Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-20 / 299. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. Sxerkeizl0*«g:§omogTi ueea VőSáfDdp 1936 dcccmbcr 20. ElÖFIzETtS ' Havon!« helyben 3.20 ZZ. I, em. Telelőn: 23.33..Klad6hlvatal T 090111011, I7JV UCWIUUU fmt\T» rldeken «* Budapetlen 3.0U, kUlllIldda kölcíönkönyvíar é* legvlrodai Aradi ».4U pengő. - Eqye« »óin «ra heihöi­ucca A. Teleicn: 13-06. .Nyomda: L«w Ara 16 fillér nap 11». vasár- «a Ünnepnap l® "U. Hlr­tlpóí erce IV. Telelőn: 13.00. - I6vlr«|l „ _ „ detetek •eivélele íarlia szorlnl. Mecjle. Ott[lo»ayrror«Ao,.»Teora. XII. éVfOlVönl, 299. SZ. e-ik hétlfl «ivéletével nnpoata teg9el, Szabad kereskedelmet! Még a 33-as bizottság is idegenkedéssel fogadta a kormánynak azt a tervét, hogy az államhatalom ujabb rendszabályok alkalma­zásával lépjen be az áralakulás menetébe. Az árdrágító visszaélésekről szóló törvény ma még hatályban van, a törvénynek drákói rendelkezései s a bűnösség megállapításának példátlanul súlyos következményei vannak, —• ha most a kormány uj rendeletet akar ki­bocsátani a drágaság ellen, akkor senki nem gondol arra, hogy a kormánynak a régi s a jogalkalmazásból kikotrott rendszabályok enyhítése a célja. A kormány szerint drágaság van, sze­rintünk azonban nem drágaság van, hanem drágulás. Az egész világpiacon észlelhe­tő a nyersanyagok árának lassú, de állandó emelkedése- Ennek az emelkedésnek vannak zökkenői és vannak pihenői, de az emelkedő tendencia kétségtelenül felismerhető. Ha a kormány most ezzel a gazdasági világjelen­séggel akar megmérkőzni a szűk magyar ha­tárokon belül, akkor nagyjában ugyanarra vállalkozik, mint az a gyermek, aki kagyló­val áll neki, hogy kimerítse az Óceánt. Ami­kor egyfelől örvendetesen állapítják meg a mezőgazdasági termékek árának emelkedé­sét, akkor másfelől nem tehetik rendészeti kérdéssé az iparcikkek árának letörését. Az iparcikkek árának legnagyobb részét a munkabér teszi ki, ha a mezőgazdasági termékek ára emelkedik, emelkedik vele a munkabér is s ha a munkabér emelkedik, emelkednie kell az iparcikkek árának is. Az ipari miniszter ur, egyfelől beavatkozik a munkáltató és munkás viszonyába szabá­lyozva a munkaidőt és a legalacsonyabb mun­kabért megállapítva, másfelől rendőrt és j csendőrt mozerósit azoknak az áraknak letö- i réséhez, melyeket a munkaidőnek és mun- ' kcibérnek megszabása is segitett emelkedni, i Egyfelől megvalósítják, vagy megtűrik az egykéz-rendszert, másfelől keresztes hadjá­ratot Ígérnek az egykézrendszer árpolitikája ellen. Ha a kormány ugy látja, — s nehéz meg nem látni, — hogy drága a tűzifa, ak­kor engedje meg a tűzifa szabad behozata­lát s ne tegye privilégiummá a tüzifaimpor­tot. S azzal a teljes joggal, amivel a tűzifára hivatkozunk, végig lehetne menni mindazo­kon a termékeken, amelyeket az egykéz, — egy balkéz, termel, importál, vagy hoz forgalomba. A gazdasági élet minden tényezőjének tu­datában ott reszket még a legnemesebb va­luták devalválásának friss emléke. A pénzzel szembeni bizalmat súlyos bizalmst­1 a n s á g váltotta fel. A dollár, a font, a svájci frank arisztokratái elsajátították n de­valvációnak pökhendien plebejust szokását. Ha az aranyalapról le lehet térni a legneme­sebb valutáknak, melyek egy arcizomrándu­lás nélkül állták ki a gazdasági élet égszaka­dását és földindulását, mi teheti szilárddá azt a meggyőződést, hogy ezek a valuták megmaradhatnak mesterkélt, improvizált, egy izgalmas óra kétségbeesett tanácsában kiagyalt alapjukon? Anélkül, hogy tudnák, világszerte eszkom piálják a to­vábbi devalváció lehetőségét, s az a kockázati elem, ami mindenkinek szám­adásában szerepel, aki értékálló társrtól válik meg, hozzájárul a nyersanyag árának állan­dó emelkedéséhez. Ha ilyen vastörvénnyel vannak is a drágulásnak, a kormány találhat feladatot a fogyasztók védelmére s a gazdasági élet be­teges tüneteinek eltüntetésére. De nem azt, amit tervebevett. Senki nem kifogásolhatja azt, hogy a világpiaci paritás árszabályozó hatása érvényesüljön a mi kis elzárkózódott­ságunk területén belül is. S érdekes, hogy amig a fogyasztók nem a maguk kis közvet­len, hanem a nagy közvetett célokat tartva szemük előtt, nem kifogásolták, sőt várták és sürgették a mezőgazdasági termé­kek árának emelkedését, addig a kormány a rendőrséget és csendőrséget akarja moz­gósítani világszerte érvényesülő tendenciák­nak magyarországi jelenségei ellen. A gazdasági élet szabadsága sokkal nagyobb érdek, mint amit a kormány annak megzavarásával, megfélemlítésével és korlátozásával el akar érni. Ha a kormány be akar avatkozni az árak alakulásába, adjon se­gítséget a fogyasztóknak például a közvi­lágítási és energiafogyasztási egységára ellen vívott harcában­Szállítsa le a kormány a közszolgál­tatások árát s a gazdasági életet tegye olcsóbbá például a közterhek csök­kentésévei. Enyhítse az OTI és MABI terheit s forduljon bátran és ke­mény kézzel a ka r t e 11 e k ellen. Azt mondják, hogy a kartelek ellen van szüksége a kormánynak erre a rendeletre. Ám a pol­gárság joggal fél attól, hogy a kartelek ellen bocsátják ki a rendeletet, de a szatócsok, piaci árusok s ál­talában a kis exisztenciák ellen fogják alkalmazni. Van karteltörvény, amelyik módot ad a kormánynak a kartelek feloszlatására, de mióta a karteltörvény meg­van, a kartelek száma megnövokedett. Több őszinteséget kérünk az indokolásban s a gaz­dasági élet több ismeretét, több elismerését és több méltánylását a rendelkezésekben. A kormány a világgazdaság jelenségeivel szem­ben ne kezdjen olyan szélmalomharcot, ami­nek károsultjai csak a magyar kereskedők és iparosok lehetnek. A kartelek letörésére sza­bad az ut, de ezen az uton ne tapossák el a legkisebb és legvédtelenebb erfsztenciákat. Angol-olasz földköz tengeri egyezmény ? London, december 19. A Star politikai levele­zője ugy tudja, hogy rövidesen várható angol­olasz egyezmény létrejötte. Valószínűleg helyre fogják állítani az 1935 előtti angol-olasz megállapo­dást és mindegyik fél tiszteletben fogja tartani a másik földközitengeri jogait. Ez a legutóbbi rende­zés enyhítené a spanyol helyzetei, mert azt tart­ják, hogy a megegyezés utján Olaszország inkább hajlandó lesz támogatni Anglia és Franciaország azon erőfeszítéseit, amelyeknek az a célja, hogy érvényt szerezzenek a spanyol benemava'kozás: egyezménynek. Roosevelt fegyverkezési szünetet javasol Newyork, december 19. Roosevelt, az Egy®* sült Államok elnöke nagyszabású akciót terve« az általános leszere'és és a világbéke fentarlása érdekében. Kiszivárgott hirek szerint javasolni fogja, hogy a hatalmak fegyverkezési szünetel ha­lározzzanak el. Ezt a szünetet azután arra hae*> nálnák fel, hogy nemzetközi értekezleten megvt* tatnak a mai őrült fegyverkezési verseny mérték" lését. Róma visszautasítja a példátlan román támadásokat ,Ha a Népszövetség komoly dolog lenne, azonnal közbe kellene lépnie az erdélyi magyarság érdekében" Róma, december 19. Az olasz lapok hirt adnak arról a minősíthetetlen támadásról, amelyet a ro­mán Glas Romanes az erdélyi magyarság ellen intéz. A Tribuna megállapítja, hogy ez a hallatlan román támadás, amely gyilkosságra és erőszakra hivja fel a románokat, rendkívül sajnálatos. — V'ajjon gond'olt-e a román sajtó arra — irja —, hogy milyen óriási felelősséget vállalt ma­gára müveit világ előtt. Lehet, hogy holnap ezek á szavak, amelyek a román parasztot befolyásol­ják, tettekké válnak és embervadászatot végez­nek. Ha a Népszövetség komoly dolog len­ne, azonnal közbe kellene lénnie. te­kintetei arra, hogy rá tartozik a ki» , sebbségek védelme, amelyet külön szer­ződés biztosit. — Azonnal közbe kell lépni és cselekednie az erdélyi magyarság érdekében, akiket ilyen súlyos fenyegetés ért. A Lavoro Fascista hangoztatja, hogy az ilyen sajtótüntetés, amelyet egyes egzaltált személyek találnak ki és amelyeket egyes román lapok kö­zölnek is, semmi esetre sem járulnak hozzá annak a nyugalomnak a fenntartásához, amely okvetlenül szükséges, hogy az erdélyi kisebbség kérdését nyugodtan meglehessen oldani, a müveit nemzetek módszerei alanián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom