Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

I 26 Df.í MAGY ARORS7ÍÖ Péntek, T936. december 25 Hódmezővásárhelyi Orosházi TOTH-MALMI LISZTEK elismerten I leniokbak ! Testnevelés és mozdu aimüves/ei A nfli testkultura rövid múltra tekinthet vissza. Fejlődése első fokának tekinthetjük a svédtorná­nak bevezetését a leányiskolákba. Ez azonban csak nnnyi't jelent, hogy a férfiak számára megszer­kesztett tornarendszert minden változtatás nélkül alkalmazzák a nőkre. S mint ahogy a cél nem azonos a két nem testnevelésénél, igy a gyakorlat anyagnak is különbözőnek kell lennie. A női testnevelés nem a duzzadó izomzatú női­ideált kivánja szolgálni. A női testkultúrának két feladata van. Az egyik fiziológiai, a m^sik eszté­tikai. Az első a női szervezetnek megfelelő kü­lönleges tornával építse fel a fizikumot az egész­ség ideálja szempontjából. A tnásik, hogy ezt a rugalmas ép testet harmonikusan fejlessze tovább a női szépség kívánalmai szerint. D e 1 s a r t e francia táncpedagógus felfedezése, hogy különleges gyakorlatokkal sok tekintetben formálhatjuk az emberi testet. Delsarte eredmé­nyei B. M. Mensendieck orvosnő fejlesztette lovább. ö dolgozott ki elsőnek egy összefüggő tornarendszer a női test számára. Mensendieck növendékei aztán kibővítették a rendszert a mai idők asszonyának mepfelelően. Manapság a nő is dolgozó lény, tehát a torná­nak mindig figyelembe kell vennie, hogy a tanít­vány milyen foglalkozást üz s ennek megfelelően kell foglalkoztatni. Töbhé-ke%'ésbé minden foglal­kozás egyoldalúan veszi Igénybe a testet s ennek arányában erőlteti az izmokat. Ez szükségessé te­szi A teljesen individuális oktatást A modern tor­nával mindamellett, hogy dolgoztatjuk az egész testet, fogyaszthatjuk ott, ahol szükséges és erő­síthetjük máshol, ahol el van hanyagolva. A mozgáspedagógusnak azonban előbb-utóbb rá kellett jönnie, hogy ez az ut, amely a testben és lélokben szebb és egészségesebb generációhoz ve­zet, természetszerűleg elvisz a művészethez. A tiszta mozgás átformálja, felszabadítja a tes­tet, a test magasabbrendüsége pedig megteremti a mozdulat magasabbrendüsége pedig megteremti a A számos mozgáspedagógiai iskoláik rendszer­ben sokat különböznek egymástól, azonban egv dologban megegyeznek és pedig a tornát tekintik minden mozgás-tanítás alapjának. A táncban senki sem nélkülözheti a testtechni­kát.' Vannak ugyan szerencsés testalkatnak, kik­nek a munka gyorsabban megy és hamarabb tud­nók eredményt elérni, mint azok, akik nem ren­delkeznek megfelelő testi adottságokkal. Azonban ez a körülmény sem jelenti azt, hogy az előbbi­nek mellőzni lehet a testnek — mint a művészi anvagnak — a kiművelését. A táncos számára a test époly anyagot képez, mint a festőművésznek n festék, a szobrásznak az anyag. Tehát előbb az anyagot kell megteremtenünk, aztán ugy formál­ni, hogy művészi teljesítményekre alkalmas le­gyen. A laikus közönségnek fogalma sincs arról, mi­kor egy nagy táncos művészetében gyönyörködik, hogy annak milyen testkultúrán kell keresztül mennie, mig eljut a tökéletes kifejező művészetig. Ebből azonban helytelen lenne azt a következte­tést levonni, hogy bárki művész lehet, aki techni­kával rendelkezik. A mozdulatmüvészet nera a régi táncművészet kitaposott utjain halad. A mai táncművészet nem zeneinterpretaeió. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tánc száműzi a zenét. Nem az a lényeg hogy van-e a mozgáshoz zene vagy nincs. Mert, hs nincs, akkor is táncolhatunk beidegződött zene! emlékekre. Viszont zene mellett is elképzelheti egyéni mozgás. A mai tánc nem a zene mozgás ban való kifejezése, nem a zenét táncoljuk meg A táncnak kell megteremtenie a kíséretül szolgá­ló zenét vagy dallam nélküli ritmust, amely ki egészíti és színezi a mozgást. A tánc ma már nem respektálja a régi megrögzött formákat. A művé szek és pedagógusok uj megoldásokat, kifejezé­seket keresnek uj mondanivalóik számára. Franki Lili. Kellemes karácsonyi tínnepelceí, Baracs "Divatház. A féli sportok kozmetikája Minden sportnál, amelyet télen a szabad levegőn üzünk, legyen az gyalogtúra, vadászat, hegymá­szás, sieléis vagy korcsolyázás, stb. a bőr a hi­degtől, naptól, széltől és vihartól különböző ár­talmaknak van kitéve. Leggyakrabban fordul elő a fagyás. Magastu­ráknál óvakodni kell az acut fagyástól. Ez ugy keletkezik, hogy erős hidegben az orr hegye, a fülek, de a kéz és láb ujjak is hirtelen krétafehér­ré válnak. Ez az állapot a bőr hajszálereinek erős összehúzódása következtében áll elő, amikor is a bőr táplálása hirtelen teljesen megszűnik. A nem helyes magatartás mellett ilyenkor helyi szö­vet elhalás állhat be. Legcélszerűbb az elfehére­dett testrészekben ilyenkor masszírozás által a vérkeringést helyreállítani. A nem akutan beálló fagyások a bőr kékesvö­rös elszíneződésében, véres hólyagképződésben, az illető testrészek elhalásában és üszkösödésében nyilvánulnak meg. Elejét vehetjük ezeknek célsze­rű ruházkodással. Bő oipőt kell hordani, amely nem szorítja össze a lábat, kerülni kell az elasz­tikus bőr-harisnyakötőkel és minden olyan ruha darabot, ami a vérkeringést akadályozhatja. Aján­latos a bőrnek alapos bezsirozása, miáltal a bőr­re rossz hővezetőt juttatunk. Korcsolyázó hölgyek­nél leginkább a krónikus fagyás fordulhat elő, mely legtöbbször a lábszár alsó felében lép fel ott, ahol rövid szoknya a lábszárt szabadon hagy­ja a füzőscipő széle kezdődik. Természetesen itt is, mint egyeb bőrbántalmaknál is, a hajlamosság ragy szerepet játszik. Egy másiik maradandó hideg-ártalomra is fel kell hivnom Jiülönösen a fiatal sportoló nők fi­gyelmét, mely az arc maradandó vörösségéhez veziethet. Gyakran lehet látni a vörösre színező­dött orron és arcon, de a mellkas szabadon levő részén is apró, kitágult vér edény eket, melyek meglehetősen torzitván hatnak. A hideg, de kü­lönösen a nap fénysugara a nem elég körültekin­tően, nem elég óvatosan sportoló nőnél még más maradandó bőrártalmat is okozhat, melyet a bőr „megviseltségének nevezhetnénk és amely az egyébként fiatalos arcnak egy különös öreges ki­fejezést kölcsönöz. Ezen elváltozást különösen a nap ultraviolette sugarai idézik elő, ha kellő vé­delem nélkül indulnak hölgyeink egy hosszabb he­gyi túrára. Az ibolyántúli sugarak ugyanis ilven­kor a bőr kötszövetét és rugalmas rostjait pusz­títják el egyfelől, másrészt pedig a bőr letfelső setjesoportját, mely a felszin elszarusodására szolgál, túlburjánzásra serkentik. Ezen bőrelvál­tozást látni a nem óvatos vadászó vagy még in­kább a hegymászó és sielő hölgyeknél, mert u nap fénysugarai, melyek a gleccserektől visszaverőd­nek, igen gazdagok az ibolyántúli sugarakban és a levegő rétegei itt ezeket nem nyelik el. Gyakori bőrártalom még a téli sportot űző höl­gyeknél a láb bőrének feltörése is. Legtöbbször a láb oldalszegélyén, a sarkok felső szélén, a láb­ujjakon és lábháton keletkezik a célszerűtlen láb­belik, tulszük vagy uj cipő hordásánál, a haris­nyák gyűrődésnél nyomás vagy dörzsölés követ, keztében. Védelme: a kényelmes, sem nem bő ci­pők viselésével, a harisnyaredőknek elhárításá­val, a lábnak bőséges talcummal való beszórásá val. de különösen szarvas vagy salicyl-faggvu kellő használatával érhető el. Nagyon fontos a téli sportoknál is, hogy túl­zásba ne vigyük, ha azt akarjuk, hogy az egész­ségünknek és igy szépségünknek is ártalmára ne legyen. Reiter Oszkárné. U'évl ajándékok villamos cikkekben legolcsóbban beszerezhetők ROSNER villany- és gázszerelőmesternél Tisza Lajos­körút 39. szám. Telefon 14-68. f; Régihlrnevss hékeiieü céi HOLTZERS.es FIAIm ucca pr u je vi twi meglepetések! Olcsóságunkról, ló minőse­günkről meggyőződhetik. HÉ^IÉÍÉÜISÉSÉSÉSÍ^ÉMÉ«ÉM*M*SÉ Kériük áras k'rakataink megtekintéséi. mm OT É IÉIÉ II n!> fltlllfr f llhŰÉ" tlí

Next

/
Oldalképek
Tartalom