Délmagyarország, 1936. november (12. évfolyam, 259-282. szám)

1936-11-29 / 282. szám

a DÉLMAGyARORSZXO Vasárnap 1936 november 29; Hócipők és hócsizmák vttil dívaíclpők, estélyi cipők, férfi uccaí és sportcipők, házicipők és papucsok , . remek választékban Kalász szelvény a M K _ _ __ ff j m g ¡¡MA ut.MnV ívénye. • • %ÍÖ©@F,|íSilŐZ MEOlnjCEltHEN UCCA 1». A miniszterelnök felesége Bécsben décs, november 28. Darányi Kálmán mi­niszterelnök felesége szombaton este fél 8 óra­kor Szentiványi Domonkos konzul, a mi­niszterelnök titkára kíséretében Bécsbe érke­zett. A kormányzó találkozása Rizzo tengernaggyal, aki a háború alatt megtorpedózta a „Szent Isíván'M Bécs, november 28. Horthy kormányzó ró­mai látogatása alkalmával személyesen is meg akart ismerkedni Rizzo gróf tengernaggyal, aki a világháborúban megtorpedózta az osz­trák-magyar monarchia Szent István nevű páncélhajóját. A kormányzó a nápolyi flotta­gyakorlat alkalmával a Xará fedélzetén Rizzo tengernaggyal találkozott is és igen szívélyesen elbeszélgetett vele. A kormányzó annakidején az osztrák-magyar monarchia tengeri hadere­jének parancsnoka volt: elmondotta a tenger­nagynak. hogy a Szent István páncclhajó meg-, torpedózása azért sikerült, mert a pólai kikö­tőben elhelyezett aknazár rosszul működött és ják áttörni a védelmi vonalat. A légi támadá­soknak eddig 2500 halottja és 3000 sebesültje van. Tüzérségi párbaj igty sikerült a . Szent István" gépeit megron­gálni. Annakidején az osztrák-magyar flotta két órán át kénytelen volt egy helyben veszte­gelni és ki volt téve heves támadásnak. A beszélgetés végeztével a kormányzó ma­gyar kitüntetést adományozott Rizzo tenger­nagynak. A miniszterelnök nyilatkozata Darányi Kálmán miniszterelnök Rómá­ból való elutazása előtt nyilatkozott a sajtónak. Kijelentette, hqgv mélységes hatással volt rá a lómai fogadtatás, amely két részből állott. Az egyik volt a kormányzói pár üt ja, á másik az ő és Kánya külügyminiszter útja. A kor­mányzói párra mélységes hatást tett a fogad­tatás. Hangoztatta a miniszterelnök, hogy Mus­solinivei folytatott tárgyalásai a legszívélye­sebb keretek között folytak le. UilxVl megpecsé­telték azt a barátságot, amely a két állam kö­zött fennáll. Gazdasági vonatkozású dolgokat is tárgyaltak, olyanokat, amelyek . összefügg­nek a római paktummal. Minden zavarólag hatható kérdést, amely a gazdasági kancsola­tokat megnehezítette volna, teljesen kiküszö­bölték, — mondotta. Dftnt6 ütközetre készülődnek Madrid kürül Madrid szerint a Hormánacsaoafok loliifaffák támadásaikat — rranco bombázza Malaga €s Alfcante hikOföket Párfs, november 28. Madrid körül tegnap ki- részről nagy előkészületek folynak, ami azt <ebb harcok folytak és a felkelők jelentései sze- J mutatja, hogy a közel jövőben döntő ütközetre i int, csapataik némi tért nyerlek. A hideg erő- . kerül sor. sen befolyásolja a hadmüveleteket. Mind a két 1 Madridi jelentés szerint a felkelők nem tud­Talavera, november 28. Az Havas Iroda közli, hogy Madrid körül minden nap tüzérsé­gi párbaj folyik. Az északnyugati egvetemi vá­rosrész körül, északon pedig a toledói hid kö­rül folyt csatározás. Az éj beálltával az ágyuk elhallgattak. Pénteken a késő délutáni órák­ban a felkelő csapatok hadoszlopai felderítő müveleieket hajtottak végre. Madrid iafentS Madrid, november 28.. A madridi védelmi tanács szombaton délelőtt a következő hiva­talos jelentést adta ki: — A madridi arcvonalon az elmúlt 24 órá­ban nem történt lényegesebb változás. A táyoi arcvonalon a kormánycsapatok folytatják tá­madásaikat a felkelők hadállása ellen. A tru­biai szakaszon a kórmánvesapatok több köz­séget elfoglaltak. Légitámadások a kikötők ol?en Rabat, november 28. A jerez dela fronterai rádióállomás szombaton a következőket jelen­tette: . — Az északi harcvonalon kisebb csatározá­sok folytak. Az ellenség megkísérelte a táma­dást a yacai harcvonalon, de súlyos vesztesé­gekkel kénytelen volt visszavonulni. — — A nemzetiek légi hadereje bombázta Ma­laga kikötőiét és igen sulvos károkat okozott Ugyancsak bombázta Alicante kikötőiét. A •bombázás elől a hatók St. Pola kikötőjébe me­nekültek. St. Andert is bombázták a nemzetiew repülőgépei és súlyos károkat okoztak­Sürgős sepítséflet k&r az anao! narlamenti bizottság London, november 28. Az angol parlamenti küldöttség, amely egy héttel ezelőtt utazott Madridba, hogv a spanyol helyzetet megvizs­gál ia, sürgős táviratot küldött Londonba és azonnali segítséget kért a semleges hatalmak­tól. Madridban éhínség uralkodik. Német követ ^ x Xi Franco kormányánál' Salamanca, november 28. S a u t e 1 tábornok, a nemzeti kormány mellé kinevezett német ügyvivő Still katonai attasé kíséretében szombaton délután külön repülőgépen megér­kezett. Az ügyvivő vasárnap délelőtt bemutat­kozó látogatást tesz Francö tábornoknál. A lovag vizitelése - Egy beteg följegyzéseiből — Irta FARKAS ANTAI, Nem Is tudom, hogy hány hete vagy hónapja fekszem itt, a rabkórházban, de már annyira megerősödtem, hogy a históriámat értelmesen és összefüggően le tudom irni a vizsgálóbíró ur ré­szére. Lehet, hogy később a beszélőképességemet is visszanyerem. Valószínű, hogy innen egyenest az elmegyógyintézet megfigyelő osztályára visz­nek, mert az a gyanujok, hogy egy kicsit meg­háborodtam, amit Minek a históriája is megerő­sít valamennyire; de mindegy, én a tiszta igazat akarom megvallani, akármilyen furcsának is tes­sék és tartózkodom attóK hogy a valószínűség látszatának a kedvéért hazudjan. Tehát kezdjük: Az idegeim teljesen rendbejöttek. Az ideggyógy­•utézetet elhagytam és a fővárosban vettem ki la­kást, hogy valami szórakozásban is legyen ré­szem. Ámbár a doktorok azt mondták, hogy so­kat legyek levegőn, sétálgassak és kerüljem a zajt, a /.si bongást. Hát k-ura szempontjából vá­laszthattam volna alkalmasabb helyet, mint a hegyoldalba épített temető? Tcla voit fákkal, vi­rágokkal, cserjékkel, a szobrászat remekeivel és olyan derek emberekkel, akik már nem zajonga­nak, akik mé.g a lélegzetüket is visszafojtották rgéseen a föltámadás napjáig. Szeptemberben egy kis visszaesés következett. A doktor azt mondta nem ártana égy kis utaz­sa'Aj. Vagy ha kedvem van. menjek vissza az -tézetbe és heíverészge<set» ott pir bánata S" kAíjvem. se pénzem nem Volt. Októberben hí­••'iroztam el, hogy beszüntetem a temetői sétákat. \z idő is elkomorul!. Elég. h,i az ablakból egy­két órácskáig kibámulok az én csöndes ismerő­seim kvártélya felé. Mindenszentek délutánján mégis kiballagtam bámészkodni a kivirágozott, föl égőgyertvázott sírokhoz. Egy marék őszirózsát vittem én .is, de nem tudtam, hogy kinek adjam. Minden sírnak volt virága, mécse. Eszembe jutott, hogy a temető egyik sarkában van egy többszázesztendős öreg sir hatalmas, kőlappal födött, amin alig olvasható betűk re­gélik, hogy alatta pihen egy vitéz lovag. A kő­lap mellett sisakos, kardos, paizsos vén harcos áll érdes, durva kőből kifaragottan. Maga a lo­vag ez, vagy ki, ém nem is tudom. Lehet, hogy háromszáz esztendős. Ugyan él-e még ennek az nrnak valami hozzátartozója, aki megemlékezik róla a mai napon? Virágtalan, fénytelen ez a sir. No, ide éppen jókor érkeztem. A márványlapra tettem á virá­gomat. Egy darabka gyertyát is oroztam a szom­széd sirjáról. Meggyújtottam és vártam, amíg el­égett. — Adjon az Isten kigyelmednek őrök nyugodal­mat! —r, mondtam és megemeltem a kalapomat. — Köszönöm, öcsém. Majd visszaadom a vizi­tet még;ma éjjel. A hideg végigfutott rajtam. Szaladni szerettem volna, de a lábaim megbénultak. Határozottan állítom, most is idegeim épségének a teljes bir­tokában, hogv az öreg harcos köszobra beszélt hozzám. Nem is tudom, hogyan ¡utaltam haza, de nem mertem lefeküdni, hanem lámpát égettem és vár­tam a vendéget Tudtam, hoav a Tovag nem lát­szik a szavával, hanem ba meg anhyí csodá­ba kerül is — meglátogat. Megterítettem az asz­falt. , Holmi hideg húsféléket raktam föl. teát főz- , tem és volt még egy-két palack italom is. Per« sze, komisz, francia pancs, hamisított lőre. Éjfélkor dörömbölést, veszekedést hallottam a kapu alól, amit. hirtelen zuhanás és csönd kóvev tett. Aztán sarkantyupengés, kemény léptek a folyosónkon. Az ajtóm fölpattant és előttem állt a temetői lovag. Szeméből kénköves harag lövelt ki. — Hát láttál ilyet, öcsém? Annak a kapusnalí vagy kinek félóráig kellett, dörömbölnöm, amíg beeresztett. Még neki állt följebb, hogv mért nem csöngetek. Hát csöngővel járok én? Hát mi vagyok én: vezérürü vagy kolompos marha? A' végin még azt akarta, hogy fizessek neki amért ő kaput nyitott. Hát nekem ki fizet, hogy félóráig dörömböltem? De meg mikor fizettem én holmi szolganépnek? Leütöttem a nyavalyást egy csa­pással. Már akkor gondoltam, hogy ebből kellemetlen­ségünk származhatik. Persze, ezt az aggodalma­mat a vendégem előtt nem mutattam Vacsoráz­tunk és beszélgettünk. Panaszkodtam, hogy fáj­nak az idegeim. -- Nono, mert te még húsból és vérből vasrv, öcsém, fth is sokat nyavalyáskodtam, amig ab­ból voltam. Mióta kőből vagyok, nem érzek én sem testi, sem lelki nyavalyákat. Mindössze a régi Jószokásalmat máig megtartottam. Teázga ttunk. — .Taj, de komisz a rumod! Hol vetted f — Tnnen a sarakból a butikból. Azt a gazembert még ma fejbeverjük A bor sem Ízlett neki. vr Ki árel*a e»t a sr>'ritnszt? f, rf'wteiíe1 rrgskedö, itt a Fő-vrcán. . Ezt még ma megkardlapozhm. Gyere v&km, igyunk egy pohár jó bort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom