Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

Péntek, 1936. december 25. DÉLMAGYARORSZAG 13 Móra Ferenc és Szeged s Irta Dr. Szalay József. A régi Szegedi Napló 1902 május 6. számában n következő közlemény jelent meg: „Szerkesztőségünkből. A Szegedi Napló szerkesztőségének gárdája uj tagokkal szaporodott. Beléptek ugyanis lapunk kötelékébe: Móra Ferenc és Bolgár Lajos. Az első fivére Móra Istvánnak, az országos nevü költőnek, de azon az uton van maga is, hogy fivérét a sikerekben utolérje. Azok a költemények, amelyeket a Szegedi Naplón kivül a fővárosi szépirodalmi lapok legelőkelőbbjei, köztük az Uj Idők közöltek a ritka talentumu fiatal embertói, feljogosítanak bennünket arra, hogy nyereségnek tartsuk az ö munkásságát, mely otthonos a hiilapirás mezején is . . ." Móra Ferenc Szegedre kerülésének történetét Nagy Forsythia — virágzás városunkban című karcolatában irta meg. Szolgálatkeresőben volt s vagy tankerületi főigazgatói tollnok, vagy tanár akart lenni a szegedi állami gimnáziumban. Ez bizony nem sikerült; ellenben a régi Szegedi Napló azonnal szerződtette Itt dolgozott munkatársként, maid mint szerkesztő a húszas évek közepéig. Később a Szeged, majd a Délmatjyarország cimü napilapoknak volt a munkatársa. 1914-ben maga is adott ki folyóiratot „Gyermekek világa" címmel, de ez a szegedi folyóiratok szokásaként hamarosan kimúlt. Az év nyarán kátört világháború segített ezt is megölni. Névtelenül egész sorát szerkesztette a naptáraknak, mig a saját neve alat» az „Okos naptár" két érvben látott napvilágot Kötetbe gyűjtött költeményei, novellái s regénye' 1921-től kezdve jelentek meg. Vétlenségnek 1;'» *ik, de szánté végzetszerű, hogy első kötetének Könnyes könyv s az utolsónak Aranykoporsó a cime. Móra Ferenc akkor születet, amikor Szegedet elöntötte az árviz. Többször mondotta: „Egyidős Vagyok az árvizzel." Amikor itt letelepedett, Szeged már jórészt kiheverte a szörnyű katasztrófát, sőt nagyvárosi stílusban tollászkodott. Állami és egyéb intézmények szaporodtak, a velük beözönlő friss dem megkezdte a régi, patriarkális társadalom átalakítását; az igények megsokasodtak és finomodtak; a politikai és a városházi harcok mind nagyobb hullámokat vertek; a közgazdaság föllendült; a művészet a közügyek előterébe nyomult; nevek: mint Békefi. Kulinyi. Kemecsey. Lipcsey. Gárdonyi, Pósa. Tömörkény. Cserzy. Szigcthg szikráztak a hirlapirás hőskorának a horizontján. A színes és mozgalmas szegedi élet időnként nemcsak a vidékieket, de a fővárosiakat is idecsalogatta. Korszak és v'ros minden vonatkozásban alkalmas volt, hogy egy. a benyomások iránt annyira fogékony fiatal embert, mint Móra Ferenc nemcsak magához bilincseljen, hanem lelkileg szegedivé átgyúrjon. .4 r.rercp azonban hamarosan menfordult és Móra Ferenc három évtizedes hírlapírói és írói munkássága gijakorolf ellenállhatatlan befolyást a szegedi lé'ek kialakulására. Mesél a város régi történetéről, romantikus társadalmiról, megörökíti hasznos embereinek életét, méltatja megújhodott korszakának mozzanatait, harcol uj intézményekért és tisztultabb felfogásokért. Szükség szerint jóakarattal birál s ha kell, gúnnyal ostoroz, de minden sorát rt város iránti rajongás sugalmazza. A „Szegedi tulipántos láda" cini alatt legutóbb megjelent müve a mondottakat bizonyítja. A fiatat újságíró tehetségét r> D""orícs-Társaság hamarosan felismerve már 1904-ben tagjai közé választotta. Később a társaságnak főtitkára, majd alelnöke lett Gaál Endre kulturtanácsnok 1902 nyarán arról referált a tanácsülésen, hogy a kultuszminiszter ÍÍ.58S darabból álló csiaagyüjtménnt ajándéKozett a városi muzeumnak. A becses ajándék ^gv kissé zivaíba hozta a várost. Gaál és Tö mórkény István, a múzeumigazgató azon töpreng tek. hogy ki fogja ezt a temérdek csiga-bigát meghatározni és rendszerbe foglalni. Valaki fel- ' hívta figyelmüket Mórára, a fiatal újságíróra, aki egyben termcszetrajzszakos tanárjelölt. Móra vállalkozott s feladatát olyan elismerésreméltóan végezte, hogy 1901-ben a város a Somogyi-könyvtár könyvtárosává í .... j ' választotta. Hogy nem ment simán a dolog, mu- i tatja Tóth Bélának, a különben jeles Írónak egyik Esti levele, amelyben a választás miatt a város tanácsát kupaktanácsnak nevezte. A következmények igazolták, hogy a tanács szerencsésebben nem választhatott. Tömörkény hamarosan rákapatta Mórát az ásatásokra. — Hogy csináljam? — kérdezte a régész-tanonc megrökönyödve. Hiszen nem értek én ahhoz. Sohasem láttam ásatást. — Hát aztán? — vont vállat Tömörkény. — Mögötte a fene az olyan kutyát, amelyiket tani- j tani kell az ugatásra. Móra ugv kitanulta a régészetet, hogy a szakemberek hozzájártak iskolába. Szerencsés kezű ásatásai az őskor és a népvándor; láskor hagyatékát tömérdek uj adattal gazdagították. Több mint háromezer sírt tárt fel s lele-1 teit részben maga publikálta, részben erre a célra átengedte a hazai és külföldi szakembereknek. Tömörkény István elhunytával 1916-ban megüresedett a muzeumigazgatói állás. Ekkor a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége azt irta a város tanácsának, hogy Móira Ferenc működését már egy évtizednél hosszabb idő óta figyelemmel kiséri s őt „nagy tudásu, kiváló szor- • galmu, tehetséges és lelkes" muzeumi tisztviselő- \ nek ismeri. Erős meggyőződése szerint Tömörkény Istvánnak a muzeumigazgatói állásban Móra Ferencnél méltóbb utóda alig lehet. Erre a városi tanács Mórát pályázat mellőzésével muzeumigazgatónak vúl • Az ö idejében szökött fel az évi látogatók száma tízezerről százezerre. Azt tartotta élete legfőbb teljesítményének, hogy a szegedi parasztot be tudta a muzeumba szoktatni. Móra Ferenc harminckét évet élt Szegeden. Az elsó huszonötről egy cikkben számol be ezzel a citnmel: Szegedi életem 25. évfordulója. Ebben elmondja, hogy élete folyását a véletlenek láncolata ¡rányitotta és formálta. Soha sem azt tette, amit tenni akart, hanem mindig csak azt, amit parancsoltak így lett uiságiró mert Kulinyi Zsigmond szerkesztő parancsolta rá ezt a i pályát, majd meseiró, mert ezt meg Pósa Lajos parancsolta rá, ugyancsak unszolásra irta első regényét, „A festő halálát" is. Szegeden túlterjedő ambíciói sohasem voltak. Saját szavával élve „országos hirhedtsége" akkor kezdődött, amikor az egyik fővárosi lapban 1922-ben i Dankó Pistáról szóló tárcája megjelent s egy hét múlva már felszólították, hogy rendes mun katársként írjon a lapnak vezércikkeket és tárcákat. Móra mint izig-vérig lírikus és mesélő-tehetség színdarab Írással egyetlen esetet kivéve nem foglalkozott. Ez az eset L| az Aranyszőrű báróm/. Ezt a verses meséjét 1902-ben a Szegedi Napló V E S E R 100 u! táncsláger Müvészlemezek Gramafonok Rendkívüli alkalmi vélelek Kö esrtnréí VM üyomda KArá<z ucr.o 9 karácsonyi ajándékba adta az előfizetőknek. Országos feltűnést keltett, amikor a Jászai Marinak az Akadémiában tartott jubileumán felolvasta. Ebből szerezte Kulinyi Ernővel együtt a daljátékot, amelyet Vincze Zsigmond zenésített meg. Először 1929. őszén adták nagy htszés mellett a szegedi színházban s azután többször az ország különböző színpadja in. Vita is keletkezeti arról, hogy szőre van-e a báránynak vagy gyapja. Móra azzal vetett a vitának véget, hogy a juhnak gyapja van, de csak akkor, mikor már nem ö viseli, különben szőre. A darab sikere boldoggá fetle, amit még növelt az, hogy az Ének a buza mezőkről cimü regényét is dramatizálták. Halálának első évfordulóján a Nemzeti Színház ban volt a bemutató; ott és a szegedi színházban többször szinre került. Még a háború előtt történt, hogy városatyának akarták megválasztani. Kozzel-Iábbal ultakozott ellene. Lázár György, az akkori polgármester azonban ráparancsolt. — Édes fiam, nem kell bolondokat beszélni Neked állásod és személyed szerint ott kell lenned a törvényhatóságban. Meg fognak választani és te vállalni fogod a városatyaságot. Megértetted? Mint szófogadó ember, eleget tett gazdája pa rancsának s meg is választották. Kétszer szólalt fel. 1918. év őszén a nemzeti tanács paran csából terjesztette be a köztársasági indítványt » másodszor a .lokai centenárium idején főispáni és polgármesteri kívánságra mondta el az ünnepi beszédet. Mindakettöt tomboló lelkesedés kisérte és mindakettöt szórói-szóra jegyzőkönyvbe vették. 1918 nyarán meg képviselőié/öltnek emlegették, ezt azonban csirájában elfojtotta azzal, hogy semmiféle közéleti ambíciója nincs. Végül de ezt aztán már agyonhumorizálta — 1919 év tavaszán a Szegeden alakulgató nemzeti kormány i gyike kultuszminiszterségre kombinálta. Azzal vágta ki magát a Délvidékről származó miniszterjelöltek előtt, hogy csak akkor áll kötélnek, lia ugyanabban a kabinetben Somogyi polgármester lesz a belügyminiszter. Tgv aztán elpattant a politikai szappanbuborék. Ami a városi közigazgatáshoz való viszonyát illeti, arra nézve jellemző ez az adat. A húszas évek közepén orvosi tanácsra Gyakorlati értékű ajándéktárgyak legolcsóbban W'RTHés "9ENGEY Széchenyi tér 5. szám. Garantált 14 karátos arany l&líötoll 4 perfgőtőr takarok Irori 1.20 pangötol, táska'lróoéoek a legnagyobb valaaztéKban 176 pengőtől.