Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-17 / 271. szám

Kedd, 1030 november 17. DFL MÄG7ARORSZÄG »Szeged utazási kedvezményeit nem fogják csorbítani« A szeged—b«»?ai vonal és a ked­vezményes utazások az országos uíazókongresszus tárgyalásán (A IWmoayarortzda munkatársától.) A DélmafHiarorrzin köiüMo az Alföldi Utazók és Kereskedők Egvesületéne k a polgármester­liez és az ipari vásár rendezőségéhez irt levelét, amelyben az egyesület a szabadtéri játékok és az ipari vásár külön megrendezése mellett fog­lalt állást és közölte, hosrv az utazási kedvez­mény esetjeges megvonásának kérdését a vasár­napi országos kongresszus elé viszi. Az összes magvar utazóérdekeltségek és az államvasutak képviselőinek jelenlétében Bu­dapesten megtartott kongresszuson dr. Wein­tnann István nz AUKE nevében Szeged ipara és kereskedelme nevében mindenekelőtt; a baja — szegedi vasútvonal kiépítését sürgette, de min­denekelőtt a vasúti összeköttetés lényeges meg­javítását kérte. Ezután arról a méltánytalan­ságról beszélt, melv Szegedet sújtaná abban az eseíben, ha évente csak egyszer kapna 50 szá­zalékos kedvezményes utazást, holott Buda­pestre az elmúlt évben 220 napon át lehetett kedvezményes áron, utazni. A Máv. jelenlévő képviselői jogosnak ismerték el a kívánságo­kat és azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy a. Szeged az utazási kedvezmények dolgá­ban semmi sérelmet nem szenvedhet g szerzett jogait nem fogják csorbítani. Az ORION tll-es néprtdió kiváló teljesítményű 2+1 «««vas készülék mslyn« • helyiadókat a beépített hullám­csapda tökéletesen kiszűri '•Syf Hullámhossz hattra SOO* fp 900 m. Elegáns bakelitszel» f; rénybe egybeépített ««8» hangerejű, lengónyelvea hang­szóróval komplett: P ORION111 MINŐIN ORION R A 0 I ó K E R I S K E 0 0 N PRÁDIÓ Fenti rádiót otthonában mutatom be retelKttujszer neikOl MARKOVICS Cserék legelőnyösebben Tisza Lajos körút 44. Telefon: 30-20. Köte'ezettség nélkül bemutatja és kedvező fizetési leltételek mellett szállítja CSURY FERENC óra, ékszer és rádió szaküzlete, Kárász-uoca 7. 90 éves aggastyánok az uccán (A Délmagyarország munkatársától.) Az utóbbi időben feltűnőin elharapózott az a szo­bás, hogy a tanyaiak a terhükre lévő Öregeket egyszerűen kiteszik az uc ára és sorsukra bíz­zák a magukkal tehetetlen embereket. Különö­sen a tél közeledtével igyekeznek megszabadul­ni ezen kegyetlen módon. Szombaton történt, hogy a Mars-téri piac egvik sarkában két nyö­szörgő öreget találtak a járókelők: egy férfit és egy nőt. Egviknek sem volt jártányi ereje. A mentőknek kelleíit bevinni őket a sinvlődők házába. II t kiderült a következő eset. A férfit, akit 90 esztendős. Rósa Andrásrak hívják és Atokházára való. Feleségével együtt ólt veje házánál. Felesége 85 esztendős, nemré­giben voltak hatvanötesztendős házasok. A két öreget szombaton reggel felpakkolták a kocsira és behozták Szegedre, itt a Mars-téren szépen letették őket a földre, a kocsi pedig visszament Atokházára. A vőnek valószínűleg az volt a. terve, hogy majd a város oondiaiba veszi a két magával tehetetlen öreget. A Bó­ea-házaspárhoz a sinvlődő házába orvost hiv­tak. aki azt. állapította meg, hogy az öregség ós az izgalom vette le őket a lábukról. Bósáé­kait az apácák ágvbafektették és ápolják. A másik hasonló eset hétfőn délelőtt történt. Ugyancsak Atokházról hoztak be ismeretion egyének ogv Berkovíts László nevű aggastyánt, akit azután a városban szélnek bocsájtottnk. Az öreg összeesett az uccán. a mentők bevit­ték a kórházba. Itt azonban nem vették fel, mert az éhségtől, az izgalomtól, a fáradtságtól esett össze. A mentők ezután a rendőrségre vitték a szerencsétlent, maid a rendőrség uta­sítására beszállították őt is a sinvlődők há­zába. Mind a két esetben megindult az eljárás. Díjtalanul bnmutatja és kedvező részletfizetésre is szállitja | KELEMEN MARTON Ke'emen-ucca 11. A szegedi ügyvédi kamara tiltakozása az uj ügyvédi rendtaríásjavaslat ellen A vasárnapi rendkívüli közgyűlés ünnepélyes deklarációfa országos mozgalmai indil az 2 hét Edria partján a Dálmagyarország házi versenyénnek egyik jutalma. Jelentkezzek mielőbb! (A Délmagyar ország munkatársától.) A szegedi ügyvédi kamara vasárnap délelőtt rend­kívüli közgyűlést tartott, amelyen a szegedi ügyvédek nagy számban jelentek meg. Dr. Széli Gyula elnök megnyitó beszéde után dr. Hajnii' István titkár terjesztette elő az 1935. évi zár számadásnak dr. Bertényi Iván számvizsgáV által kifogásolt és ennek folytán az évi rendrv közgyűlés által függőben tartott tételeire vo­natkozó igazoló jelentéseket. A jelentésekhez dr. Szivessy Lehel szólt hozzá és indítványoz­ta, hogy azokat a közgvülés vegye tu­domásul, egyben mondjon köszönetet dr. Bertényi Ivánnak a zárszámadások ellen­őrzése tekintetében kifejtett közreműködé­séért. A közgyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta és a zárszámadás kifogásolt tételeit is jóváhagyta. Ezután dr. Lehel Pál választmányi tag is­mertette mindazt, amit1 a kamara választmánya és elnöksége az ügyvédi rendtartással szemben i kifejtett. A kamara önálló törvénvter­! vezetői készített ós feliratokkal iárult a« igazságügyi kormányzathoz. Ezek az eljá­rások és feliratok némi eredménnyel jár­tak ugyan, az uj rendtartásnak több sére'mes pontját az igazságügyi minisz­ter, majd utóbb az igazságügy bizottság módo­sította, végeredményben azonban még mindig igen lényeges, életbevágó fontosságú kérdések­ben fennmaradtak a rendtartás sérelmes ren­delkezései. Kérte, hogy a közgvülés vegye tu­domásul a választmány eljárását és kérje fe] a kamara területén lévő választókerület képvi­selőit. hogy a rendtartás sérelmes rendelkezé­sei ellen a képviselőházban most megkezdődő tárgyalás során foglal iának megfelelően állást és törekedjenek orvoslást nyújtani az ügyvéd­séanek. Dr. Barta Dezső választmányi tag elismerés­sel nvi'ntknzntt n kamara (vlrlu'i tcvékcnVFiVó­n"l. azonban nem tartja kielégítőnek a képvi­selők megkeresését, hanem különösen arra való tekintettel, hogy az ui rendtartás az ügyvédi kair erkölcsi színvonalának és autonómiának megóvása cimén akarja a sérelmes rendelkezé­seket is életbe léptetni, javasolta, a kamarit ünnepéij/esen nyilatkoztassa ki, hogy az üan­védi kar erkölcsi színvonala még a mai súlyos viszonyok mellett is olyan, másfelől pedig az autonómiát és annak keretében, a fegyelmi bí­ráskodást olymódon gyakorolja, hoav azok megvédése, érdekében ilyen sérelmes rendelkezésekre szükség nincsen, inkább az ügyvéd­sec anyagi érdekeinek előmozdítá­sát célzó javaslatra volna szükség. Dr. Dettre János nem elégszik meg az elő­terjesztett választmányi javaslattal, szerinte az ügyvédképviselők megkeresése nem á.ll arány­ban a rendkívüli közgvülés súlyával és jelentő­ségével. Hivatkozott arra, hogv a numerus clausiis tervezett módja rosszabb, mint akár a nyílt nume­rus claiisus, akár pedig annak tel­jes elutasítása. mert a fakultaMv numerus clausussal azt. a helyzetet teremti, hogy a Szegeden esetleg el­ívndcb numerus elausus folytán a kirekesztett ügyvédek Tápén. Deszken vagv más szomszé­dos községben telepszenek le és onnan foly­tatnak szegedi ügyvédi gyakorlatot; ami a kar erkölcsi színvonalát lerontaná. Ünnepélyes deklarációt és országos tiltakozást tart szük­ségesnek és ilyen értelemben tett javaslatot. A közgyűlés általános helyesléssel fogadta dr. Dettre János javallatát. A javaslat meg­szövegezésére elrendeld rövid szünet után dr. Dettre előterjesztett« határozati javaslatát: A szegedi ügyvédi kamara közgyűlése egy­tiair_!u határoznia' alaoián a legmélyebb fálóa-

Next

/
Oldalképek
Tartalom