Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)
1936-12-25 / 303. szám
MAGYARORSZÁG SZEOED. ScerkeitlMtg; Somogyi Urea 22. I. em. 1 ele!oni 23-33.-Klodóhlvolnl, kUlc»t)nk»DyvlAr e* !en<lrodn: Áradt oeca 6. leleloni lXlft,.Myomda: L«w Llpöi occa 1«. Telelőn: 13-00. . lAvIroll es levtlc'iv- Béir ." rra-*1 Pénlek, 1936 december 25. Ara 40 (Ul«r XII. évfolvam, 303. előfizetni Havonta helybea 3.2« vidéken «* BudapeMen 3.«H>, kUllOld«n 0.4U penno. — Eoyet K«m aia MUUí» BAP 1U. vak» et Ünnepnap 10 UU. Hl(. deie»e>- eivílele Inrlm «sortat. Mople, •e-«U hétlOKIvÉlo'ével naponta reggel, Légvédelem — a sötétség ellen Minél nagyobb utat tesz meg az ember a civilizáció országútján, annál kevésbé kell félnie a természet erőitől s annál inkább a technikai műveltség találmányaitól. Az ősember az erdők vadja, a téli fagy és tavaszi áradás ellen védekezett, ma messzehordó ágyukkal, tankokkal, a vegyi háború borzalmaival szemben keressük « védekezés módjait. A világháború előtti katonai irodalom még csak tengeri és szárazföldi haderőt ismert. E két haderő mellé most fölsorakozott a legfélelmetesebb, legkegyetlenebb és leghatalmasabb: a légi haderő. A vegyészeti tudomány az utolsó húsz évben majdnem kizárniagosan a légi haderő rendelkezésére bocsátotta laboratóriumait és tudósait. Ma már ponJos ismereteink vannak az elsktron-thierm.it bombáHc hatásosságáról, ki tudjuk számítani a robbanó repülőbombái: röpivét, kellő töménységben tudjuk előá'litani a gázfelhőket, a clorr után jött a phosgén, a phosgén után a clorpitrin, utána a még borzalmasabb iparit s nva már tudjuk, hogy a háromezer mérgező vegyület küziíl, amelyet a chémia ismer, hányat tud felhasználni ez a borzalmas és félelmetes gyilkolás, a levegőben szálló vágóhidak katonai köteléke. Ma már egész ská'áját tudjuk összeállítani a vegyi háború kéli, tzöld s a mindennél ijesztőbb sárga keresztes csoportba tartozó fegyvereinek. Tudunk bombákat gyártani, melyeit a föld fölött 2—300 méter magasságk m robbanok szét s gyilkoló tartalmukkal nagy területeket permeteznek meg haWlal, mint ahogy permetezünk .filloxéra, ugy tudunk már permetezni ember fürtök ellen is; vannak már huszmázbás sulyu bombák, melyek épülettömböket, vasúti állomások egész berendezését egyetlen ta'álatlal semmisítenek meg, — micsoda gyerekszoba-szórakozások voltak a mi viharágyuink azok mellett a felhőgyárak mellett, melyek egész városok levegőjét telitik gyikoló gá-okkal s friasztanak rakásri asszonyt, gyereket, aggw'yant, a multat és a jövőt s egyetlen pillanat ala't a halál rémü'élével torzítják et ezrek arcán a boldog moso'yt és sugárzó derűt. És mégis, — nem. ez a légi támadás a legveszélyesebb. Nem azok a mérgező gázok a legijesztőbbek, melyeket, a vegyi háború vegykonyhájában főztek ki tömegek meg fojtására s nem a bombavelő repülőgépek erősödő zúgása rántja össze legfélelmetesebben az aortát.: a vér kapuját. Van egy másik légi háború is, amelyet nem robbanó bombákkal, de robbanó gondolatokkal harcol, aminek mérges gáza nem a bőrt sebzi fel, nem a tüdőt, marja ki, hanem a lelkeket lépi fel, amelyik nem gázt permetez le a békésen dolgozó emberekre, hanem a teljesíthetetlen. ígéretek nyugtalanságának, a gyűlöletnek és rombolásnak robbantó s fojtogató mérgét s melynek katonái nem. a sasoknak, de vakondoknak és gilisztának utján közelilik meg és lepik et kiszemelt áldozatait. óh, vannak eltérések is. Bombavető repülőgépek eVen varosok es pályaudvarok e'sötétítésével védekezünk, a gondolat bombavetői pedig elsőtétitéssel harcolnak. Támadó fegyverük az, ami a másikkal szemtyn védelmet nyújt: a sötétség. Az egyik sötétben harcolni nem tud, a mását csak sötétben érhet el sikereket. Ha ellenséges repülőgép közeledik, ki kell oltani minden fényt, be kell csukni minden ablakot, csak a sötétség ad védelmet és biztonságot s a gyűlölet bombavetői, a felfordulás mikrobáinak terjesztői a lélekből o'tanak ki minden fényt, a tudás lámpáit csavarják le, a gondolat fényforrását a tiirelmet'enég és butaság rongyaival takarják el, mert terük, hazájuk, műhelyük és fórumuk: a sötétség. Vannak mérgező gázok, melyek hályogot húznak az élő test szövetéből, — hólyagok harcolnak ezen a másik fronton is a tudás, az emberszeretet, az ember méltóság, a béke és kiengeszlelödés örök magaslatai ellen. Minél tökéletesebbek lesznek a légi háború fegyverei, annál fe'kéizültebb lesz ellenük a védekezés is. Minden uj harcieszköz nyomában uj védekezési mód lép. De fel kell készülnünk a védelemre ezzel a gyilkolóbb, rombolóbb és pusz' titóbb légi háborúval szemben is, amelyik megmérgezi a gyűlölet baktériumaival a levegőnket, felrobbantja a béke hídjait, megsemmisíti az embereket egymáshoz közelebb vivő vasúti vonalakat, feldúlja az oltárokat s ledönti a szeretet szószékeit, kioltja a tudomány fáklyáit, bebörtönözi a haladás pionírjait, a gyűlölet internacionálé ját teremti meg s a Miatyánk helyéhe a gyilkolás himnuszát szólaltatja meg. Ennek a légvédelemnek arzenálját a karácsonyi gondolat érzésvilága rendezi be számunkra. Krisztus keresztjét nem lehel sem pogány horoggal, sem barbár nyíllal megszentségteleníteni. Ez a kereszt a szeretel és béke valósága és szimbóluma. Ha annak a fának gallyaiból rótták volna össze a betlehemi bölcsőt, amelynek törzséből a Golgotha keresztjét ácsolták, akkor se jelenhetne meg leijesebben és összetartozóbban ennek a kél világeseménynek egysége. 1 sötétség és gyűlölet ant¿krisztusainak agitátorai lepik el a szenvedésekkel felszántott 'ell. k-t. M vel harcolhatunk etl.->nük hittel és győzelmesen? Csak azzal, amit a karácsonyi szellemtől kaptunk örök ajándékul és örök vigasztalásul: a szeretet hitével. A tudásnak minél több lámpáját gyújtjuk fel, annál győzedelmesebben tudunk harcolni a sötétség haszonélvezői ellen s a szereidnek minél több hídfőjét építjük ki a lelkünkben, de nem annak a szeretetnek, mely a gyűlölet la'aján is tud szóvirágokat hajtani, hanem, az ig>rz. a meleg, a megbocsátó és felemelő, a lé éktől /elkezeli, minden gyűlöletet gyűlölő és minden lürelmctlensértjel szemben türelmet'en, cselekvő és teremtő krisztusi szeretetnek, annál biztosabban tudunk Szent Györgyként fejére lépni az indulatokat felkorbácsoló, tudatlansággal bódító gonosznak. A gyűlölködés internacíonáléját csak a szeretet internacionáléja győzheti le. Testvérek a hitben és szenvedésben, Testvérek a reményben, reménytelenségben, Testvérek, kik a boldogság ösvényén jártok vagy eltévedtetek az életrengetegben, — karácsonyi, hiltel és karácsonyi fogadalommal álljunk most össze a szeretet és béke világot átfogó, világol megváltó krisztusi internacionálé jában. Két vég let Között Irta Or. GR\TZ GUSZTÁV, v. b. í. 1., ny. külügyminiszter Korunknak politikai életét talán mindennél jobban jellemzi a végletekre és szélső álláspontokra való hajlandóság. Balfelől a kommunizmus, jobbfelől a különböző diktatórikus rendszerek oly extrém politikai életformákat jelentenek, amilyenek a háború előtti nyugodtabb időkben, amikor a lelkek jobban voltak kiegyensúlyozva, legfeljebb csak egyes különcködésekre hajló elmékben tudtak meghonosodni- Ma a nagy tömegek is szívesen ragadtatják el magukat e szélső törekvések által. Ez kétségkívül aggasztó tünet, mert állandóan berendezkedni olyan alapon, amely nem a különböző felfogásoknak kiegyenlítésére, de az uralkodó rendszerrel szembenálló eszmék kiirtására törekszik, sohasem vezet jóra, hiszen egy viszonylag kis kör érdekeinek kielégítésével szemben a többi érdekeinek teljes ignorálására, sőt elfojtására vezet. Az a felfogás, amely ezt a két végletet egyaránt el akarja kerülni, bárminek is nevezze el önmagát, mindig többé kevésbé azokon az elveken fog felépülni, amelyeket a szabadelvüség rendszere honosított meg és csiszolt ki. Teljesen egyre megy, hogy a két szélsőség között beékelődő ezen pártok minek nevezik önmagukat, sőt még az sem fontos, hogy tudatosan magukénak vallják-e a liberális elveket vagy pedig bizonyos előszeretettel megtagadják azokat. A való helyzet mégis az, hogy mindezeknek politikai gondolkodása olyan elveken alapszik, amelyeket a szabadelvüségtől elválasztani nem lehet. A gondolatszabadság, a sajtószabadság, a jogegyenlőség, a szerevezkedési szabadság, stb. olyan elvek, amelyek az összes végletekre nem hajló pártokkal közösek. Konzervatívok éppúgy vallják, mint az aurópai értelemben vett radikálisok, iparosok éppúgy, mint mezőgazdák, öregek éppúgy, mint fiatalok. Előfordul ugyan, hogy valaki kifejti mindezen elvekhez való ragaszkodását és azután hozzáteszi, hogy a liberális rendszert a maga egészében elve* — hisz a magyar parlamentben is hallottunk a közelmúltban egy azóta elhalt keresztény politikus részéről ilyen fejtegetéseket —, de ez tulajdonképpen csak azt bizonyitja, hogy mennyire kevéssé tisztázottak azoknál, akik ilyen néLapunk karácsonyi sráma 84 oldal — Ara 40 fillér