Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-20 / 299. szám

16 Dff. MA ÍJ yAR ORSZÁG Vasárnap, 1936 december 20. Keztyüt, füzöt, harisnyát, pul óvert ^ZTl PAULUSZ-nálveg,e" Kárász u. 10. A2 egykorú följegyzések szerint az olasz foglyok , .száma körülbelül ötszáz volt és fogvatartásuk idejűk már 8—10, sőt 15 évet is tett ki, köztük a társadalom legtekintélyesebb osztályához tartozók s ezért volt a nevük dcporloti precipitati. Olaszország és Európa számos lapja ismertette az akkori primitiv sajtóviszonyok közt is Kossuth híressé vált beszédét, amely igy kezdődött: — Szeged népe, nemzetem büszkesége, szegény elárvult hazám oszlopa! Méhfen megilletdőve hajlok meg előtted . . . Külön cikket, sőt egész könyvet tehetne ki mindennek ismertetése, ami Kossuth-tal összefüggésben megjelent. Európa legtöbb országában elmarodt, műveletlen, sekélyes fajtának bélyegezlek o magyart, ha egyáltalán szó esett róla, amig Kossuth személye révén igazán meg nem ismerték. így a szegediek szenttamási győzelméről is, Földváry Sándor önkéntes szegedi nemeztőreiről a teljes tisztelet liangján emlékeztek meg. Amikor pedig a kormány Szegedre érkezett s a túlerő Szőregen és Újszegeden győzött, az igaz részvét hangja hallatszott. Az osztrák abszolutizmus évei alatt Szegeden és csaknem az egész magyar alföldet a betyárvilág torzított eseményei révén emlegették Európaszerte. Fantasztikus cikkek láttak napvilágot, ponyvaregények és silány színdarabok tömege szólt Rózsa Sándorról, a szegedi börtönökről. Osztrák spiclik mindenütt titkos müveleteket, összeesküvést vagy készülő forradalmat szimatollak s erről szinte hihetetlen kémjelentéseket találtam a bécsi rendőri levéltárban, de Ausztriában informált külföldi levelezők cikkeiben is. Maga a csendőrségi főfelügyelőség, a Gendarmerie Department tett jelentést a császárnak 1860-ban 201. szám alatt s a többi közt igy ír: — Szeged egyik központja a forradalmi mozgalmaknak. Gazdasagi kérdések tárgyalásának ürügyével Bérczy volt képviselő házában szoktak összegyűlni az elégedetlenkedők vezetői: gróf Károlyi, Rónay, báró Kempelen, Ostrovszkji ügyvéd és mások. Élesztik a rebellis-érzelmeket, hogy a nemzet a kellő időben kész legyen. Míg a vezetők Bérczynél konspíí álnak, addig a városi földműves-polgárság éjjelente itt-ott fölváltva ülésezik, gyűjti a pincébe rejtett fegyvereket és nemcsak hazafiságból, hanem az adó- és a dohánymonopólium miatt való elkeseredésből is bármikor kész a vezetők hivatását vakon követni. A titkos jelentést Gelich Richard irta, akiről nem is sejtette senki, hogy amnesztiáit hazatérőből kém lett, majd külföldön a kormánytól kapott hamis útlevéllel utazgatott s az osztrák katonaliszt fia később jutalmful magyar henvédségj dandárparancsnok lett. Csak a világháború után, amikor a titkos akták fiókjai megnyíltak, i6mcrtük meg jónéhány efajta hazai és külföldi urnák az igazi mivoltát. * Újra sokat írtak Szegedről külföldön a nayy árvíz után, amely 1879 márciusában döbbentette meg a világot. Tudjuk, hogy minden jelentős európai nagyvárosban gyűjtöttek a szegcdiek javára s ezzel kapcsolatban nemcsak a katasztrófáról, hanem a szegedi nép kiváló tulajdonságairól, beesüléstérdemlő egyéb kvalitásairól is irtak. Sajnos, hibák is történtek. Zichy Mihály festőművész, aki a párisi Nagy Opera díszelőadása után 250.000 frankot küldött az árvízkárosultak javára, 1879 november 18-án Antal öccsének irt levelében, amelyet a hagyatékban találtam meg, a következőket írja: — Többszörös figyelmeztetésem, rimánkodásnim, jó tanácsaim dacára se Tisza , Kálmán, se a szegedi polgármester nem kő- j szőnték meg illendő módon a franciáknak i irántunk tanúsított — és hogyan tanúsított! . symphaliáját. A nagykövet, Beust maga be- j vallja, hogy szégyenli macát az utcán mu- I tatnL A párizsi Magyar Egylet, akinek felszólalása Idézte elő a nr.gy operai ünnepélyt, kötelességének tartotta köszönetét egy , látható icllel kifejezni és remélem, hogv ! teli vérű hazámfiai minket desavouirozni nem fognak. Én itt mégegyszer megmentettem a magyar nép becsületét, de tudjátok meg, hogy ti otthon egy elvakult, elbizako dott nép vagytok. Glóbus von Ungarn! no hiszen majd befütyülnek nektek az utolsó táncon! A szegedi polgármester bizony ártatlan volt ebben az ügyben, rengeteg sok dolga közt is elvégezte, amit kellett, csakhogy a szabályszerű miniszteri felsőbbségén át akarta Párisba" juttatni a köszönetet . . . * A félszázados jóslat, hogy Szeged szebb lesz, mint valaha, már jó ideje valóban nemcsak pium desiderium, hanem itt is, ott is abszolút értékű valósággá vált. A városi és egyetemi épületek s Szeged egyéb értékei már idegenforgalmi nézőpontból is számottevők. Osztrák, német, olasz, angol és más irók vagy művészek, akiket részben magam kalauzoltam ide, nemzetközi udvariaskodáson kívül eső, igaz elismeréssel szóltak és Írtak Szegedről. A cikkek hosszú sora tanúskodik erről. De már több nívós könyv is. Perszo nem mir.d tökéletes, de a jóindulat meguan bennük. Mi néha furcsának találjuk azt, ami leginkább érdekli a külföldit. Egyik francia iró például abbahagyta a muzeum nézegetését é. Inkább a cigányok után kutatott. Próbáltuk neki megmagyarázni, hogy a Tissot-féle könyv nem a kedvünkre való, mert a járatlan olvasó azt hiheti, hogy nincs egyebünk, mint a cigány, meg a „mulatschag." Mégis csak a népélet érdekelte leginkább s boldog volt, amikor szóbakerült egy régi várostanácsi határozat, amely szerint „Szögi Mártonyné maga-veje és lyánya közt az szent házasságban izgágát akarván tenni, 12 rhénusforintra büntettetett." Borzasztóan érdekelte, hogy ezt a régi anyóst 1725-ben pénzbüntetésre Ítélte a szegedi hatóság. Nem nyugodott, amig más efféle adatot is ki nem halásztunk a Kovács-féle szegedi etnográfiából. Az már nem tetszett neki, hogy a városi hatóság régi jogszokás szerint, úgyszólván megkövetelte polgáraitól a családalapítást és ha nőtlent vettek fői a polgárok közé, annak meghagyták, hogy „feleséget venni mentül hamarabb el ne mulassz«." Még inkább érdeklődött a szögedi boszorkányok iránt és alig akarta akceptálni, hogy a betyárok közül ma már legföljebb csak aszfaltbetyárok vannak itt . . . Hiába, a régebbi leírások hiressé tették Írásban, nótában is a szőgedi boszorkányt és betyárt. U| lurnérrakíár RATH ÍS EN YVFÄETT IEME ZEK ^ ^ • • épületfa telepén. Párisi körút 85. (r Somlö-tplep' Anthony Abbot: A cirkusz-királynő. Newyork Madison Square, a világ legnagyobb cirkusza: itt játszódik A. Abbot legújabb és legizgalmasabb bűnügyi regénye: A cirkuszkirálynő. A kitűnő és népszerű amerikai detektivregényirónőt ebben a könyvében is uj, erdekes területekre viszi fantáziája; a levegő királynőjének szenzációs mutatványai épc.ly kitűnő alkalmat adnak neki az izgalmas leírásra, mint a gázpisztolyos banditák titokzatos bűntettei. A regény megjelent az Athenaeum detektivregény-sorozatában. iegyvereA vibs_.inézuc (ZUahy Lajos uj regénye.) A fegyverek visszanénzek s rettenetes tekintetük előtt nem talál irgalmat az, aki előreszegezte őket A fegyvergyáros, akinek kezéhez és zsebéhez talán milliók vére tapad', egy nagy élet és nagy szerelem sorsfordulatai között a paciiizmusnak lesz elszánt agitátora, de hiába: a fegyverek rátalálnak, a fegyverek visszanéznek. Zilahy Lajos a lírától s liraian színes és bensőséges regények közül nőtt fel a legnagyobb magyar és a legnagyobb emberi problémák bátorszavu epikusává. Uj regényeiben s egy sor színpadi alkotásában kérlelhetetlenül nyul az élet és a társadalom legégetőbb, legmaibb, de egyben legörökibb kérdéseihez. .4. fegyverek visszanéznek diadalmasan tetőzi be ezeket az alkotásokat: izgalmasan érdekes, gerincesen bátor s mindenekfelett mélyen magyar és emberi. Zilahy Lajos uj regénye az Athenaeum nagyregénysorozatában jelent meg. Mécs I.ászló: Fehéren és kéken. Mécs László költészete egyesíti magában mindazt, ami érzés és gondolat a mai ember lelkében kavarog. A magyar élet nagy, szociális gondjait, a kereszténység szeretethirdető tanait, az örök ember örömeit és szomorúságát. Költészetének ereje az, hogy ezt a mindnyájunkban közös alaktalan kavargást csengő és színpompás formába tudja kristályosítani. A közönség bizonyára őrömmel fogadja Mécs László uj kötetét, amely „Fehéren és kéken" cimen karácsonyra ielenik meg. j Mórira Zsigmond: Betyár. Izgalmas detektiv ! regénnyel ér fel Móricz Zsigmnod munkájának nyitánya: a betyár megjelenése a grófi kastélyban s rácsapása az uri társaságra. A detektivre1 gényből azonban csakhamar (tágperspektiváju, i megrendítő képe nyílik a magyar életnek, a falu végtelen nyomorúságának, a paraszti sors tragikumának. Ki ismeri a magyar irodalomban Móricz Zsigmondnál jobban mindezeket a súlyos problémákat? Nem csoda, hogy a Betyár játékos meséje mögött a valóság megrázóan hiteles képei vonulnak fel az olvasó előtt, aki megragadott részvéttel kiséri a betyár útját a kastélyon kívül is, a faluban, nádasban, idegenben. A Betyár Móricz Zsigmondnak egyik legérdekesebb és legjellegzetesebb regénye, amely ismét uj oldalról mutatja meg kiapadhatatlan művészi erejét. Leidenfrost Gyula: A kék Adria. (Az egyetemi nyomda kiadása.) A tengerről a nagyközönségnek is iró tudósok közül ma kétségtelenül Leidenfrost Gyula, az 1013—14. évi magyar Adriakutató expedíció vezetője a legismertebb és legkedveltebb. Legújabb könyvében, „A kék Adriában", a tenger barátainak, főként pedig — mint ajánlá| sában mondja —, az Adria magyar rajongóinak kedveskedik. 21 fejezet sorakozik a kötetben, mindegyik egy-egy önálló és érdekes kérdést világit meg. Ezzel e TV részt adriai emlékeket elevenít fel: a magyar tengeri sporthajózás múltját ismerteti. érdekes adatokat beszél el a magyar tengerjárók kalandozásairól, a dalmát partvidék és szigetvilág történeti és természeti nevezetességeit sorolja fel. Ahány fejezet, annyi élmény az olvasó számára. Mintha egy lüktető riportsorozatot olvasna egv másik világról, ahol nem az ember a főszereplő. Fáhián Gvula: Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédj! Fábián Gyula uj könyve történeti regény; remeke a modern magyar ifjúsági irodalomnak. Odatehetnénk az Fgri csillagok, vagv Komáromi kurucai mellé. Fábián kitűnő elbeszélő, nagyszerűen ismeri a kort. Minden feiezetén. minden mondatán érezhető. ho<ry az iró költői álmából men| tet* k! e<rv világot és azt megszabadítva minden vr>lőtlnn Vardcsőrömnölt'stől, sujtáses romantikától. o'nállitotta a nemzet nagy küzdelmét példsmeritr-sre olvasói elé