Délmagyarország, 1936. december (12. évfolyam, 283-306. szám)

1936-12-02 / 284. szám

DELMA6VAR0R SKtSSSttSSVSSEÜSSi Szerda, 1936 decemüer 2. kHIctOnkUnwMr . a r.ni Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 284. $z. kOleiOnkttnyvtáT ét le'gvlrodai Aradi uceo S. Telelőm lM>6,.Nyomda: löw Hp6i ueca 19. Telefont 13-OB. - TavliaM A* leveleim: DtínaavororttAa. Sceaed ÜLÖFIZETESi Hbvonta helyben ->.¡4« vidéken «• »udapeilen 3.00, kUllöldon 6.4« pen«jO. — Egye» uAra ara hélköi. nap ll>, váíőr- és Ünnepnap 10 UU. Hirdetései« »elvétele tor Ili» szcrlnl. Meple. >.nlk hetio Kivételével nsoonln reqnrl II nagyút mérlege Amikor a magyar kormányzó római és bécsi útjáról hazatért, ugy érezzük, nemcsak az államfő tett meg nagy utat, hanem az ország is, mely bölcs kormányzata alatt áll, hosszú utat tett meg a megbecsülés és tekintély felé. Államfők utazásának legtöbbször nincs közvetlen és nyilvánvaló oka. Sokszor csak a későbbi történelmi események adnak fel világosítást egy-egy királyi utazás céljáról s elért eredményéről. Miniszterek és kormányfők részt vehetnek közvetlen tárgyalásokon s kimunkálhatnak megállapodásokat és szerződéseket, de államfők látogatása vagy csak előkészitője a mindkét részről tervbevett nagyjelentőségű változásnak, vagy befejező, ünnepélyes aktusa, bokrétaünnepélye annak az alkotásnak, melyet két ország politikusai hivtak életre. A vérmes várakozás játszhatott délibábokkal s a remény piacán csereberélhetett országrészekkel és városokkal, akinek egy dekányi politikai érzéke és tapintata van, az jól tudta, hogy államfők nem kockáztathatják országuk tekintélyét konkrét eredményeket célbavevő látogatások megtételével. Ezt a látogatást, ha rejtett szavakkal is, a milánói beszéd felentette be a világ nyilvánosságának. A milánói beszéd s a római látogatás közé esett a német diplomáciának a német sajtó ütegei mögött történt felvonulása a revizió ellen s mindazoknak megnyugtatására, akiket a milánói beszéd nyugtalaníthatott. Mintha erre a sajtófelvonulásra válasz lett volna annak a fogadtatásnak nagyszerűsége, ünnepélyessége és közvetlensége, amiben Magyarország kormányzóját részesítették Rómában és Bécsben egyaránt. Méltó és méltóságos demonstráció volt ez nemcsak Magyarország kormányzóra mellett, hanem azok mellett a politikai, mondhatjuk : történelmi törekvések mellett is, melyeknek Magyarország kormányzója a képviselője és a hordozója. Ezek a törekvések jirtottak elismeréshez a milánói beszédben, — első eset, hogy kormányfő s majdnem: államfő ismerje el a revíziót szükségesnek, parancsnak és miszsziónak. S ez arl történelmi távlatot a látogatás tényének s a fogadtatás jelentőségének. És még valami. Nem hangzott el olyan szó sem hivatalosan, sem félhivatalosan, sem az államfők, sem államférfiak részéről, amelyik nem a béke fontosságát hangoztatta. Ez a látogatás szolgálhat gazdasági érdekeket, szolgálhát arra, hogy az érzelmi összetartozóság erejével növelje az összetartozó államok erejét és tekintélyét, megerősítheti, po-f litikai érdekszférákat s egy uj elrendeződés világos kontúrjait mutathatja meg, — de mindezek mellett s sok tekintetben: mindezeken feliíl tüntetés és demonstráció volt a békés revizió mellett, a béke mellett, ami revizió nélkül nincs s a revizió mellett, ami nem a béke ellen, hanem a háború s a háborús szellem fenntartása és megerősödése ellen támadás. Mindazt az indokot, amit a régi Magyarország guvernamentális politikusai a háromasszövetség védelmében elmondottak, mu t a t i s m u t a n d is el lehetne mondani a római és bécsi látogatás eredménye gyanánt a mai nemzedék számára is. Egy kis és elszigetelt nemzet hatalmas errvsétr részesévé vált anélkül, hogy szuverenitása a legcsekélyebb mértékben korlátozódnék s anélkül, hogy gazdasági téren ennek a politikai egységnek árát meg kelleme fizetni.-Egy.1 elnyomorított kis ország tekintéllyé és tényezővé válik, szavának' súlya, állásfoglalásának 'elentősége van, elhanyagolt mennyiség v'olí a világpolitikában s most el nem hanyagolható, félre nem tolható, komoly szavú és sulyu nemzetté erősödött, — ez a revizió utja, ez a mód szerzi meg azokat az eszközöket, melyek harcolnak majd helyettünk világtörténelmi perünkben. A római és bécsi ut hatalmas gazdagodása ennek a nemzetnek politikai súlyban s'nemzetközi tekintélyben. Nemcsak azért, mert a világérdeklődég középpontjába került s nemcsak azért, mert az államfőjét körülvevő ünneplés s magasztaló tisztelgés az egész nemzetnek is szól, hanem elsősorban talán azért, mert — n világpolitika meggyőződhetett most arról, hogy szeretet és megbecsülés, ragaszkodás és hűség ötvözte össz« a belátást és az érdekeket hatalmi egységbe s nem lehet azz.al számolniok, hogy egy jobb szerződés, vagy egy elérhető gazdasági előny összetörheti azt, amit szivek melegénél olvasztottak össze a nemzetek vrz. :ői. A kormányzó külföldi utjának politikai, gazdasági és kulturális eredményeit részletező tételek szerint összefoglalni ma . még nem lehet, de ennyit keretként meg lehet már rajzolni is. Az országok politikusainak és államférfiainak feladata lesz, hogy ezt a keretet az élet javaival töltsék meg s az államfők által lerakott nagyszerű fundamentumhoz méltó épületet emeljenek a béke, a jólét és a revizió jegyében. Darányi miniszterelnök rádióbeszéde az oSasz- osztrák ut jelentőségéről „A romai és bécsi láfodatás uf és Hornom eredménijt telenf a három állam baráti kancsolatainak történetében" - ü kormányzó első hivatalos KttlIOIdl tiltanak íelentösége - „Olaszország barátsága Magyarország iránt nem muló" hogy bemutatkozó látogatást tegyek és Kánya külügyminiszter úrral együtt, akinek a római jegyzőkönyvben foglalt politika kialakításában jelentős szerepe volt. Budapest, december 1. A római és a bécsi ünnepségek befejezése, illetve a kormányzó hazaérkezése alkalmából Darányi miniszterelnök kedden este a rádióban beszédet mondott Többek között ezeket mondotta: — Amikor Magyarország kormányzója első külföldi hivatalos útjáról szerencsésen hazaérkezett, szükségesnek tartom, hogy tájékoztassam a nemzetet azokról a benyomásokról, amelyet a kormánvzó úrral tett olaszországi és ausztriai utam alatt szereztem. — A politikailag iskolázott közvélemény jól tudja, hogy az államfők látogatása a mai világban nem az az esemény, amely az érdekelt államok sorsában óriási fordulópontot, avagy azonnal hatálybalépő gazdasági eredményeket hozná magával. Az ilyen látogatás inkább a meglevő kapcsolatok és a nemzetek közötti barátság megerősítésére szolgál. — A kormányzói pár látogatásának célia az volt. hogy közvetlen érintkezés utján ismerkedjen meg Olaszország és Ausztria államfőivel, valamint a két baráti állam vezető politikai egyéniségeivel és a személves érintkezéssel a három állam hosszú évek óla tartó baráti együttműködését széles alapokra fektessék. Hiszem, hogy a kormányzói pár rendkívül meleg fogadtatásának Olaszországban és Ausztriában tartós emléke marad az olasz és az osztrák nép lelkében — Külön ki kell emelnem azt a^ kitüntető baráti magatartást — folytatta a miniszterelnök —, amelyet Mussolini irántam és a külügyminiszter ur iránt tanúsított. Az ő határozott nyugalma, a dolgok és események világtörténelmi lényegét pontosan felismerő és mérlegelő hatalmas egyénisége tökéletesen kifejezi az olasz nép szellemét, történelmi küldetésének tudatát és békeváirvát. Célom az volt. szerepe személyes eszmecsere során ismertethessem a kormány felfogását az általános politikai kérdésekről. — A Dúcéval folytatott megbeszéléseink azt aa érzést keltették bennem, hogy Olaszország barátsága Magyarország iránt nem mtiló, hanem 50 millió ember szivében inélv gyökeret vert érzés. Ez nem kis dolog! Az afrikai háborút győzelemmel befejező Olaszország, amely államférfiálnak céltudatos vezetése mellett megtalálta önmagát és megnyitotta azokat az erőforrásokat, amelyekből a több, mint ezeréves római birodalom annakidején erejét mentette, olyan hatalmi tényező, amelv ma vilátfpolilikát csinál és amelynek súlyával a béke érdekében mindenkinek számolnia kell. _ — Szeretném, ha szavaimmal, amelyek talán az olasz hallgatósághoz is eljutmk. ki tudnám fejezni azt a tiszteletet, szeretetet és barátságot, amelv bennünk olaszországi iro pressziónk révén annyira megerősödött az olasz nép milliói és annak hivatott vezére irnnt. A miniszterelnök ezután azokról a mély benyomásokról beszélt, amelyeket a nagyszabású pápai fogadtatáson szereztek. Végül az ausztriai látogatás impresszióiról beszélt: — Ausztriában régi és évszázados kapcsolatokon alapuló baráti érzelns -kkel találk >ztunk — mondotta. A kormánvzó őfőméltóságának Miklas szövetségi elnök úrral váltott igen me