajtanak végre, a kormány pedig lemond. A sajtó azt liangoztatia, hogy ez a kérdés tnlmegv a király magánügyének keretén. B a 1 d w i n miniszterelnök hosszasan tanácskozott a királlyal, minisztertanácsot is tartottak. Hir szerint a kormány arra az álláspontra helyezkedett, ha a király nem hajlandó a kormány tanácsait megfogadni, a kabinet benyújtja lemondását. Igy állna elő a sulvos alkotmánviogi válság, mert a baloldali ellenzék sem vállalná a kormnnva'akitást. Mrs Simpson az utóbbi időben minden utiára elkisérte az uralkodót. Kétizben is volt Magyarországon a király társaságában. Mrs Simpson egy londonkörnvéki városban, Ipswiehben vált el második férjétől. A hölgy a királv autóján érkezett meg a válóper szinhelvére. Amióta a válást kimondták, a király rendkívül sok időt tölt Mrs. Simpson társaságában. A miniszterelnök magánlakásán csaknem megszakítás nélkül folynak a tanácskozások. Az angol közvél«nénv feszülten várja a kormány tanácskozásainak eredményét. Lehetségesnek tartják, hogy a kormány már ma nyilatkozik a helyzet kialakulásáról. A londoni tőzsdén még ma is részben tartott a szerdai bizonytalanság. amelyet növeltek a tőzsde bezárásáról a vidéken elterjedt hírek. Londonban ma azt hiszik, hogy tekintettel arra, hogy hogy a dolog a legszélesebb nyilvánosság elé került, csaknem lehetetlennek látszik a megegvezés. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi képviselőház csaknem valamennyi tagja ellenzi a házasságot, még uj választás és uj kormány alakulása esetén is az a helyzet, hogy a királynak választania kell az uralkodás és a házasság között. Parlamenti körök szerint a király az elé a választás elé került, hogy vagy lemond trónjáról, vagv lemond házassági tervéről. fiz éjszakai óráNban az alábbi táviratok tükrözik vissza London hangulatát: Anglia hagyományos nyugalommal várja a történelem egyik legkomolyabb alkotmányjogi helyzetének megoldását 24 órán belül. Egyelőre az összes tényezők a legmélvebb hallgatásba burkolóztak. A király Belvedereből állandó távbeszélőösszeköttetésben áll a Buchínghampalotával. Három tanácsadóba 90 perces magánkihallgatás után gépkocsin eltávozott a kastélyból. A yorki, a kenti és a glancesteri hereegek lemondták valamennvi nyilvános szereplésüket A munkáspárt végrehajtó bizottsága délután bizalma* ül**