Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-25 / 303. szám

4 DÉLMAGyARORSZAG Pernek, ivOö deiemoer 25. arva (ífiíciP Cágt. Csányl Mihály Feketesas u. 22. Telefon 19—42. Készit elsőrendű kivitelben szobafestőit, eimfestést mároHst és butorfénvezést« liinően beszél magyarul. Uralkodó jellemvonása: a szociális érzés. A demokratikus álamberendez­L-< lésnek a hive: szeret minket és együtt érez velünk. A magyar politikai viszonyokai legapróbb részletekben is ismeri. Tudatában van történelmi hivatásának, amelynek teljesítésére a leglelkiis­meretesebben készül. Grieger Miklós talán még emlékezett volna a közelmúlt idők eseményeiről is, de megszó­lalt a templomban a hivó harangszó és az apát­plébános sietett hívei közé. (V. Gy.) Arany és ez üstsevró selyem, antilop és bársony Estélyi, báli és alkalmi cipők ízléses választékban A. B. C. KAlASZ JtéLETt HITEL HA-HA cipőáruház SZEGED. KELEMEN UCCA 12 SZ\M 84 oldal a Délmagyarország száma A Délmagyarország ünnepi száma köszönti az Olvajót. Ez a vaskos, gazdag karácsonyi újság — szerénytelenség nélkül mondhatjuk — a ma­gyar újságírás történetének jelentő«, örvendetes eseménye. Vidéki magyar lap ilyen nagytérjedel­mü, ilyen gazdag és változatos tartalmú kará­csonyi számmal még nem örvendeztette rreg ol­vasóközönségét. A Délmagyarország karácsonyi száma 84 oldalnyi terjedelmével )>éli!átlanul áll a magyar sajtó krónikájában. Arra törekedtünk, hogy olvasóinknak terjedelemben, tartalomban egyaránt olyan ünnepi számot nvujt­Mink át, amely méltó a Délmagyarország cél­kitűzésihez. A karácsonyi szám öt részből, a főlapból és négy mellékletből áll. A főlap tartalmából kiemeljük a politikai részből Gratz Guszláv vezércikkét, Kéthly Anna cikkét, vala­mint Grieger Miklós nagyjelentőségű nyilatkoza­tát. A főlap közli többek között dr. Erdélyi László egyetemi rektor, dr. Szalay József ny. főkapi­tány, dr. Szivessy Lehel, dr. Balogh István, dr. tíeretzk Péter, dr. Griiner István, dr. To­nelli Sándor, Sz. Szigethy Vilmos ünnepi cikkeit, valamint a belső munkatársak változatos cikkeit és rifxjrtjait. Az irodalmi melléklet külön ünnepi eseményként közli Móra Panka Apám cimü emlékezését édesapjáról, Móra Ferencről, részlelet közöt Berezeli A. Károly »Fe­kete Mária« cimü költői szabadtéri misztériumá­ból. Szenzációs újításként hatalmas képregény ¿razdagitjlat az irodalmi mellékVtet- Ezt a hatvan száll ágból álló képregényt a Délmagyar ország fordíttatta le angolból és c'Sször közli a magyar sajtóban. Az irodalmi melIrlkVtet kiegészíti Gu­láesy Irén Madárteinetés cimü regényrészlete és l'arkas Antal hangulatos tárcája. Az ipari melléklettel fontos várospolitikai célt kívánt szolgálni a Délmagyarország, azt a célt, hogy a szegedi ipari vásár elrnyerje Szegeden azt a pozíciót, amelyre eddig teljes mértékben rá­szolgált és amelyet Szegeti közgazdasági életében KERE//E FEL Nemes Mihály céget KELEMEN TTCCA *« OROSZLÁN ÜCCA sárkán. Telefon 16-24 Legolcsóbban vásárolhat. Saját ké­szítési PAPLANOKAT, FUTÓ és KOZÉPSZö­WEOET, függönynőket, ágyteritöket, átvetők, 'akarók, matracot, pokrócot, vasbutorokat stb. — 1Uxi Ij.iillanókat iiitáuyos árban átdolgozunk. és idegenforgalmában megérdemel. Az ipari mel-, léklct vezércikkét dr. Drttre János irta. Külön cikkekben ismerteti a kérdést dr. Pálfy József polgármester, dr. Kertész Béla, Körmendy Má­tyás, valamint nyilatkozatokban dr. vitéz Imecs György főispán, dr. vitéz Shvoy Kálmán és dr. Hutiyady-Vass Gergely országgyűlési képviselő, valamint Szeged kereskedelmi, gazdaság és közéllelének számos reprezentánsa. A Délmagyarország Karácsonyi Színháza címen külön színházi melléklete van ünnepi szá­munknak, amelynek vezetőheüyén Sziklai Jenő szinigazgató ismerteti a szegedi szinház jelentősé* gének kérdéseit. A színházi melléklet két nagyje­lentőségű szinházpolilikai kérdést tűz napirendre, a Szegedi Nemzeti Szinház és a szegedi Opera­ház kérdését. Ezzel foglalkozik dr. vitéz Imecs György főispán érdekes nyilatkozata, valamint számos más nyilatkozat, köztük vitéz dr. Haász Aladár miniszteri tanácsos, Dohnányi Ernő, Flei­scher Antal és a magyar szinészet és művészi élet számos kiválósága. Külön riport számol be a sze­gedi színház tagjairól. Ehhez a riporthoz Magyar László rajzolt kegyetlenül sikerült karrikatúrákat. A negyedik melléklet, a Makói Karácsony, amely Makó város és Csanádmegye külőnlejea problémáival fogla kőzik gazdag tartalommal. Ve­zető cikkét Tarnay Ivor alispán irta. Cikket irt ebbe a mellékletbe többek között dr. Diósszilá­gyi Sámuel, dr. Frled Ármin, valamint a Dcl­magyarország makói szerkesztősége gazdag és vál­tozatos cikkekkel és riportokkal szerepel. 84 oldal, — állomást és eseményt je'ent a ma­gyar sajtó történetében, — a becsületesen vég-» zett munka jó érzésével adjuk át az olpesónak. Pótnyomozás Góth Imre eltűnt festményei után Hogyan tünt el Szegeden a Berlinben élő művész löbb értékes képe (A Déliuagy«rország munkatársétól.) Bajos lenne megállapítani, hogy melyik rendőri jelentés statisztikájában növelte a bejelentett lopások szá­mát az a betörés, amelyet a legtöbb bűncselek­mény elkövetője, az a bizonyos Ismeretlen tettes követett el körülbelül egy esztendővel ezelőtt az Oroszlán-uceai városi bérházban, felfeszítve az egyik lezárt padlást és onnan elemelvén néhány festményt. A padlást Devich Sándor festőmű­vész-rajztanár műteremlakásához tartozott, az ellopott képek Góth Imrének, a Né­metországban élt szegedi származású kiváló festőművésznek az alkotásai voltak. Devich Sándor a lopás felfedezése után azonnal megtette a feljelentést a rendőrségen, feljelentésé­ben pontosan leírta az ellopott festményeket, a rendőrség pedig megindította a nyomozást. Devich Sándor ne.mrégiben azután ügyészségi határozatot kapott, amelyből arról értesült, hogy az ügyészség a nyomozást megszün­teti, de közli, hogy a tettes kideritéee esetén a nyomozás elévülési batáridőn belül ujabb hatérozat nélkül folytat­ható. „A feljelentett bűncselekmény tettese — mond­ja végül a határozat indokolása — vagy részese a nyomozás során nem volt kipuhatolható, az eljá­rás folytatásától ezidőszerint eredményt várni nem lehet. Ennélfogva a nyomozást a tettes nyo­mára vezető adat felmerültéig meg kellett szün­tetni." Devich Sándor, akit valószínűleg igen kellemet­lenül érintett ez a lopás, negatív eredményéről ér­tesítette a külföldön tartózkodó Góth Imrét, elkül­dötte neki az ügyészség határozatát is. Góth Imre. amint az a Délmagyarorszig mun­katársához irt leveléből kitűnik. n«rm tud egyln6nnv»»n belenyugodni ké. pei eltűnésébe. Levelébe« többek között ezeket irja: „Két évvel ezelőtt Édesapám háztartásának feloszlatása után az otthon levő képeimet De­vich Sándor rajztanár barátom Oi ;>sz]án-uc­cai lakásának padlásán helyeztem el. Mielőtt Budapestet, Berlinbe való utazásom előtt el­hagytam, ugy intézkedtem, hogy Krémer Llly 1919-ben festett portréját, amelyet Édesany­jának ajándékoztam, Pestre szállítsák Most értesültem csak Devichtől, hogy a kép nincs meg, ismeretlen számú egyéb kérelemmel együtt ellopták. Az eltűnt képek között van, sajnos, az 1914-ben fostett plain-air önarcképem, ame­lyet legjobban sajnálok és egy ugyanebben az évben festett csendélet, alumínium edényekkel és rézmozsárral. Mivel egy nagyobb formátu­mu lopott kép még sem tüntethető, illetve ad­ható ugy el, mint ékszer, vagy ruhanemű, ab­ban reménykedem, hogy egy kis jóakarattal esetleg nyomára lehet jönni a képeknek Ugy gondoltam, hogy esetleg a nyilvánosság fi­gyelmét fel lehetne hívni az eltűnt képekre, miáltal a tolvaj esetleg kideríthető lenne, de ami még fontosabb —, esetleg a képek megke­rülnének. Valószinü, hogy a képeket még a nyár folyamán lopták el, mert Devich azt ir ja, hogy ar. önarcképem még májusban a ke­zében volt." Góth Imre leveléhez mellékelte két festményé­nek, az önarckép-nek és Krémer Ltly portraitjá­nak fénykópreprodukcióját is. Az önarcVép derékig ábrázolja a művészt, aki erős napsütésben, föHelé' tartott arccal, hunyorgó szemmel, ingujjban áll, sötétszinü csokornyak­kendő van rajta. A háttér fehér felhős eget mutat. A női arckép modellje karosszékben ül, vilá­gos ingblúzban, nagy nyakkendőcsokorral, széles­karimáju sötét kalapban, amely arcának felső ré­szére mély árnyékot vet. Jobbkarjával a karos­székre támaszkodik, ba'keze pedig a szék másik karfáján nyugszik. A kép félnrofil. Góth Imrének igaza van. 'kor azt irja, hogy egy ellopott képet sokkal nehezebb eladni, értéke­síteni, vagy eltüntetni, mint bármi mást Éppen ez­ért elhatároztuk, hogy a Délmagyarország nyilvá­nossága utján indítunk pótnyomozáet az eltűnt ké­pek titán. Wmmm Mcsoii ajflndéknak készült J báléineek nagy raktrtti. I Szeo-ed. Csekonies unca 4. u Schiller llusnáí, FijeyoUekirakatom »I

Next

/
Oldalképek
Tartalom