Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)
1936-11-29 / 282. szám
Vasárnap, T956 novemKrr 29. OÍLMAGTSRORSIRG Tahy kegyelmes ur l'gyük olvasónk írja az alábbi sorokat Régi ügyes-bajos dolgom elsimítása érdekében két polgártársam társaságában fel kellett ntaznom Budapestre. Van az ügynek közérdekű jellege is, az igazság meg igazim azt kívánja, bogy kedvezően intézzék el minél előbb. Országos jelentőségű ügyekkel szemben azonban szerényen illik visszavonulnia, méltóztassék tehát elképzelni a meglepetésemet, amikor értésünkre adták, hogy Tahy kegyelmes úrhoz kell fordulnunk. Délelőtt tizenegy órára voltunk felrendelve. De báromnegyed tizenegy se volt, amikor a taxink megállt a miniszterelnökség épülete előtt s a jóképű portás mosolygós üdvözlése közben kievickéltünk a keskeny és alacsony ajtajú taxiból. A portás, jó arcismerete lehet, megismert, pedig v:in már két hónapja, hogy legutóbb itt jártunk A kapualj széles boltive alól kiléptünk az udvarra. amelyen átlóban mentünk át s a köves, csendes és majd mindig*üres térségszerü udvarról föl ballagtunk az első emeletre. Magas és keskeny folyosóra értünk, ahol fehérre meszelt falak történelmi levegőt árasztanak- A csend itt mindenütt méltóságteljes, a tisztaság ünnepélyes. A második üvegezett puhafaajtón benyitottunk. Fekete ruháján magyar zsinóros altiszt fogadott. Lesegítette kabátunkat, megkínált hellyel, megkérdezte a nevünket, azt is megmondtuk, hogy hiva voltunk tizenegyre, a következő pilianatban az altiszt már jött vissza és közölte, hogy beje lentett a titkár urnái. Háromnegyed tizenegy volt. Egyikünk leült, nemsokára a másikunk is, de ff meg nem szűnt háborogni, amiért tiz órakor nem kapott marha paprikást az egyik dunaparti helyiségben. A harmadik közülünk fentartotta az összeköttetést a két ülő között, akiket azonkívül szóval is jól tartott. Előkerült közben, bogy a villásreggeli stílusában is mondjak valamit, kis epe is. Ez alatt nemcsak az idő mult, egyre érkeztek efőtfünk ismeretlen urak, az egyikről megtudtuk, hogy a Nemzeti Rank helyettes igazgatója, a másikró.l hogy főügyész, két úrról azt hallottuk, hogy kiiföldi újságíró. Ezek mind beljebb mentek egy szobával. Jóval elmúlt tizenkettő, araikor a titkár betessékelt bennünket is a saját szobájába s azt mondta, hogy soká kell ugyan várni, de ntm baj, mert az örömünk annál nagyobb lesz. Annyi keserűség és baj ért már bennünket, bogy a legkisebb örömre is fogékonyak vagyunk; a legrózsásabb reményekkel eltelve ültünk hát le, egy szobával most már bejebb s — vártunk. Tahy kegyelmes ur folyton el volt foglalva. A telefonjai szóltak s a szobája pillanatokra se m;i radt üresen. Joviális alakja egy óra táján megj« lent az ajtóban, felénk fordult s ezt mondta: — Sajnálom, hogy ilyen sokáig kell az urakat várakoztatni, de nem tudtam még összeköttetést kapni a reszortminiszter úrral Mit tagadjam, jól esett ez a figyelem. Akkor már több, mint két óra hosszája várakoztunk. Ismétlem: helytelen, hogy az olyán kimagasló Közjogi funkcionáariust, mint amilyen Tahy kegyelmes íjr, hatásköréhez és képességeihez mérve elenyésző ügyekkel foglalkoztatják. Az idő hátralevő része alatt a mindig sokoldalú, kedvesen finom és finoman találó Bárczy álamtitkárral s az irodalmian szóbő, tömérdeket tudó és a kellemes közvetlenség mesgyéjét mégis soha el nem hagyó szegedi Temesváry Imrér vei beszélgettünk. Közel volt már félkettő, amikor sorra kerültünk. Tahy kegyelmes ur szívélyes volt és előzékeny. Mindig az. Az öltözködése a nagy francia állomtitkárokéra emlékeztet, a modora a kiváló diplomaták modorára. Helye,cigarettája és türelme minden vendége résziére van. Semmit srqj siet el. Akkor se, ha siettetik. Sajátos akcentus és éles felfogás mellett egyszerű polgári ésszel is tárgyal. Talán ezért vannak a legnagyobb sikerei és ezért fog meg minden póz nélküli embert. Amikor a hivatalos részen tul voltunk, azt mondta Magyarország legnagyobb hatalmú politikai államtitkára: — Még egyszer kérem az urak szíves elnézését, amiért sokáig várakoztak, de nem rajtam mnlt. Sok lelfnit közigazgatási és közgazdasági nagy* 1 Illols zeroszf áind fi Hal mrnuim VEVŐSZOLGÁLAT ff cimii kiadványunk most megjelent számában a Tisztaság-SzépségEgészség ápo'ására arra hivatott szakemberek írtak cikkeket. Cégünk ezen tanulságos kiadványát ingyen bocsájtotta a nagvközönség rendelkezésére. Ha lakásán még nem kapta volna meg, kérje tiókunkban Izsák József Rt. szegedi fiókja: T!$za Lafos krt 43. Tel.: 32-66. ság el mehetne tanulni a miniszterelnökségre Tahy kegyelmes úrhoz. Modort is, de azt Is, hogy mint lehet a kedélyeket a lcgihultámzóbb nehézségek közben is egyensúlyba hozni, csak a lélek, a belátás és gondosság húrjainak zengésben tartásával. Hocjyan születik ujjá Mátyás király alsóvárosi temploma Ferencrendi barátok restauráliák a szétszedett 200 éves főoltárt (A DUmnnvnrorszáo munkatársától.) Ke, veeen tudják, hogv milyen nagvielentőségü munka folyik az alsóvárosi ferencesek rendháza- • íxak falai között és hogv miiven naevszabá=u j tervek megvalósításán dolgozik P. Schneider i Vencel házfőnök vezetésével a rendház. A régi. több. mint kétszáz esztendős főoltárt a nvá" ron. lebontották ós íerv a miséket most idC'e-Vt\esen oltár előtt tartiák (A főol'ár leho" : után bukkantak rá a templom nadozata ak érszázados krivtasorra. amelv többek 1 zött a Szegedet felszabadító hadsereg vezéreinek földi maradványait is őrzi. A krV'ák átkutatását félbe kellett szakítani, mert a templom padozata nem maradható't sokáig felbontva és mert a múzeumnak vénze. sem volt a.Vincéket elborító talajvíz állandó szivattvuznsára. A ferencesek gondoskodjak róla. hoírv lk-'louiadtán minden nehézség nélkiil folvtatliassák a kutatást, a kripta arcai lejáratának he' ;t megjelölték.) A I 'lmaavarorszáa munkatársa szombaton