Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)
1936-11-11 / 266. szám
DELM AGYAKORSZAG üZEOED. Szerkesztőség; Somogyi ucca 22. I. cm. Telelon:23>33..Klad«hlvalal, kölcjönkönyvíér (egTlrodai Aradi ucca 8. Telelőn: 13-OG. . Nyomda: Löw ' Ipói ucca 1«. Telefon: 13.00. . Távirati es leveleim: UéliragyerortzAa Sxeaed Szerda, 1936 november II. Ara ÍO fillér XII. évfolyam, 266. $z. Előfizetés, Havonta helyben 3.20 vld«ken £s Budapesten 3.00, kUltOldOn e.40 pengő. — Egyes szám Ara hetküaenap ÍO, vasár- é» Ünnepnap 10 UH. Hirdetések 'elvétele tarifa szerint. Megle. 'enlk heilö Kivételével naponta r«ggel, Együtt, vagy külön? Abban a vitában, mely a város, mint színházi vállalkozó s a szegedi ipartestület között keletkezett, mi, ha a közérdek itélőszékében érezzük magunkat, a várost utasítjuk el keresetével s az ipartestület igazát ismerjük el. Miről van szó? A város azt kivánja az ipartestülettől, hogy minden évben megtartani szokott ipari vásárját ezentúl a szabadtéri játékok idején tartsa meg s így járuljon az ipartestület is hozzá, hogy egy időben minél több látni érdemes, idegent vonzó attrakciója legyen ennek a városnak. . ^ Akármilyen őszinte igyekvéssel (s talán sokkal többel is), fáradozunk magunk is azon, hogy a szabadtéri játékok sikere anyagilag és erkölcsileg, a kassza és a kultura számadásai szerint egyként minél sikeresebbek legyenek, mégis kifogásolnunk kell azt a törekvést, mely egyetlen alkalomra akarja koncentrálni a szegedi idegenforgalmat. Hogy Szegednek szüksége van komoly, gazdaságilag is jelentős idegenforgalomra, azt talán — mi mondtuk ki először s mi mondjuk állandóan a leghangosabban. De nemcsak a szabadtéri játékoknak van idegenforgalomra szükségük, hanem a városnak is. A főcél nem a szabadtéri játékok, hanem az idegenforgalom. A szabadtéri játékok csak egyik, — hangsúlyozzuk: — egyik eszköze az idegenforgalomnak, de szabadtéri játékokra azért van szükségünk, hogy idegenforgalom legyen, nem pedig fordítva, nem azért van szükségünk idegenforgalomra, hogy a szabadtéri játékok látogatott, s á g á t tudjuk segítségével biztosítani. Az első és főcél tehát: az idegenforgalom s ha ugy látjuk, hogy az ipartestület kiállításának és a szabadtéri játékoknak együttes rendezése több idegent hoz Szegedre, mint ha különböző időben rendezik az ipari kiállítást és a szabadtéri játékokat, akkor minden feltétel nélkül is azok mellé állnánk, akik az együttes rendezés hívei. Ha azonban vizsgáljuk a jelensegeket, ennek éppen ellenkezőjéről kell meggyőződnünk. Az ipartestületi kiállítás több idegent hozott évenkint Szegedre, mint a szabadtéri játékok rendezése. Igaz, hogy szerényebb, igénytelenebb s kevesebbet költő vendégek kerültek ki az ipartestületi kiállítás látogatói közül, viszont a költekezni tudó vendégeket a szabadtéri játékok hozták ide, de mégsem szabad megfeledkezni arról, hogy több filléres vendéget hoztak az ipari kiállítás filléres vonatjai, mint ahány idegen vonaton és autón a szabadtéri játékok megtekintésére érkezett. A város gazdasági élete nem mondhat le arról, hogy évenkint több alkalom is terelje ide az idegeneket, több látványosság, több esemény is hívja fel a városra az országos érdeklődést. Ha együtt rendezzük meg az ipari kiállítást és a szabadtéri játékokat, kevesebb idegen jön a városba, mintha külön rendezzük. Az utolsó ipari kiállítás megtekintésére mintegy harmincezer idegen jött közénk, ennek a tömegnek ideözönlését szabad-e kockáztatni azzal, hogy más időben, más alkalommal s n tízezreket vonzó, a városnak s a város iparosságának becsületet szerző ipari kiállítást az állandó fejlesztés és bővítés helyett egy másik látnivaló mellé rendeljük csupán — mellékalaknak a szabadtéri játékok főszerepet vivő jelentősége mellett. A város, mint üzletfél, be kell vallanunk, egy kissé kíméletlen versenytárs. A Rómaikörut végén éveken keresztül volt egy kis strandfürdő, a felsővárosi csak egy kissé igényesebb fürdőzők találkoztak itt s nem kellett az ujszegedi strandfürdőre kivándorolniok, ha fürödni akartak, — a város tűrte ezt a strandfürdőt, amig az ujszegedi strand másoké volt, de megszüntette abban a pillanatban, amikor házikezelésbe vette a strandot. Sándorfalvára az egyik vállalkozó vitte ki az autóbuszt s a város mindaddig hozzájárult ennek a menetnek fenntartásához, amig a városé nem lett az autóbuszvállalat. Ahogy a városé lett, a magánvállalkozásnak el kellett tűnnie. A város a legnagyobbfoku támogatásban részesítette az ipari kiállítást s amig magánosok rendezték a szabadtéri játékokat, soha nem merült fel hatósági részről az a gondolat, hogy a szegedi iparosság a maga kiállításával is segítse a szabadtéri játékok sikerét. A legutolsó évben azonban bizonyos nehézségeket kellett már az ipartestületnek legyőznie s akkor jelentkezett először az az aggodalom, hogy az ipari kiállítás talán nem is fogja többet a félárujegy kedvezményét megkapni, ha nem a szabadtéri játékok idejében fogják rendezni. A szabadtéri játékokat nem lehet eléggé szeretni s nem lehet eléggé fáradozn i sikerén, de se ez a fáradozás, se ez a szeretet nem kivánja meg azt, hogy csak a szabadtéri játékok idejében legyen Szegeden idegenforgalom. A játékok sikere nem igényelheti s koncepciózus rendezés esetén nem is igényeli azt, hogy elsorvadjon ebben a városban minden, ami az idegenforgalmat szolgálja. Ennek a városnak nem két hétig, hanem egy évig van szüksége minden esztendőben idegenforgalomra s ha van intézmény, amelyik két hétre ideforditja az ország érdeklődését s tizezerszámra hozza ide az idegeneket, akkor nem gyöngiteni, nem sorvasztani kell, haneim támogatni és fejleszteni. Szeretni kell a szabadtéri játékokat, de van, amit még jobban kell szeretni: a várost. Szerdán délután kezdődik 0 3 külügyminiszter becsi tanácskozása Kánya ktllttguminlszter Kedden este Dicsbe érkezett — Ciano ts Schuschnigg gazdasági es külpolitikai tárgyalása Bécs, november 10. A bécsi találkozó első megbeszélése hétfőn megtörtént; amikor Cian o olasz külügyminiszter beható tárgyalásokat folytatott Schuschnigg kancellárral. Ennek a megbeszélésnek az az eredménye, hogy u j kereskedelmi egyezmény jött létre, a két ország között, amely kedvezőnek mondható Ausztriára nézve. Ciano és Schuschnigg találkozása után tegnap mindjárt nyilvánosságra hozták az olasz—osztrák gazdasági szerződést • Az egyezmény a líra leértékelése következtében előállott gazdasági bonyodalmat ugy oldja meg, hogy az osztrák áruk vámtételét 50 százalékkal leszállítják, ugy, hogy a római egyezményből folvó gazdasági kapcsolatok zavartalanul fejlődhetnek tovább. Magyarország ugyanilyen kedvezményeket remélhet. A megbeszéléseket, mint beavatott helyen •közlik, hétfőn gazdasági kérdéseknek szentelték, a keddi napon azonban már a külpolitikai kérdések állottak előtérben. A három államférfi a német—osztrák egyezménynek a római szerződésekre való kihatását vizsgálta meg. Ciano gróf délután folytatta tanácskozásait az osztrák államférfiakkal. Az olasz külügyminiszter 4 óra tá jban jeleni meg a kancellári hivatalban és körülbelül egy óra hosszat időzött ott Schuschnigg kancellár és Schmidt külügyi államtitkár társaságában. A hármas tanácskozás szerdán kezdődik Ciano olasz. Schmidt osztrák és Kánya magyar külügyminiszter között. Kánya Kálmán külügyminiszter kedden este érkezett Bécsbe, ahol ünnepélyeseit fogadták. A külügyminiszter hivatalos programja szerdán kezdődik. Kánya Kálmán a délelőtt folyamán látogatást tesz Schmidt külügyi államtitkárnál és Schuschnigg kancellárnál, majd Miklas szövetségi elnök fogadja kihallgatáson. Miklas elnök szerdán délben villásreggelit ad a magyar és az olasz vendégek tiszteletére. Délután kezdődik a három állam kiilügymííjisztereinck együttes tanácskozása. Az olasz kfllttguminiszter budapesti látogatása után egu nettel utazik a hormánpó Rómába Külpolitikai tanácskozások a politikai elet középpontiban — Nyolcperces illessél megkezdődött a parlament ülésszaka (Budapesti tudósítónk teletonjelentése.) A képviselőház keddi formális ülésével megindult a parlamenti élet. Ugyanezekben a napokban a külpolitikában szinte világesemények történnek a külügyminiszterek becsi tanácskozásán, ez a hangulat volt érezhető a különböző pórtok megbeszélésein is. Az egységes párt keddi értekezletén a nagy egyetértés és egyhangúság mellett feltünrt volt, hogy Ma rton Béla — továbbra is mcetartift M-