Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péntek, 1936 december 25. DÉLMAGYARORSZAG iábaKEéyLahÍTS'él>ö1 a * • « ííl ,?rtént Danavan? -Meg fog halni Már későn érkeztem a Tover­Aiába. Meg f0g halni H— Szegény ördög! teüafí!^610 Ur' bo-U t K esön ér|keztem a Tover­£«z... A koronaékszereketell«**­Ír— Látta a rablókat? " — Nem tudtam tisztán kivenni az arcukat. Köd volt. De követtem Hallovellt, mielőtt _ a. bárkájuk el­ment. f Vájjon miért érdekli ez az em-i ber olyan nagyon \Vade felügyelőt?] — Bizonyos vagyok benne, hogy ez az ember ismeri a tetteseket. Bárcsak tudna beszélni. — Ezen a földön nem többé, Jel­ttaselő ur. MeebaltJ, — De felügyelő ur. hogyan lehe­tett volna ez az ember kapcsolat­ban a rablókkal? — Egyre azt ismételte: „Véres ezredes, vidám vitorlások!" mielőtt meghalt. És nem hiszem, hogy lék reteszéit volna. ' \f '•">— Ha a gazemDeres. meg nem hagyták el Angliát, ezek a szavak nyomukra vezetnek. Végzetük lesz az a golyó, amitAt^ee^ztettekjeb­be.az emberijo. (Tfayna elhe­lyezi 'fi, Hallo­ü ralit TÍ Emeld fel azt a fedőt fa aobjuk be. — De hiszen eszméletlen, mióta leütötted. A csatorna^ gaz okvetlenül végez vele. "A rab­lók a csa­torná­ba dobják az esz­mélet­len HaUo­wel] testét 13-iar — És most fölébe a fedőt lálíii SCnkÍ nem f0®a megta­— Vigyázz, ne maradjon \ nyom. - — iiová megyünk, Tiger?A határőrség fel van lármázva, nem hagyhatjuk el Angliát. — Csak kövessetek1 nyugod­tan. Nem is akarom elhagyni az országot, j — iit vau az a iiety. s Pompás rejtek... Hát még ha meglátjátok, mi vár rátok odabent. — Szóval ezredes ur azt hiszi, hogy Hallowell hadnagy is a ban­dához tartozik? — Majd eldöntjük, ha megtalál­tuk. Még pedig remélem minél ha­marébb — ftizonyos vagyok abban, hogy ártatlan. — Ruislip ezredes vagyok. Be­szélni akarok a főfelügyelővel. Hal* lowell hadnagy eltűnt és az a gya-" num, hogy ő is részes a rablásban — Apám... tudom, hogy tévedsz. Istenem... mi tőrtént vele? — Gyerünk', Donavan. Ha jól em­ckszem. azt mondta, a rablók bár­Kan menekültek? — Igen. Valószínűleg a dokkok­na, hagytak. Nem hiszem ho«v kedvük lett volna összeakadni a fo­tyamrendőrséggel. — Fél óráig kerestünk a dokkok környékén. Bizonyos abban. hogy.. — Felügyelő ur. ott egy elhagyott csónak. Nagyon ismerős. — Hope, Te várj itt rei;íND*keVtár0k- 'akar0m ke" M^kH&aíjÖD' e2redeS ur" Niflcs — csat egy pillanatig lattan, az éjszaka, de ez volt az. Ezen menekültek a rablók. — Helyes, ügy látszik, nyomor vagyunk. Donavan. Tiger bevezeti bandáját a rejtek­helyre. — Mire való ez a rejtekhely. Az ékszereket ki kell vinnünk Angliá­ból. — Teljesen felsze­relt műhely az éksze­rek feldarabolására, a drágakövek kisze­désére. az aranv be­olvasztására. —J Mielőtt a rendőrség nyomunk­ra akadhatna, az ékszerekből egy csomó kő, meg beolvasztott arany­tömb lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom