Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-20 / 299. szám

24 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1936 december 20. ————————­Karácsonyra és újévre! iáíyhák - Tűzhelye'*joccafwfó jománC. éS ami R ..... .. , . I .. . r. Imsn um edények és zsiroí» IB R U C lv J* leszállított árban | Korcsmák | BWNANIEN |VASUDVARBAN H Déímagyavovsxág regénye ZAJ) ISTI , KET BRhJR irta: Sziinyai Zolián A bárok torony óralopján délfelé álltak a mutatók, mikor könnyű kis cséza gördült le a vashidon, a pályaudvar sintcngere fölött, a városház előtti térségre. A két lipicai jókedvűen csapkodta patáit a dobogó aszfaltra. Gömbölyű faruk nedvesen csillogott s vékony porfell\ők bujkáltak sző­rözetük ezüstös erdejében. A kocsi hátsó ülé­sén két bőrkabátos hölgy hányódott a rugók fölött. Arcukat pirosra marta a szél s apró kék pontokat festett egyenesvonalu, keskeny orruk tövébe. Nem nézdegéltek se jobbra, se balra, a járdák felé, ahol hosszan bámészkod­tak utánuk a férfiak és irigykedő asszonypil­lantások követték őket. A kocsis bosszús káromkodást szivott visz­sza, amint egy gépkocsi száguldott el mellet­tük s a hajszolt lovak megtorpantak, aztán nekiiramodtak ismét a sikos útnak. Zihálva álltak meg az Aranyfácán előtt. A szálloda kapuján kitódult a személyzet s a kövér portás régi ismerősök mosolygós ábrázatával intézkedett a poggyászuk felől. A két leány összesúgott és hangosan felne­vetett. Jóizüen ringatták karcsú törzsüket az amazoni kabátokban s a karjukat lengették nevetve: — Hó... I ...hallói ... .allóí ... .Isti I ... Isti-i I Ugyanis Zay Isti lépegetett a Széchenyi-ut irányába. Már messziről látta a csczát, meg a Váry kisasszonyok bőrbekecseit, de azért csak lépegetett, mert ugyanakkor az ut ellen­kező végében feltűnt Szabó Piroska is. Még nem határozott, szemét lesütötte, mintha mit­sem hallana és mitsem látna s egyetlen gond­ja lenne száraz lábbal jutni tovább a tócsás aszfalton. Már harmadszor hullott utána a kiáltás: — Isti í... no, de Isti I szabó Piroska belibbent egy kapun. Szok­nyájának csücskét még pillanatra feldobta a szél, mint a hamvadó tűz lángját. Aztán eb nyelte a kaputorok. Akkor Isti megállt és csodálkozó, derült arccal nézett a hölgyek felé. — Áh I no lám, — s a kalapja széles ivben repült le a fejéről. — Kezüket csókolom. Már vártam magukat. Hanna és Mályva levergődött a cséza ma­gas hágcsóján és megállt a szálloda kapu­tetőzete alatt. A szombenlevő kávéház üvegablakán fér­fiarcok tapadtak meg, kissé gyűrötten és bo­rostásan a huszárbluzok fölött. Tenyerek in­tegettek és szélesre tátott szájak kiáltoztak a lányok felé. Azok a vállukat vonogatták és mosolyogva rázták a fejüket, hogy nem ér­tik. Aztán kilódult a kávéház reccsenő ajtaja, kardok csörrentek a kopott küszöbön s egy knickcbokcres férfi, hóna alá vágott vékony polcával, duhajul félrecsapott tollas kalappal s vállára dobott lebegő kabáttal törtetett a huszárok után. Udvar verődött a lányok körül. A sarkan­tyupengés és a bokacsattogás gyűrűjében nevetve nyújtották kezüket az \irak felé. — Már Menci tant is bevitorlázott, — je­lentette Finci főhadnagy, aki hosszú fekete bajuszt viselt és sapkájának sötétedő arany­rózsc'vja körül többnapos por fehérlett. — Es képzelje, vadonatúj Minervával... Maga Pál­ma sofirozott. Aztán az elkanyarodó kocsi után intett! — No, hallja, Hanna és maguk még mindig ezen a'diluviális járművön? Hanna a kocsi után nézett szótlanul. Mályva azonban felhúzta az orrát. ! — Fiam, aztán maga se huszár, ha ilyene­ket beszél... Ugy-e, Hanna, trénnek való ?... . Katonai fuvaros. j Hanna némán elmosolyodott. A többiek felnevettek. — Ez jó: katonai fuvaros. Finci katonai fu­varos. • A főhadnagy duhajul félrelökte poros sap­káját. —Jókedvem van barátom, pukkadjon meg családom... A sarkantyúk megpendültek, amint talpá­val kiverte az ének ütemét. — Ez meg mi? Miféle zöldség-? A huszár közelebb tolta arcát, amelyen sö­téten ütött át a virrasztásban szakáll s kor­mos verejték csillogott a homlokán. — Dal, édes Mályva ... dalocska. Hanna elfordult és egyetértő gúnyos mo­solyt váltott Istivel, aki egészen háttérbe szorult. Mályva tovább kötődött: — No Finci, maga is szépen néz ki.:. Hiszen már elkészült. — Azt hát nem. Csak egy kis előtréning a megyebálra. Az kell. Ugy-e Pisti? S leereszkedően odaveregetett Zay Isti vál­lára. Az elhúzódott s kissé megrándult az arca. Az ucca másik oldalán Vudi ügyvéd ur len­gette feléiük kalapját: — Pálinkás jóreggeltí — kiáltott át kordiá­lis mosollyal. Aztán peckesen lépegetett tovább. Szapo­rán járatta tömzsi testét a kurta lábakon s | fürgén tekingetett széjjel, hogy lá»ták-e, hal­lották-e, amint ilyen pajtáskodva köszön oda ennek a megyebeli, huszártisztes társaság­| nak? — Ki ez a tökmag? — kérdezte Mályva s utánacsattant hangos nevetése. Ez? — vonogatta vállát Rudi, a másik­huszár, akinek szelid kék szeme egészen át­véresedett. Valami bürger. — Egyszer az asztalunkhoz kéredzkedett. Azt mondja, énekeljünk. Aztán vonitani kez­. dett, szavamra, vonitani, mint kutya a hold­ra. Valami bürger. Vudi ur pedig szánalmas büszkeséggel vonult tovább. Zay Isti szinte megsajnálta. M< ;gse lehet igy beszélni egy úriemberről. — Ügyvéd — mondta kissé leckéztetően. —Hja. ügyvéd.. . Persze, neked ismerned kell az idevalósiakat. — Miért nekem? — és Isti belepirult. Ne­ked legalább is annyira. Én csak egy éve vagyok itt. \ főhadnagy már nem is figyelt oda. A hölgyek a kapu felé indultak. Bucsu­kézfogásokat osztogattak. Az urak ped'g majd várjanak itten. Illetve ez mécsem lesz jó. Kissé sokáig elvárhatná-ak. Előbb meg­fürdének, átöltöznek, mert ^ me­hetnek az uccírg. Azt elKr.rh F'< ;;l'"elc, hogy mennél kevesebb toalett, oz volnr. ne­ki a legtöbb, de ehhez most még nagyon hi­deg van. Majd a nyáron, kedves Finci. Csak azért és semmi másért. Igazán. És most men­jenek szépen a Szent Királyba, majd utánuk jönnek ők is. Az uraknak különben is csak folytatniok kell. kivéve persze Istit, mert: 6 az egyetlen nett fiu maguk között. Mindig szoanyirt és nem ilyen zsíros, feketekepu vadember. Juj! rossz ránézni egy ilyen csú­nya huszárra. Igaz is, Isti, a Hanna mondani akar valamit magának. Csak Istinek. Ugy-e, Hanna. De igazán, Iste, valami fontosat aka­rok mondani. Nem most, majd, ha lejövünk. És most menjenek. Viszontlátásra. Pálmát is hozzuk és a Menci tantot is. Igenis, hogy a Menci tantot is. Semmi ellentmondás. Adieu, urak! . .. A kék bőrkabát csillogva merült el a foaje műmárvány üregében. Az urak magukra maradtak. Finci beleasi­tott a párás levegőbe s véggitapogatta bo­rostás állát. A knickebokeres, akit csak La­linek hivtak, kabátjának lebegő szélét pat­togtatta sétapálcájával. A kékszemű Rudi kardjára dőlt és a sétáló hölgyeket nézeget­te. Néha cuppantott s azt mondta édeskés hangon: — Cukor, cukor. Ilyenkor a siető bokák izgatott lépést vál­tottak a csípő alatt. Zay Isti szótlanul köszönt valamerre s hű­vös előkelőséggel vett át egy-egy köszön­tést. — Gyerünk — vezényelt Finci és hirtelen megindult a Szent Király felé. A többiek utánaigazodtak. Isti a sor szé­lén vonszolódott. Vonakodva állt meg, mikoT a vendéglő elé értek. — Hát te? — kérdezte Finci már az ajtó­ból. Rudi főhadnagy s a knickebokeres Lali merev mosollyal bucsuzáshoz igazodtak. — Nekem még dolgom van — mondta Isti. De mintha még e^y pillanatra szünetet tartott volna. Az urak elfordultak, sőt Lali kurta és siettető mozdulatot tett az ajtó felé. — Uraim, mégegyszer odabiccentett s elő­kelő lassúsággal ment tovább a Széchenyi­uton. (Folytatjak.) ••MHMBHMW^r^'.r'nmHHHiHHI Friss törésű dióbél csemege M kg 65 fill. Dióbél rózsa « kg 40 fill. Mazsola V, kg 35 fill. Mandula % kg 105 filL CSIKÓVAL, Tisza Lájos-kőrut 53 — DiótörMe és fűszer-, gyarmatáruk nagybani árban. N> e a fe»£l mit cs nál KARÁCSONYKOR, • SZILVESZTERKOR, f ÚJÉVKOR • Délután és este BULLA ELMA vendégjátéka a Terézköruti Színpadon Lászlő Miklós Dr. Kerekes Mária cimö 6 képes darabjában Főszereplők: Békássy István, Gárdo­nyi Lajo% Pell. László, Fenyő, Mihályi Rendező : Tarnay Ernő. IB Ezt megelőzi a nagy kabaré műsor, melyet Salamon Béla, Rajna Allce, Herendi Manci, Lengyel Gizi, Sass 0 ly, R4cz Vali, Kővári, Fülöp Sán­dor, lieltay és a nagy kabaré társulat játszanak. — Rendező: Kőv^rv Gyula­Minden ünnep- és vasárnap délután V2 5 órakor o'csó helyárafcka'. Jel,; 1-265-54. — Kpzdetf 9 órakor. mmmmammmmmmmmamms,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom